Pontáék tizenöt ígérete

Családi kötődés miatt mindig is szerettem volna eljutni Verespatakra, de mindeddig egyszer sem sikerült. Származásom néhány szál hajszálgyökere vezet arra a vidékre, s a gyerekkorban halott történetekben gyakran visszatérő kifejezés volt a település neve. A táj szépsége, különlegessége, az ottani emberek életvitele anélkül belém ivódott, hogy bár egyszer betettem volna a lábam arra a vidékre.

Verespatak és az ottani, hamarosan múlt időbe helyezhető tündérvilág felkeresése, úgy tűnik, puszta álom marad immár számomra. Lehet, hogy jobb is, ha inkább a gyerekkoromban kialakult kép marad a vidékről fejemben, mint hogy szembesüljek azzal a rettenetes sebbel, ami hamarosan a falu képe helyett a tájba ékelődik. Románia jelenlegi kormánya hiába ígérte meg választóinak, mielőtt hatalomra került, hogy elutasítja a verespataki bányaprojektet, a plagizáló Ponta szava, mint már számtalanszor bebizonyosodott, egy fabatkát sem ér: a kabinet a héten elfogadott törvénytervezettel gyakorlatilag zöld utat adott a romboló aranykitermelésnek.

De nem ez az egyetlen választási ígéret, amire fittyet hánynak Románia sorsának jelenlegi irányítói. A Szocálliberális Unió, az USL valamikor 2012 tavaszán tizenöt pontban összesítette a kormányváltás előtt javaslatait, az erről szóló makett most is elérhető Victor Ponta honlapján, s a Verespatakról szóló kormánydöntést követően el is kezdett keringeni a világhálón. A 15 pont közül a felsorolásban a nyolcadik volt a Verespatakra vonatkozó. Az 1-es pont valami olyan témáról szól, aminek most már se füle, se farka: közvitára akarták bocsátani az úgynevezett uniós fiskális szerződést – mintha a román állampolgároknak lehetőségük lett volna megváltoztatni annak szövegét. A 2-es pontban az ellenzékkel, a civil szervezetekkel szerettek volna hangsúlyos párbeszédbe elegyedni Romániának a schengeni övezetbe való csatlakozásáról, illetve az ehhez kötődő uniós ellenőrzési mechanizmusról – helló, Románia korruptsága miatt nem csatlakozott a mai napig sem a schengeni övezethez, s az uniónak most sem lehet az a benyomása az egymás után lebukó, sáros Ponta-alattvalók láttán, hogy az országban mérséklődött volna a korrupció jelensége. Ami, mármint a kormányzati korrupció csökkentése, egyébként a választási ígéret-lajstrom előkelő harmadik helyén szerepelt – mi is erre a vulgáris szólás-mondás? Röhög a vakbelem?

Azt is megígérték Pontáék, hogy politikamentessé teszik a hatóságokat, a közigazgatást, mire hatalomra kerülésük után egyik első dolguk az volt, hogy politikai alapon lecserélték a prefektusokat, igazgatókat és egyéb intézményvezetőket. Az 5-ös pontban arra tettek ígértet, hogy a nyugdíjak, fizetések értékét visszaállítják a 2010. június 1. előtti szintekre – megtehették, mert akkor már lehetett tudni, hogy a Nemzetközi Valutaalap ideiglenesnek tekintette a nyugdíjak 15, az állami bérek 25 százalékos csökkentését. A 6. pontban a miniszterelnök tartalékalapjainak felhasználására vonatkozóan volt javaslatuk – valószínűleg zavarta őket, hogy mire használta az akkori miniszterelnök, Mihai-Răzvan Ungureanu ezeket a pénzeket, de Pontáék kormányra kerülése óta erről a témáról nem nagyon hallottunk. Megígérték, hogy kivizsgálják az energiaszektorba beszivárgott „okos fiúkat”, akik az ország érdekeivel szemben a saját és az akkori kormánypárt érdekeit tartották szem előtt. (Hol vannak ezek a kivizsgálások? Talán nem volt idő erre a sok USL-s korrupciós botrány miatt?) Azt mondták, csökkenteni fogják a mezőgazdasági termékek áfáját, visszavezetik a differenciált jövedelmi adót, tíz százalékos vagyonadóval sújtják a gazdagokat. Megígérték, csökkentik a munkáltatókat érintő egészségügyi hozzájárulást. Leírták, nyolcszázötven lejre emelik a minimálbért (jelenleg 800 lej), új esélyt adnak az állami vállalatoknak azzal, hogy profi menedzsmentet ültetnek az élükre (erről egyelőre vegyesek a benyomások, bár valóban elkezdték a folyamatot). Ígértek egy új, átlátható, mindenki által támogatott választási törvényt, amelynek eredményeképpen a képviselők, szenátorok száma lecsökken 312-re (ehelyett, mint tudjuk, számuk 470-ről rekordnak számító 588-ra emelkedett tavaly decembertől).

Egy, azaz egyetlen választási ígéret messzemenően betartott Victor Ponta és az USL. Ez így hangzott: az RMDSZ elbátortalanítása attól, hogy követeléseket támasszon, feltételeket szabjon – beleértve a marosvásárhelyi orvosi- és gyógyszerészeti egyetem „etnikai alapú megosztását” is.

Ez Románia mai kormánya: velejéig hazug, becstelen, szakszerűtlen, komolytalan. Egyetlen szempontból megbízható: magyarellenességében.