Csíkszentdomokoson fociztak a politikusok

Isten, áldd meg a magyart! Nézze meg fotógalériánkat!

Az Edvi Péter vezette Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai egy héten át Székelyföld falvaiban szűrték, vizsgálták és gyógyították a rászoruló gyerekeket. Teszik ezt rendszeresen, több mint tíz éve. Az orvoscsoport látogatásával egy időben Buzánszky Jenő, a NGYSZ sportbizottságának elnöke, a legendás Aranycsapat tagja is ellátogatott Csíkszentdomokosra, ő végezte el az anayországi és a székelyföldi politikusok közötti mérkőzés kezdőrúgását.

Jenő bácsi 86 éves kora ellenére még mindig jó egészséggel, de főleg kitűnő szellemi frissességgel bír. Amikor egészségi állapotáról érdeklődtünk, megjegyezte: „harminc évig még csalom az életet”. A legendás labdarúgó elmondta: „számomra mindig öröm Erdélybe jönni, magyar emberekkel találkozni. Pár évvel ezelőtt fölmentem a Hargita tetejére, és megköszöntem azoknak az öreg székelyeknek, akik még élnek, hogy a londoni 6:3-nál zsebrádióval hallgatták az Aranycsapat játékát, és szurkoltak nekünk a távolból.”

Buzánszky a tőle megszokott vagánysággal, humorral emlékezett vissza az Aranycsapatban játszott mérkőzésekre, arra, hogyan, milyen stílusban tolta le Puskás a csapattársakat, ha rossz passzt adtak, vagy arra, hogy akkortájt akár öt csatár is volt egy csapatban, s a hátvédekre milyen nagy nyomás hárult. A szentdomokosi mérkőzésen az egyik támadásnál a partjelző lest intett be, Buzánszky pedig nem értett egyet ezzel, legyintett, majd így folytatta: „lengeti ez is a zászlót, mint Rommel a sivatagban”.

Csíkszentdomokos kitűnő házigazdának bizonyult, fúvószenekar kísérte be a pályára a csapatokat, majd húzta el a magyar, illetve a székely himnuszt. S bár foga volt a napnak, a pálya szélén előbukkanó szilvapálinka mindenkit felmelegített, volt szurkolás, taps, az eredményjelzőt pedig a helyi tűzoltóautó helyettesítette, minden gólnál tülkölt egyet.

A mérkőzést a kidolgozott sok gólhelyzet alapján megérdemelten nyerte az anyaországi csapat, de a székelyföldiek egy percig sem játszottak alárendelt szerepet, nagyon sok szép akciót, vérbeli labdarúgókra jellemző megmozdulást láthattunk. Ami nem mellékes: a székelyföldi csapatban az RMDSZ, az MPP és az SZNT is képviselve volt – és passzoltak is egymásnak. Eredmény:

Székelyföld–Magyarország 2–3 (1–2). Vezette: Takács János NB I-es játékvezető. Gólszerzők: Zsigmond Barna és Albert Tibor, illetve Birkás Tivadar, Lovas Tibor és Túri Attila.

SZÉKELYFÖLD: Kajtár Tibor – Fekete Gyula, Szőke Domokos, Kalamár József, János Zoltán, Fóri Endre, Ráduly Róbert Kálmán, Kalamár Andor, Albert Tibor, Szondy Zoltán, Zsigmond Barna. Játszott még: Kozán István, Bálint Gábor, Illyés László, Kedves Róbert, Péter Lukács, Ördög Tibor, Fülöp Csaba, László Zsolt és Izsák Balázs.

ANYAORSZÁG: Nádudvari Zoltán – Kövér László, Hosszú Zoltán, Boldog István, Kovács Norbert, Pichler Imre, Papcsák Ferenc, Szabó László. Játszott még: Csetneki László, Birkás Tivadar, Herbert János, Tasó László, Lovas Tibor, Tiba István, Túri Attila és Túri Ákos. Edző: Magyari Zoltán. Technikai vezető: Rácz László.

Buzánszkyról röviden

A 49-szeres magyar válogatott Buzánszky Jenő sportolói pályáját a Dombóvári Vasutasnál kezdte, majd a PVSK, később a Dorogi Bányász játékosa volt. 1953-ban szerepelt az évszázad mérkőzésének nevezett Anglia–Magyarország találkozón, 1952-ben tagja volt az olimpián aranyérmes magyar csapatnak, 1954-ben ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon. Válogatottbeli csapattársával, Grosics Gyulával együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választották.