Daczó Katalin

Daczó Katalin

A fatolvaj büntetése

2011. február 15., 11:532011. február 15., 11:53

2011. március 04., 12:022011. március 04., 12:02

„1930. október 15-én 17 órakor Nagy Ignác csíkmenasági lakos a Magyaros erdőrészből próbált fát lopni. Salamon János csobotfalvi erdész rajtakapta. Nagy többszöri felszólítás után sem akarta átadni a falopáshoz használt eszközöket, és az erdész lőtt...”

„...A golyó Nagy Ignác lábát érte.” „1930. november 1-n 23 óra 30 perckor a kászonfeltízi Csiszér Ignác halálos lövést kapott, a kászonaltízi András Tamás valamint a feltízi Bodó Tamás pedig megsebesült egy, az erdészeti szervekkel, – Fábián István brigádossal és Daramus Avram erdésszel – való összeszólalkozás következtében. Az ügy kivizsgálása folyamatban van.”

Erről az alig két hét leforgása alatt lezajlott két eseményről a levéltárban őrzött csendőrségi beszámolókban olvastam, és természetesen napjaink fatolvajai jutottak eszembe, azok, akik maguk is fegyverrel járnak, s az erdész pedig... ki tudja, mikor lőtt utoljára. Ugyanis a hatályos törvények értelmében az erdész csak önvédelemből használhatja fegyverét, egyébként ahhoz van joga, hogy igazoltassa a fával foglalatoskodókat. De egyik erdészismerősöm szerint csak rendkívül kivételes esetben igazolják magukat a csoportosan „dolgozó” fakitermelők az egy szál zöld egyenruhás kérésére. Egyébként a fa mennyiségétől függően 1000-től 5000 lejig terjedő pénzbírság róható ki a fatolvajokra, súlyosabb esetben eljárás indulhat az illegális fakitermelő ellen, viszont ahhoz, hogy össze lehessen állítani ellene dossziét, alapos bizonyítékokra és tanúkra van szükség (pl. ha történetesen valaki a kitermelések helyszínén sétál éjnek idején az erdészen és a fatolvajon kívül, tanúskodhat, mert volt rá eset, hogy három erdész együttesen sem bizonyult elegendőnek a törvényszéken, s a tettes megúszta).

Akkor mi lehet a mai fatolvajok büntetése? Olvasóink megfogalmaztak néhány javaslatot az utóbbi hetekben megjelent cikkeink nyomán: „Azt kéne csinálni: aki ellop egy köbméter fát, kapjon egy év börtönt. Ahány köbméter, annyi év börtön.” „Felét meg kéne nyomja a fa, a másik felét meg több 1000 RON-ra megbüntetni, és ha utána is csinálja, nyomja meg a fa!” „Csak akkor lesz vége a erdőkivágásnak, ha a tolvajok közül egy páran vagy börtönbe kerülnek, vagy meglövik őket. Uraim, hol vannak a gázpisztolyok, amelyet sokan az erdőtulajdonosok közül maguknál hordanak?” „Bezárni vagy húsz évre!” „Vagyonosodási vizsgálatot mindazok ellen, akiknek nincs bejelentett munkahelye, de van traktorja, terepjárója stb. stb.” „Levadásznám ezt a lelketlen... bandát és felkötném őket egy-egy fára!”

Magyarországon 2009 júliusában lépett életbe egy korábbinál szigorúbb erdőtörvény, amelynek értelmében az erdőbe – látogatóként! – sem szabad baltával, fűrésszel vagy motorfűrésszel bemenni. Ellenkező esetben, aki fél kilogrammosnál nagyobb fejszét visz magával, az 10 ezer, míg aki motorfűrészt, az 20 ezer forintos erdővédelmi bírságot fizet. Fatolvajok esetében az erdőgazdálkodási bírság az eddigi harmincezer forinttól akár háromszázezerig is terjedhet. Ugyanakkor a megváltozott szabálysértési törvény része a kis értékű lopások komoly szankcionálása: a felnőtt elkövetők esetében 60 nap, visszaeső esetében pedig 90 nap elzárás lehetséges és komoly pénzbüntetés. Még rőzsét vagy korhadt ágat sem szabad kivinni a magyarországi erdőkből engedély nélkül, akár állami, akár magánterületről van szó. A szigorításra szükség volt, ugyanis egyes adatok szerint országos szinten évente 75 milliárd forint írható a tolvajok számlájára.

