Gyász vagy képmutatás?

Nemcsak a szörnyülködés, a megdöbbenés és a tehetetlenség, hanem a megosztottság, a késhegyre menő viták és a nézetkülönbségek kiütközései is járulékos érzelmi lecsapódásai a péntek esti, Párizsban történt terrortámadásnak.

A Facebook közösségi oldal ugyanis felajánlotta a terrortámadások áldozatai iránti részvét kifejezését azzal, hogy egy beállítás révén ideiglenesen bárki áttetsző francia lobogót tehetett a profilképére. És ebből indult el a lavina, aminek következtében sokan szégyenkezve cserélték vissza az eredetire profilképüket, nem tartva ki következetesen a jelképes szolidaritásban.

Először is a profilképet cserélőket, majd magát a közösségi oldalt kezdték kettős mércével vádolni. A leggyakrabban elhangzott számonkérések között volt, hogy a párizsi merénylet előtti napon a Libanon fővárosában, Bejrútban 43 ember életét kioltó kettős merénylet kapcsán miért nem ajánlották fel a libanoni lobogóra való profilkép-cserét, a szolidaritást kifejezőket pedig azzal szekálták, hogy az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító gép vagy éppen a Colectiv-tragédia áldozatait miért nem „gyászolták” a közösségi oldalon történő jelképes megnyilvánulással.

Egyesek még ennél is tovább mentek: melldöngető posztokban adták ismerőseik tudtára, hogy ők márpedig nem tesznek francia lobogót a profilképükre, mert a trianoni eseményeknél Franciaország sem volt tekintettel az akkori magyarságra.

Ezekből a megnyilvánulásokból indult a virtuális térben az egymás torkának ugrás, és a szivárványos profilképek (amik a melegházasság melletti szolidaritást jelképezték) esetéhez hasonlóan itt is szekértáborok alakultak ki. A tragédia ténye elhalványult, a vélemények és a saját nézőponthoz való ragaszkodás lett fontos sokaknak az eset kapcsán. És mindez csak egy apró részlete a párizsi tragédia körüli közösségi megnyilvánulásoknak.

A székelyek többsége a Colectiv-tragédiánál döbbenten hallgatott, nem adva semmilyen megnyilvánulást közösségi oldalon a tragédia kapcsán. „(…) olyanra cserélik a gyászprofilt az emberek, akikkel tudnak azonosulni” – fejezte ki véleményét valaki a hisztéria kapcsán.

Egyszóval: a mi mércénk is kettős.