Sokesélyes sílövő verseny Szocsiban

A székelyföldi tanár-edző szaktekintélynek számít a romániai biatlonsportban, de nem egyszer a külföldi sportolók és edzők is kikérik véleményét. Márton ötödik alkalommal kíséri el téli olimpiára a romániai női biatlonválogatottat, de egy volt tanítványa, a csíkszeredai nevelésű Oláh István már 1992-ben, Albertville-ben magyar színekben rajthoz állt ötkarikás játékokon. Több Márton-tanítvány szerzett eddig érmet az ifjúsági olimpiákon, sorrendben Xántus Bíborka, Tófalvi Éva, Alexandra Rusu és Buzás Dorottya dobogós helyezései mögött is ő állt.

Márton Simon Farkaslakán született, és egy iskolás terepfutó versenyen fedezte fel Borbáth István Ágoston a biatlonsport számára. A jelenlegi Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, sportolóként válogatott biatlonista volt, majd az 1980-as évek elején – amikor 15-20 jelentkező volt egy helyre – bejutott az ország egyetlen testnevelési főiskolájára. Bukarestben szerzett testnevelő tanári és szakedzői képesítést, és az 1980-as évek közepétől a Csíkszeredai ISK tanára. Több mint húsz éve a romániai ifjúsági és felnőtt sílövő válogatottak vezetőedzője.

– Ötödik alkalommal vehet részt téli olimpián. Mi a titka annak, hogy egy szakember ilyen hosszú időn át mindig újabb és újabb sportolókat tud felhozni, nemzetközi szinten versenyképessé tenni?

– Nincs titkom, hiszem és vallom – és ezzel nem mondok újat –, hogy csak hosszú, kitartó munkával lehet a sportban eredményt elérni. Hiába a tehetség, ha ez nem párosul kitartó munkával. Naganóba, 1998-ban először utazhattam ki olimpiára. Nem volt nyomás rajtunk, és meglepetésnek számított Tófalvi Éva 11. helye. A négy évvel későbbi, Salt Lake Cityben megrendezett olimpiára rengeteget készültünk, talán túl sokat is, egyik magyarázata lehet ez is, hogy az olimpia előtt Tófalvi lebetegedett, és nem tudott csúcsformában lenni. 2006-ban egy műtét után vehetett részt Tófalvi a torinói olimpián, de 2010-ben újra jól szerepeltünk, egyéniben újra 11. lett, és a váltóval a 10. helyen végeztünk. Most is kiegyeznék egy 10. hellyel váltóban, de sajnos, tavaly Luminiţa Pişcoranu pályatévesztése miatt kizártak minket, így nem vehetünk részt stafétával a szocsi olimpián.

– Mennyire van felkészülve a februári olimpiára Tófalvi Éva? Milyen helyezést vár el tőle?

– Tófalvi nagyon készült erre az olimpiára. Tavaly, amikor megismerhettük egy világkupa-versenyen a szocsi pályát, már megbeszéltük, mit és hogyan kell edzeni. Nehéz, nagyon nehéz pályát építettek az oroszok, sok emelkedővel. Itt csak az nyerhet, aki tökéletesen fel van készülve. Jó volt a nyári alapozás, illetve az őszi specifikus felkészülés. Ebben az idényben, az eddigi világkupa-versenyeken nagyon jól futott, futóideje összehasonlítható a legjobbak időeredményével. A lőtéren szintén gyors, a lövőszázaléka nem az elvárt, azonban szerintem a kijutásért vívott harc rányomta bélyegét a teljesítményére. Remélem, most megnyugodott, és jól fog futni, jól fog lőni. Nagyon elégedett lennék, ha az élmezőnyben, az első tíz között végezne, de az éremszerzés sincs kizárva. Ebben a sportágban sok függ a szerencsétől is.

– Női biatlonban kik az esélyesek Szocsiban?

– Jósolni lehet, de szerintem sokesélyes az idei olimpia. Az oroszok otthon versenyeznek, a németek és a norvégok mindig jók, Domracseva jó formát mutatott, a cseh lányok bármire képesek, de nem kell leírni Henkelt, Mäkäräinent vagy Bergert sem. A romániai biatlonsport nem  hasonlítható össze a németekével vagy a norvégokéval, ahol több száz biatlonista közül választják ki, hogy kiket küldenek az olimpiára.

– Az elmúlt olimpiákra készülve, nem egyszer szóvá tették, hogy vannak hiányosságok, nem voltak megfelelő körülmények a felkészülésre. Most mi a helyzet?

– Nagyjából megvoltak a feltételek, aki akart, dolgozhatott, készülhetett.

– Farkaslakiként nemrég arra volt büszke, hogy két válogatottnak is a Nyikómentéről származik a vezetőedzője. Most is ketten vannak farakaslakiak az olimpiai csapatban. De az sem mellékes, hogy az ön által vezetett Csíkszeredai ISK évek óta olimpikonokat „gyárt”.

– Nem szoktam dicsekedni, de jólesett, amikor egyik barátom megemlítette: Márton a biatlonisták, Jakab Zoltán a teremlabdarúgók szövetségi kapitánya, és mindketten farkaslakiak. Most Fancsali Norbert gyúró utazhat a szocsi olimpiára. Norbert két éve gyúrója a biatlonválogatottnak, minden szempontból hasznos, hiszen a gyúrás mellett számos adminisztratív munkát is el tud végezni. Komoly, megbízható gyerek. Ha visszagondolok, az utóbbi 30-40 évben minden téli olimpián indult olyan sportoló, aki a Csíkszeredai ISK-nál kezdte pályafutását. Ez azt jelenti, hogy tanáraink és edzőink jól végzik munkájukat, szakmailag jól fel vannak készülve.