A WWF adatai szerint a világ legjelentősebb illegális fakitermelő körzetei Latin-Amerikában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában és a Kelet-Európától az orosz Távol-Keletig húzódó térségben találhatók. Afrikában a fakitermelés illegális aránya 50 százaléktól (Kamerun) egészen 80 százalékig terjed (Libéria). Oroszországban az arány húsz százalék, de északi részein az ötvenet is eléri. Gyakran a kormányok tudatosan alábecsülik ezeket a számokat, hiszen ez rájuk is rossz fényt vet, ezért van, hogy például Észtországban a kormány 1 százalékra teszi az illegális fakitermelés arányát, míg az észt környezetvédő szervezetek 50 százalékra becsülik.

A fatolvajok máshol is gyakran megússzák: az Egyesült Államokban például 2001-ben mindössze három alkalommal ítéltek el fatolvajokat, ezek is csupán bírságot kaptak, vagy néhány hónapot a helyi börtönben. 2008 decemberében a New York állambeli Oswegoban elítéltek három embert hét-hét évre, mert összesen 35 000 dollár értékű fekete-cseresznye fát loptak el az állami erdőből.
Szakértők véleménye szerint Romániában országos szinten a feketevágások mennyisége meghaladja az évi 2,5 millió köbmétert, ez a hivatalosan kitermelt famennyiségnek több mint 20 százaléka.  S a büntetések? Szentegyházáról az utóbbi húsz esztendőben egyetlen személy, T. K. került börtönbe falopás miatt, de állítólag szabadulása után ott folytatta, ahol abbahagyta.

Az idén január végén és február elején végzett ellenőrzések során a rendőrség közleménye szerint öt bűncselekményre derült fény: „elkoboztak 38,20 köbméter fát 5243 lej értékben, és 5 pénzbírságot róttak ki az erdészeti törvények megsértése miatt, 11 000 lej értékben. Egy kápolnásfalusi cégnél kiderült, hogy az 53 éves L. F. törvénytelenül kivágott faanyagot küldött elszállításra. A valós és a dokumentumokban szereplő famennyiség közti 18,2 köbméternyi különbséget elkobozták, és 10 000 lejre megbírságolták a férfit. Szentegyházán három, munkaszerződés nélkül dolgozó alkalmazottat is találtak egy fafeldolgozó cégnél, illetve 20 köbméternyi, bélyegzés nélkül kivágott faanyagot. Egy másik kápolnásfalusi fafeldolgozónál hamisított szállítási dokumentumok voltak, az ügyvezetőt, a 39 éves L. A.-t 5000 lejre megbírságolták.”

Csepp a tengerben, jut eszünkbe, miközben az 1930-as módszer és a magyarországi, fejszéért, s motorfűrészért kiróható büntetés összeötvözésén, vagy a helyi rendőrség átszervezésén merengünk..., de úgy vélem, mégis az egyik olvasónk által ajánlott módszerrel járna mindenki a legjobban: „Keményen begyűjteni minden fatolvajt és orgazdát, fuvarost stb., és minimum öt éves csemeteültetésre és csemetegondozásra ítélni őket! Szakértők ellenőrizzék, hogy a csemeteültetés eredményes volt-e, a pótlás miatt növekszik az évszám, mert legalább öt éves erdőnevelést biztosítani kell. Ha kell, hordják a vizet, s öntözzenek! Amikor nincs erdőnevelési idő, tűzifát vágjanak kézihajtánnyal. Szép apróra! Aknazáras kerítéssel körbevéve! Kenyér, szalonna, hagyma, puliszka. Bepótolnák a letarolt erdőket...!”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

A megyei tanács jogászai már nem teljesítenek jól?

Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.

Kozán István

Kozán István

Ideje

Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.

Kozán István

Kozán István

Nyilván ezért is a média a hibás

Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.

Vendégszerző

Vendégszerző

Nyomtatott magyar szó, vaj, útlevél

Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.

Kozán István

Kozán István

Tapossák ki a mintát a szőnyegből!

Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.

Rédai Attila

Rédai Attila

Arctalanok bosszúja

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.

Bálint István

Bálint István

Tizenötödik szülinapunkra

Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.