Pénz, ügyek

Miközben az egészségügy és a tanügy fontossága örökzöld témája a romániai politikumnak, a két ágazatnak kiutalt költségvetési támogatás nagysága, illetve ezen területek pályakezdőinek bérei homlokegyenest ellentmondanak a sokat hangoztatott szólamoknak. A valóságban a rendvédelmi szervek kezdő tisztjei kétszer vagy háromszor annyit keresnek, mint egy pályakezdő pedagógus vagy egy rezidens orvos – írta nemrég a Ziarul Financiar. Így aztán nem csoda az sem, hogy sokkal több fiatal akar rendőr- vagy csendőrtiszt lenni, mint amennyi tanár vagy orvos, a tisztképző főiskolákon nagyobb az egy helyre pályázók száma, mint a bukaresti bölcsészkarokon vagy az orvosin. Van ennek jó oldala is, a nagy verseny révén legalább biztosan az okosak jutnak be a rendőrakadémiára, viccelhetnénk, de nem ez a lényeg. Amint ugyanis az újság is rámutat, a költségvetési források kiutalásával ezt a helyzetet maga az állam generálja, tehát hiába ígérik oda az egészségügynek meg a tanügynek a nemzeti össztermék öt vagy hat százalékát minden egyes választási kampányban, ez később valahogy mégsem tud megvalósulni.

A román gazdasági lap ismerteti a három területre kiutalt összegek nagyságrendjét európai összehasonlításban is. Az Eurostat kimutatásaira hivatkozva azt írják, Romániában az állam a költségvetés 6,3 százalékát fordítja évente az állambiztonsággal és rendfenntartással kapcsolatos költségekre, az Európai Unió országaiban viszont ez az arány átlagosan 3,7 százalékos. Közben az egészségügyre és oktatásra fordított pénz mintegy harminc százalékkal kevesebb, mint a többi uniós országban. Az Eurostat statisztikáiban szereplő legfrissebb adatok szerint Romániában 2013-ban a nemzeti össztermék 4 százalékát kapta az egészségügy, Európában pedig átlagosan 7,2 százalékot áldoznak erre az országok. Dániában például a nemzeti össztermék 8 százalékát fordítják gyógyításra, de ezen felüli az arány Finnországban, Hollandiában és Franciaországban is. Az oktatásra 2013-ban a nemzeti össztermék 2,8 százalékát merték elkölteni Romániában, miközben az uniós átlag öt százalék, a legtöbbet pedig Dániában (7 százalék), Izlandon (7,6 százalék) és Portugáliában (6,8 százalék) fordítanak erre a területre. Emellett azt is tudjuk, hogy a két ágazat finanszírozására adott pénz felhasználása nem a leghatékonyabb, a mindenkori román kormányzat ugyanis erre hivatkozva igyekszik folyamatosan lefaragni a veszteségeket az egészségügyben és csökkenteni a költségeket a tanügyben. A rendvédelmi szervekkel kapcsolatban ilyen problémákról nemigen hallani, ott ezek szerint nincsenek veszteségek, optimálisak a költségek és minden egyes oda juttatott adólej elköltése kellően megalapozott.