Erdélyben születtem, a Kovászna megyei Sepsikőröspatakon, 1956. március 1-jén. A tanítóképző elvégzése után 24 évet Sepsiszentgyörgyön, 1 évet Budapesten tanítottam.
2019. április 04., 00:262019. április 04., 00:26
Immár tizenhatodik éve a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskola tanítója vagyok. Első verseim 1976-ban jelentek meg a Brassói Lapok Alfa című versrovatában. Azóta kisebb-nagyobb rendszerességgel közöltek írásaimból és verseimből a Kárpát-medencei és a tengerentúli napilapok, szépirodalmi és gyermeklapok (Erdélyben: Szivárvány, Napsugár és Cimbora,). Jelenleg szerkesztője vagyok az Aranypor című kistérségi irodalmi folyóiratnak. Eddig hat önálló, gyermekeknek szánt verseskötetem jelent meg. Titokmondó virágok és Madárszálloda címmel összeállított könyveim kiadásra várnak.
2016-ban szülőfalum, Sepsikőröspatak önkormányzata Sepsikőröspatak díszpolgára címet adományozott.
Húsvét reménye
Mi úgy sóvárgunk érkezésedre,
mint a sötétet legyőző fényre.
Te értünk és általunk kényszerülsz
világítni bűneink csődjére.
Ó, te sohasem fordítasz nekünk
elutasítóan s gőggel hátat,
könyörületed együttérzően
enyhíti a sanyargató lázat.
Hiába számtalan tévelygésünk
és a sok becstelen ármánykodás,
üres sziklasírod reményt táplál,
hogy igaz a dicső feltámadás.
Fohász
Te légy remény, a lámpás sejtelem,
tapogatózni időm pulzusán,
s lüktetését mérni, iránytűm
a ködben kóválygó útjaim során.
Te légy a tétovázó derengés fénye,
fagyponton is izzíts
termőn áldó kedvre.
Te légy az álmaim
süllyeszthetetlen mentőöve,
kristálykemény fogódzó is légy nekem,
vércseppjeid se legyenek mások
csak kővé szikkadt morzsa-jeladások,
hogy érezhessem, nyomukba fordulva
bárhonnan mindig hazatalálok.
S ha már hullanom kell,
engedj úgy hullani,
akár az eső hull a szomjas tájra,
hadd cseperedjen tikkadt rögein a fű,
s zengjen nyomomban
a bádogcsatorna.
Villanások a szeretetről
Csak a szeretetnek van világló fénye,
az izzíthat napot a komorló égre,
edzeni gyökért, rögöt tartani egybe.
Csak a szeretet fényétől veszhet a gaz,
nyithat boldog szirmokba mind, ami igaz,
s tán jövőnk is lehet végre áldó vigasz.
Csak a szeretet tárhat szárnyas ablakot,
kiszellőztetni gyűlölet s nyomor szagot,
hogy álmodhassunk együtt színesb' álmokat.
Csak a szeretetnek van oly ragyogása,
mely bájolhat játékba, repeső dalba,
s termőbbre sarkalló óvó gondolatra.
Csak a szeretetnek van oly tündöklése,
ha epedő lelkeknek lehet a vendége,
mely bízni biztat a csoda örömébe.
Továbbra is
Próbálok maradni jónak,
örülni napsütésnek, hónak,
dérverten fénylő reggeleknek,
csillagot dajkáló éjjeleknek.
Nem hadonászom bottal, késsel,
maradok inkább a megvetéssel.
Lovam lucskosra nem hajszolom,
az élet dallamát nem halkítom,
virággá bűvölök néhány csillagot,
hogy érezzem a messzeség-illatot.
Anyanyelvem
Örökül a magyar nyelvet
édesanyámtól kaptam,
hogy vigyázzak rá,
soha el ne hagyjam.
Édesanyám
nemcsak szavakat adott,
de talpam alá földet is,
amelyen óvón állhatok.
Anyanyelvem olyan,
mint a sejtelmes mélység,
mint a fölénk boruló
véghetetlen kékség,
olyan áradóan illatos,
mint a kora-nyári rét, a tisztás,
és olyan színes,
mint az álomképvillanás
s patkó is, a szívembe sütve,
hogy velem dobogjon
mindig szerencséje.
Néha oly könnyű,
mint a szélben kavargó hópihe,
mely arcom lázrózsáját hűti le.
Néha, ha nyers a gondolat,
oly nehéz, mint a vaseke,
de akkor is, ha mar, gyötör,
sértése nyomán
az óriási bánat is
törpeként tündököl,
hisz csapongó,
mint a kamaszszerelem,
de soha, mégsem szertelen,
mert hordja a születés gyötrelmét
s a múlás kínját,
lelkünk minden áhítatát,
zsoltáros fohászát.
Néha úgy érzem, olyan ismerős,
mint az édes gyermekem.
Néha meg mindennap
csupa titok és rejtelem,
de mégis, mégis
csupa összhang és lüktető zene,
hogy érezzem,
egy vagyok vele.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!