Bajba sodró megosztások

Valószínűleg pusztán a segíteni akarás vezérli azokat, akik az úton-útfélen, földön, szórakozóhelyen, kocsmában talált személyi igazolványokat, gépjárművezetői engedélyeket lefényképezik, majd feltöltik a Facebook közösségi oldalra olyan kísérőszöveggel, mint „keresem a gazdáját, segítsetek megtalálni”.

Egy-egy ilyen felvétel percek alatt „szárnyra kel”, nem ritkán több száz megosztással bukkan újra meg újra fel a felhasználók üzenőfalain. Csakhogy az efféle „közösségi összefogásnak” számos hátránya van.

A képszerkesztésben kevésbé jártasak ugyanis „nyersen”, módosítás nélkül publikálnak egy-egy személyes iratot, jó minőségben, rajta fényképpel, teljes névvel, személyi és szériaszámmal, címmel. Már önmagában ez a törvénytelenség határát súrolja, arról nem is beszélve, hogy vannak, akik szándékosan az ilyen jellegű képekre „vadásznak” – és az információkat felhasználva olyan bajba sodorják az irat tulajdonosát, amelyre legvadabb álmában sem gondolna.

Tavaly volt egy átfogó, több erdélyi megyére kiterjedő rendőrségi akció, amely során „fülön csíptek” egy több százezer eurós „haszont” szerző bűnbandát: külföldi munkát kínáltak, előleget vettek el, majd köddé váltak. A hatósági vizsgálatok alatt a nyomozók célkeresztjébe került egy olyan nő is, akinek a nevére nyitott bankszámlákra futottak be az átverésből származó összegek.

„Bandatagsága” annyira egyértelműnek tűnt, hogy a különleges egységek egy reggel megérkeztek tömbháza elé, készen arra, hogy az ajtót rátörve őrizetbe vegyék. Az utolsó előtti pillanatban kapcsolt az illetékes ügyész, lefújta az akciót, mivel kiderült, a „gyanúsított” korábban elvesztette személyi igazolványát, így illetéktelenek visszaéltek adataival. Igen, egy Facebook-megosztás került „rossz kezek közé”. Persze a számlanyitási, netán hitelfelvételi folyamat nem ennyire egyszerű, többek között korrupt köz- vagy pénzintézeti alkalmazottak közreműködése is szükséges hozzá, de a procedúra a közösségi oldalra vezethető vissza.

Ijesztő, hogy manapság igazából nem is az iratok elvesztését követő időigényes utánajárás miatt kell jobban aggódni, hanem azért, nehogy egy óvatlan megtaláló miatt egyszer csak felbukkanjanak a rendőrök, végrehajtók, neadjisten uzsorás verőlegények. Holott két egyszerű megoldással könnyen megelőzhető a „katasztrófa”: egyrészt Photoshop-ismeretek sem kellenek ahhoz, hogy bármilyen alapszintű képszerkesztőben letakarjuk azokat az információkat, amelyek személyi jogvédelem alá tartoznak, másrészt éppen maga a Facebook az, amelynek keresőjébe beütve a megtalált iraton szereplő nevet nagy valószínűséggel másodpercek alatt rábukkanunk a tulajdonosra.