Aki a kézilabdát bírói sípra cserélte

Életének meghatározó része a kézilabda, tagja volt az ifjúsági 1-es bajnokságot megnyerő székelyudvarhelyi Iskolás Sportklubnak, majd a bal szélről dobott góljainak is köszönhetően jutott fel a Székelyudvarhelyi KC a Nemzeti Ligába. Sportágon belül váltott karriert, kézilabdásból játékvezető lett, társával több élvonalbeli találkozót is irányított már.

Zátyi Tibor

2015. január 13., 17:532015. január 13., 17:53

2015. január 13., 21:552015. január 13., 21:55

Gál László, vagy Lacika – ahogy minden kézilabda-szurkoló szólítja – továbbra is aktív részvevője az udvarhelyi kézilabdának, szinte mindegyik SZKC-mérkőzésen ő tölti ki a játékvezetői lapot, és ha nem ül a bírói asztalnál, akkor az azt jelenti, hogy valószínűleg egy másik nemzeti ligás mérkőzésen fújja a sípot.

– Tavaly év végén a férfiaknál két kemény mérkőzésen is szerephez jutottatok, a Temesvári Poli–Resicabányai Adrian Petrea kupameccsen és a Bukaresti Steaua–Nagybányai Minaur bajnokin.

– Az országban mindenhol vannak nagy rivalizálások, ellenségeskedések, mint például a Steaua és a Dinamo között, Bánátban pedig a Temesvár–Resicabánya az örökrangadó. Nagyon kemény találkozó volt, melyet sajtóháború is megelőzött. Nagy volt a feszültség a pályán, hiszen szünetben még a vendégek vezettek, aztán elfáradtak, nem volt cseréjük, a második félidőben Temesvár simán fordított.

– A mérkőzésen a vendégek névadójának piros lapot mutattál fel.

– Igen, Adrian Petreát a találkozón kiállítottuk, miután a korábbi SZKC-s Irimescu elment egyedül ellentámadásba, Petrea pedig hátulról lehúzta. Rögtön bocsánatot kért mindenkitől, majd leült a lelátóra. A mérkőzés után játékvezetőtársammal, Silviu Savuval azt beszéltük, hogy ezzel a meccsel 2014-re be is fejeztük a bíráskodást, aztán jött a delegáció, hogy megkaptuk a Steaua–Nagybánya hajdani nagy derbit. Ezek mindig nagyon kemény meccsek voltak, a leghíresebb udvarhelyi játékvezetői páros, a Győri István–Bíró Csaba kettős korábban számtalanszor vezette már ezt a találkozót. Ők mesélték, hogy akárhol is volt a meccs, mindig telt ház és szoros eredmény volt. Szerencsére nem volt annyira nehéz, hiszen végül Nagybánya hozta a papírformát. Már hiányzik a síp, jelenleg a két hét múlva esedékes rendszeres játékvezetői vizsgára készülök.

– Milyen kérdésekre kell ilyenkor válaszolni?

– Olyan szituációkat tesznek fel kérdés formájában, mint például, hogy Mihalcea elfut ellentámadásba, egyedül van a kapussal szemben, majd a közönségből bemegy valaki a pályára, és leüti Andreit. Vagy Mihalcea elmegy ismét ellentámadásba, hirtelen elveszik az áramot, és teljesen sötét lesz a csarnokban. Mindkét esetben ugyanaz a válasz, a szabályzat szerint minden egyes tiszta gólhelyzet, amikor egyedül vagy a kapussal szemben és megszakad a játék, az hétméteres. Olyat még nem láttam, hogy a néző avatkozzon be a játékba, de olyanban már volt részem, hogy elvették az áramot.

– Kézilabdával kezdted, most pedig játékvezető vagy. Hogyan alakult a karriered?

– Bakó Lajos tanár úrnál kezdtem elsajátítani a kézilabda alapjait, közösen nyertük meg az országos ifjúsági bajnokságot, majd megalakult az A divíziós csapat, két év után pedig az SZKC-val felkerültünk a Nemzeti Ligába. Ekkor hoztam meg azt a döntést, hogy abbahagyom a kézilabdát, hiszen akkor már párhuzamosan játékvezető is voltam. Egy beszélgetés alkalmával Győri István azt mondta, több esélyem van, ha inkább bíráskodom, mint ha játszom. Ő az, aki a mai napig folyamatosan támogat, egyengeti az utamat, és remélem, amíg játékvezető leszek, fogja is. A Győri–Bíró duónak nagyon sokat köszönhetek, minden tévés meccsem után felhívnak, közösen kielemezzük a teljesítményemet. Sajnos a páromat elég későre kaptam meg, csak három éve bíráskodom közösen Silviuval. Szerencsére a szövetségnél elfogadták, hogy távoli városokban élünk, hiszen ő pitești-i. Másfél év közös bíráskodás után kaptuk meg az első nemzeti ligás mérkőzésünket, majd tavaly az ifjúsági 1-es döntőt követően kaptunk két play-outos meccset, a nőknél az SCM Craiova–Bukaresti CSM, míg a férfiaknál a Târgu Jiu–Temesvár találkozót. Rendesen beledobtak a mély vízbe minket, nem sima, hanem nagyon szoros meccseket kaptunk. Szerencsére mindkettőn jól teljesítettünk. A Steaua–Nagybánya volt számunkra az ugródeszka, a szövetségtől jelezték, hogy ezentúl is számolnak velünk.

