„Örömcsoportban” a Maros KK

A marosvásárhelyi Maros KK, Európa újoncaként kedvező sorsolásban részesült – ebben szinte mindenki egyetért, aki valamilyen szinten érintett vagy érdekelt az ügyben. Az adminisztratív személyzet leginkább annak örül, hogy viszonylag rövidek a kiszállások, így a költségek is viszonylag alacsonyak, a szakmai irányító stáb annak, hogy kisebb fáradtsággal járnak az utazások. A szurkolók pedig annak, hogy úgy tűnik, nem látszik annyira ördöngős feladatnak a továbbjutás sem.

Ezzel azonban nincsenek egyedül, hiszen valódi „örömcsoportba” kerültek, ugyanis gyakorlatilag minden csapat örvend annak, amit ebben a csoportban kapott, s a marosvásárhelyieken kívül mindenki a leggyengébbnek véli a Maros KK-t, amelyet legyőzni „kötelező feladat” – a szolnoki szurkolók szerint mindenképpen.

A szolnoki együttes tagjai kissé óvatosabbak ugyan, de miután az előző idényben Final Fourban játszottak, aligha gondolják másképpen, hogy továbbjutásuk veszélybe kerülhet. „Nehéz bármit is mondani a csapatokról, hiszen a nyáron némelyeknek teljesen átalakul az állományuk – nyilatkozta az Olaj hátvédje, Horváth Ákos. – Lehet, hogy gyengülnek, de az is lehet, hogy jóval erősebbek lesznek, mint voltak az elmúlt szezonban. A román bajnoki ezüstérmes Marosvásárhelyről tudjuk, hogy az a Srecko Sekulovic az edzője, aki több magyar csapatnál is dolgozott. A többi román klubhoz hasonlóan 5–6 légióst foglalkoztatnak. A bolgár és a fehérorosz kosárlabda hasonló a miénkhez, inkább a válogatottak játékerejét ismerjük. Jósolni nem szeretnék, de azt mondom, hogy tovább kell jutnunk a csoportból.”

Szintén optimisták Szamokovban, bár a Rilszki Szportiszt sem játszott még Európában, négy éven át viszont stabil résztvevő volt a Balkán Ligában. Innen ismerjük Marosvásárhelyen is, fájó emlék, hogy kétszer is egy ponttal nyertek a Maros KK ellen, s mindkétszer Lilov dudaszóra dobott tripláival, azonban abban biztos minden szurkoló egyetért, hogy a mai Maros KK sokkal erősebb, mint az akkori.

A bolgár edző, Rozen Barcsovszki úgy vélte: „Viszonylag jó sorsolás, a fehérorosz bajnok, a román és a magyar ezüstérmes ellen játszunk, jó, hogy elkerültük az orosz és a török csapatokat. Nem akarunk túl messzire tervezni, mert annál nagyobb a csalódás. Sajnos, noha a négyéves Balkán Liga-tapasztalat után azt vártuk, hogy a második értékcsoportba sorolnak, csak a harmadikba kerültünk. Nagy kockázatot vállalunk pénzügyi és erőnléti szempontból is, de keményen dolgozunk azon, hogy versenyképesek legyünk. Reméljük, hogy a részvétel motiválja majd a játékosokat.”

A marosvásárhelyi vezetőedzőt, Srecko Sekulovicot Nisben sikerült telefonon utolérni, s mint megszokhattuk, most is nagyon óvatosan nyilatkozott. „Nem sokat tudok az ellenfelekről, csupán a Szolnokot ismerem, erős csapat, de nem verhetetlen. Meglátjuk, hogy kivel állunk szemben, remélem majd sikerül információkat gyűjteni az ellenfelekről. Nekem mindenképpen a bajnokság a fontosabb.”

Cornel Lungu klubelnök pedig a hivatalos honlapon így vélekedett: „Meg szeretnénk mutatni Európának, hogy nem véletlenül lettünk Románia ezüstérmesei. Szép mérkőzésekre számítunk, amelyeken méltón képviseljük majd Marosvásárhelyt, az itteni kosárlabdát. Szeretném felhívni a figyelmét azonban az ellenfeleknek, hogy ne számítsanak könnyű mérkőzésre a marosvásárhelyi Dzsungelben.”

Az egyedüli csapat a négy közül, amely saját honlapján említést sem tesz arról, hogy sorsoltak az Eurochallenge-kupában, a fehérorosz bajnok, a minszki Cmoki. Szerepel a VTB ligában is, azonban itt a sereghajtók közé tartozik, s ami még egy támpontot adhat az erejére vonatkozóan, az az, hogy a közelmúltban leigazolták a Giurgiu volt játékosát, Perry Pettyt. Márpedig bármilyen ügyes játékos az amerikai, ha egy olyan csapattól igazolt a Cmoki, amely nem jutott a legjobb nyolc közé Romániában, akkor mégsem lehet annyira félelmetesen erős kerete.