Saját pénzén készült az olimpiára

Öt romániai műkorcsolyázónak sikerült eddig kijutnia téli olimpiára: Fazekas Györgynek (1972), Marius Negreának (1992 és 1994), Cornel Gheorghenek (1994, 1998), Gheorghe Chipernek (2002 és 2006) és Kelemen Zoltánnak (2010 és 2014). A pénteken kezdődő téli olimpián Kelemen Zoltán edzője éppen az egykori csapattárs, a jelenleg Svájcban élő Gheorghe Chiper lesz. Érdekesség, hogy mindketten Bogyó-Löffler Mária edzőnőnél kezdték a műkorcsolyát. Kelemen Zoltánt kérdeztük.

– Hosszú út vezetett az olimpiáig? Kivel kezdte a korcsolyázást, kik voltak az évek során az edzői, melyek voltak fontosabb hazai és nemzetközi eredményei?

– Minden Csíkszeredában kezdődött, amikor alig öt éves voltam, és édesanyám elvitt a jégpályára. Gyermekként minden vágyam az volt, hogy hokis lehessek, de ahogy bekerültem a műkorcsolya világába, rájöttem, hogy megtaláltam a helyem. Első lépéseimet Bogyó-Löffler Mária edzőnő egyengette, majd 17 éves koromban jött a nagy változás. Cornel Gheorghe lett az edzőm, ez fordulópont volt számomra. Ezt követően jutottam ki a nagy nemzetközi versenyekre, az Európa-bajnokságokra és a világbajnokságokra. Nyolcszoros román bajnok vagyok, a Crystal Skate-versenyen sikerült többször dobogóra állnom, ebben az idényben meg is nyertem ezt a rangos romániai nemzetközi versenyt. Jelenleg Gheorghe Chiper és Linda Van Troyen az edzőm.

– A sport mellett nem hanyagolta el a tanulást sem. Melyik általános iskolákba járt, hol végezte a középiskolát, illetve az egyetemet és az edzői képesítést?

– A csíkszeredai Octavian Gogában végeztem az általános és középiskolát, majd Bukarestben a Sport és Testnevelési Akadémián szereztem tanári és szakedzői képesítést, később a Spiru Haret Egyetemet is elvégeztem.

– Nem ez az első olimpiája. Hogyan emlékezik vissza az előzőre?

– Telik az idő, nehéz elhinnem, hogy már újra eltelt négy év. Szívesen gondolok vissza Vancouverre, nagy élmény volt 2010-ben ott lenni, szavakban nehéz leírni. Az egyetlen, ami szebbé tehette volna, ha sikerül bejutni a legjobb 24 közé, és korcsolyázni a szabad programban is. Az elmúlt években meggyőződtem arról, hogy keményebben kell dolgoznom, és nem szabad feladni soha a harcot, megmutatni, hogy képes vagyok tiszta programokat bemutatni. Szeretnék a szabad program, a kűr után maximális elégedettséggel lejönni a jégről, annak tudatában, hogy mindent megmutattam, amit tudok.

– Hol és mennyit készült az szocsi olimpiára, kik fizették a felkészülést, kitől kapta a legtöbb támogatást?

– A felkészülésem Svájcban történt, az ottani klubnál. Ott dolgozok, ott keresem a kenyeret és ott készülők egyben a versenyekre. Két helyen is edzek, a dübendorfi és a zürichi-oerlikoni jégpályákon. Rendszerint naponta három órát vagyok jégen, de ezek mellett sok a szárazedzés, az erőnléti felkészítő, illetve az edzéstervben szerepel heti 2-2 balettóra is. Miután sikerült kiharcolnom az olimpián való indulás jogát, a Román Olimpiai Bizottság támogatott részben, a felkészülési költségek többi részét pedig én fizettem ki saját zsebemből. Az edzőm az itteni klubon keresztül is segített, az évek során pedig mindig, amivel tudott, támogatott a Csíkszeredai Sportklub, ahová le vagyok igazolva. Ezúton is szeretném nekik megköszönni, hogy támogattak, és hittek bennem. Csíkszereda vezetősége is mindig támogatott, amivel tudott, ők is mindig kiálltak mellém.

– Technikailag milyen elemeket szeretne bemutatni Szocsiban, milyen zenére fog korcsolyázni, és milyen helyezéssel lenne elégedett az olimpián?

– Az összes triplaugrást be szeretném mutatni, a kűrben pedig a négyfordulatost, a kvadruplát is. A rövid programban a Sweet Charity-től a Rich Man’s Frug-ra, a hosszú programban pedig a  Audiomachine-tól a Breathe and Life zenéjére fogok korcsolyázni.

– Jól ismeri a világ legjobb korcsolyázóit. Kik a szocsi olimpia férfi műkorcsolyaversenyének éremvárományosai, kiket lát a dobogón?

– Ebben a sportban az a gyönyörű és a borzasztó, hogy bármi megtörténhet. Nem tudnék most éremesélyesekről beszélni, mert biztos vagyok benne, meglepetésekben lesz részünk.