Ismét feljövőben az SZDSZ

Megnyugodhatnak a magyar liberalizmus szégyenét, a Szabad Demokraták Szövetségét siratók: a magyar törvényhozásba tavasszal mégis bejutott Lehet Más a Politika képviselői most már maradéktalanul az egykori SZDSZ-hez hasonlóan viselkednek és nyilatkoznak – a határon túli magyarokat illetően mindenképp. Amint az az elmúlt napokban kiderült, eltérő véleményen vannak a parlamenti pártok a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát illetően: a kormánypártok támogatják, hogy vegyék ki az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek, míg az LMP határozottan elutasítja, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. Az MSZP nem kívánt állást foglalni a kérdésben.

Az LMP múlt szerdai közleményében határozottan elutasította azt a kormánypárti tervet, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. A párt még ideológiát is fabrikált a döntéséhez: „A modern korban a szavazati jog az államokhoz kötődik, az állam pedig területi alapon szerveződik, az egy területen élőket szervezi politikai közösségbe. A választójoggal például a rendészeti politikába, a nyugdíjrendszerbe, az adózásba lehet beleszólni. Ezt pedig az LMP véleménye szerint „ne tegyék azok, akiket ezek az ügyek nem érintenek, döntéseik következményeit nem ők viselik”. Közleményük szerint „az LMP- frakció többsége a kettős állampolgárságról szóló vita idején azért támogatta a törvényjavaslat elfogadását, mert fontosnak tartotta a határon túl élő magyarok felé tett gesztust, és mert megbízott a kormányban, illetve a Fideszben. A gentlemen\'s agreement-et nem ismerő Fidesz azonban bebizonyította, kár volt”.

Nem kell ezzel a közleménnyel semmit szembeállítani, csak az LMP  meghatározó politikusának, Ivády Gábornak a nyilatkozatát. Az LMP egyik alapítójának számító Ivády éppen a párt szavazati jogról szóló közleménye kiadásának napján lépett ki az alakulat parlamenti frakciójából, majd rögtön az első interjút a Jobbik hivatalos lapjának, a barikad.hu-nak adta. A következőket mondta: „Az elmúlt időszakban már nem arról szólt az LMP politikája, mint amiért létrejött a párt. Megalakulásunkkor ökopártként aposztrofáltuk magunkat, amely bizonyos kérdésekben konzervatív, némely ügyekben pedig liberális álláspontot képvisel. Jelenleg viszont azt látjuk, hogy a liberális álláspont kerekedett felül a kommunikációban, az általam is képviselt konzervativizmus pedig teljesen háttérbe szorult. Így nem lehet csodálkozni, hogy az LMP-t sokan az SZDSZ utódjaként aposztrofálják.”

Csak egy pillanatra ugorjunk még vissza 1998-ba, amikor a Magyarok Világszövetsége azt javasolta, hogy a határon túli magyaroknak – az akkori schengeni előírások ellensúlyozására – alanyi jogon állampolgárságot és választójogot kell adni. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője erre úgy reagált: „nem időszerű a szavazati jog megadása, hiszen a határokon túl élő mintegy hárommillió magyar nemzetiségű állampolgár életét kevéssé befolyásolja a mindenkori magyar kormány tevékenysége”.

Kovács László szocialista külügyminiszter „elképesztő ötletnek”, Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából veszélyesnek minősítette a javaslatot, jelezve: „kétséges, hogy az érintettek melyik országban teljesítenék állampolgári kötelezettségeiket, hol adóznának és hol választanának”. Kovács mai párttársai legalább hallgatnak, az SZDSZ pedig ugyan eltűnt, de mint látható, az eszméik ott ragadtak az Országgyűlésben.

Pedig egyszerű az érv, miért bajos ez. Csütörtökön Dévavári Zoltánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökével beszélgettem a szavazati jog kiterjesztéséről. Úgy vélte, „a határon túli magyarok számára elemi érdek az, hogy ebben a kérdésben a magyar országgyűlésben konszenzus szülessen. Éppen azért, hogy ne ismétlődhessenek meg azok a jelenetek és szomorú emlékképek, amelyek 2004. december 5-ét megelőzték. Ugyanakkor azon túlmenően, hogy alapvető magyar érdek ebben a kérdésben a politikai konszenzus, azt is látnunk kell, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban a kettős állampolgársággal bíró egyének számára mindenütt biztosítva van a szavazati jog. Azzal a kitétellel, hogy a nem az adott állam területén élők csak a listás szavazásokon vehetnek részt, az önkormányzati voksolásokon viszont nem. Ez az a mozgástér és alternatíva, amely az európai gyakorlatot figyelembe véve, Magyarország számára is egy járható út lehet”.

A Fidesz kétharmados erejét ismerve, nem lehet kétségünk, hogy a kormánypárt átviszi akaratát a parlamenten. Az LMP épp az ebből fakadó öröm teljességét akarja elvenni. Remélhetőleg azonban mégis akad annyi belvárosi értelmiségi az LMP-ben is, hogy még időben belátják, egy valamit ők még nem ismernek: a hungarian\'s agreement-et. Ha nem, akkor marad az utódpártiság, az SZDSZ-címke. Ha nem éppen ez a cél.