– Ez mit jelent, akár fordulónként is kaphattok mérkőzést?

– Vannak a híres párosok az országban, akik Bajnokok Ligájában, Európa- és világbajnokságokon szerepelnek, mint a Din/Dinu, a Stark/Ștefan, a Harabagiu/Stănescu vagy a nőknél a Duță/Florescu duó. Ők, ha lehetőség van, akkor fordulónként kapnak meccseket. Én nem számítok arra, hogy minden fordulóban meccset irányítsunk, de ha havonta kapunk egyet, az már jó.

– Hány bírói páros van Romániában?

– Az A kerethez tartozik 25 olyan bírói páros, akik bármikor le tudnak vezetni egy nemzeti ligás mérkőzést. Majd jön a B keret, mi a vonal alatt az ötödikek vagyunk. Itt olyan játékvezetők vannak, akikre bármikor lehet számítani, hogy első osztályú meccset vezessenek, de nem olyan konstansul, mint az elsők. A C keretben vannak a fejlődni képes bírók, akik ifjúsági és másodosztályú meccseket kapnak, ők tulajdonképpen az utánpótlás. A keretekben a mozgás a vizsgákon elért eredmények szerint történik. Sajnos jelenleg nálunk nincs utánpótlás. Régebben, amikor Győriék bíráskodtak, sokkal nagyobb volt az érdeklődés, Udvarhelynek akkor húsz bírói párosa volt. Jelenleg Hargita, Kovászna és Maros megyében összesen nincs ennyi. Nagyon szeretnénk, ha a fiatalok is beállnának mögénk, hiszen szép világ ez is. Más oldaláról ismered meg a kézilabdát, nekem a bírói élet sokkal jobban tetszik, mint a játékosi.

– Szinte minden kézilabda-mérkőzésen ott látni téged a bírói asztalnál.

– Isten nyugtassa, Barabás Árpi bácsi volt az, aki korábban minden játékvezetői lapot kitöltött. Melléje kerültem, hogy megtanuljam, miként kell ezeket megírni. Ehhez is kell egy bizonyos szintű tapasztalat. Hiszen egy szoros mérkőzésen mindenki feszült, jönnek az edzők időt kérni, közben a cseréket kell követni, gólokat, rontott hetest, lépést, duplát, erőszakos belemenést, kapusba dobott labdát, kapufát, egyszóval mindent fel kell jegyezni a lapra, ami a mérkőzés statisztikája is egyben.

– Volt már problémád abból, hogy magyar vagy?

– Az az igazság, hogy igen. Jelenleg két magyar bíró van Romániában, a zetelaki Sánduly Tünde és én. Előfordultak már olyan esetek, amikor kaptam ilyen-olyan jelzőket, de a meccseken csak a pályán történő dolgokra figyelek, a többit pedig kizárom. Olyan mérkőzést nem tudsz levezetni, hogy mindenki meg legyen elégedve. Rossz játékvezetői döntések mindig voltak, vannak és lesznek, emberek vagyunk, és tévedünk.

– Kézilabda-szurkolók szokták beszélni, hogy a mérkőzéseken van a játékvezetői törlesztés, amikor a bíró egy általa elkövetett rossz játékvezetői döntést gyorsan korrigál, továbbá ott van a hazai csapatnak „járó” 5 százalék is.

– Ezek nem írott szabályok. Olyankor lehet a legnagyobb hibába esni, amikor tudod, hogy hibáztál, és vissza akarod adni, de nem tudod megkapni az ugyanolyan értékű fázist, büntetést. Szerintem el kell felejteni a tévedést, és ha lehet, mellőzni kell a visszaadást. Azt a bizonyos öt százalékot én nem pártolom, inkább lefújom azt, ami a pályán van, mint hogy úgy juttassak valakit előnyhöz, hogy az szabálytalan. Nálam csak A és B játszik, pártatlan vagyok.

– És a passzív játék?

– Ez a kézilabdának egy olyan játékeleme, amire két egyforma bírói döntés nem létezik, hogy ugyanakkor vegyék el a labdát a támadó csapattól. Mindenkinek külön véleménye van arról, hogy mikor kell megszakítani a játékot. Kellene egy olyan előírás, egy olyan középút, amiben tisztán áll az, hogy ettől és ettől a fázistól passzív a támadás, és el lehet venni a játékszert.

– Biztos van egy szint, ahova el szeretnél jutni.

– Jelenleg a nemzetközi szint korosztályfüggő. Az EHF által indított Young for the Future programmal 24 éves korig különböző nemzetközi ifjúsági tornákra lehet eljutni. Ez a lépcső nálam sajnos kimaradt. Savu már benne volt, ám mivel ő bírói párt váltott, kikerült ebből a programból. Amúgy az EHF-listán a legtöbb nemzetközi bírói párosa Romániának van. Emiatt is nehéz felkerülni arra a listára, a felső korhatár pedig 35 év. Még történhet bármi, én szeretném, de hogy mi lesz, az csak a jövőben derül ki. Remélem, hogy idén vezetünk még nemzeti ligás meccseket, főleg hogy az utolsó két találkozónkról pozitív visszajelzéseket kaptunk.

– Meddig lehet bíráskodni?

– Romániában a korhatár 52 év, tulajdonképpen 23 évnyi karrier áll még előttem, utána pedig megfigyelő lehetsz, ahol 70 év a korhatár. Szóval ha valaki beállt ebbe a szekérbe, akkor a kézilabda világának sokáig aktív részese tud lenni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei