Bemutatták a Csaba királyfit

Bemutatták szombaton este a G. Nagy István Ilián által írt rockoperát, amelyben magyarországi és székelyföldi énekes-színészek elevenítették fel a legendás időket. A szárhegyi Lázár-kastély terebélyes udvara megtelt lelkes nézőkkel.

Csata Beáta

2011. augusztus 21., 12:062011. augusztus 21., 12:06

2011. szeptember 22., 14:212011. szeptember 22., 14:21

Tekintse meg galériánkat!

A díszlet a színpadon kívülre is kiterjedt, mivel több jelenet azon kívül játszódott. A színpad mellé felállították a több mint két méter magas fából faragott hét vezér alakját. A tánccsoport és a kórus bevonulása után elsőként Rudán Joe jellegzetes hangja harsant fel, aki Látód szerepében összeadta Attila királyt választott párjával, Mikolttal. Majd Csaba és Aladár köszöntötték apjukat. Ezután Krimhilda gúnyos, irigy hangja is felcsendült Csaba ellen. A rockos akkordokat opera és néptánc váltotta fel.

Attila és Mikolt kettesben marad, kihasználva a helyszín adta lehetőségeket, távol a színpadtól, a zöld bokrok körül játszanak szerelmesen. Majd alakjuk a várban veszik el, ahonnan nem sokkal azután hátborzongató sikoly üvölt bele az esti csendbe: Attila meghalt. „Testének fészkéből a lélek madár kirepült” – kezdte a gyászolást, Rudán Joe. A gyász után elkezdődik Csaba és Aladár versenyfutása a hatalomért, sőt egy testvérverekedésre is sor kerül. A germán származású Krimhilda fiát, Aladárt akarja hatalomra juttatni, hogy véget vessen a „Csaba-kultusznak”. Hun hun ellen fordul, ami Csabát megrázza és eldönti, visszatér Erdélybe, ahol melegséggel fogadták, ünnepelték. De onnan is el kell mennie, Attila kardját a székely népre bízza. Egy várfal tetejéről, megvilágítva, mint egy csillag, megesküdött, hogy visszatér. A székelyek is megígérték, hogy várni fogják. Több száz év eltelik, és generációkon át várják hadvezérüket. Barbárok is megtámadták a népet, amit villódzó fények, kardos katonák, csattogó ostorok jelenítettek meg. Asszonyokat raboltak, gyerekeket öltek.

A székelyek szenvedtek, de nem adták fel a reményt. Nemhiába, mert Csaba ükunokája, Álmos visszatért fiával, Árpáddal és a hét vezérrel. Ekkor a székelyek visszaadták a kardot, de Álmos Árpádnak adta, mert immár az ő dolga megvédeni a népet. A záró dal refrénje „Védd magyar nemzeted, mert ez a te küldetésed”. Az előadást közös ének zárta, a színészek, táncosok benépesítették a színpadot.

A közönség elégedettségét a végén felharsanó taps is jelezte. A színészek mellett a stáb többi tagját is felszólították a színpadra. Nekik is tapssal köszönték meg a fáradságos munkát. Utolsóként G. Nagy István Ilián ment fel a színpadra, ahol gratulált kollégáinak.