Kocsisné András Gizella

A film készítőit – Daczó Katalin, Daczó Dénes és Szabó Ádám – a helyi önkormányzat kérte fel, hogy a falu egykori szülöttének emléket állítsanak. „A Csíkszépvízi Polgármesteri Hivatallal valójában közösen döntöttünk, hogy Orbán József születésének száztizedik évfordulójára valamilyen anyagot készítsünk. Mivel Egerben élt, utána kellett járjunk, hogyan élt és milyen alkotásait tudjuk fellelni. Elsősorban a szentmiklósi rokonok nyújtották a kiindulópontot” – emelte ki lapunknak Daczó Katalin.

Nehezen tudták Egerben felvenni a fonalat, az 1974-ben elhunyt alkotót ugyanis nem nagyon ismerték. Az egri polgármesteri hivatal művelődési osztályának vezetőjét kérték, hogy egy olyan személyt ajánljon, aki barátja, alkotótársa lehetett. Végül rátaláltak a 93 éves Kocsisné András Gizellára, aki a város legidősebb képzőművésze, és akivel egykor egy alkotócsoportba járt Orbán József. Ezután már sokkal jobban működött minden, megismertek egy néprajzost, aki rengeteg hasznos adalékkal szolgált a szobrász életéről, az ő útmutatásával sikerült felkutatni a rokonokat: egyik unokáját és dédunokáját. Sikerült megtalálniuk azt a régiségkereskedőt, aki néhány alkotása mellett az alkotó feljegyzéseit is őrizte.

Orbán József és felesége

Az utóbbi önéletírás képezi a film gerincét, hisz a leghitelesebb portrét nyújtja az alkotóról és vívódásairól. Sikerült élethűvé is tenni az egykori Orbán József alakját, testvérének unokáját, a csíkszentmiklósi Orbán Leventét kérték fel, hogy az egykori szobrász gondolatai testesítse meg. A filmet megtekintők nyugtázhatják, hogy rendkívül jó választásnak bizonyult ez, nem csak mert képzőművészeti szakközépiskolát végzett és a szobrászathoz jól ért, hanem azért is hiteles karakternek számít, mert a néhai Orbán József az anyaországban is megőrizte csíki székely jellemét. „Gyermekkoromban hallottam a következőt: két székely Csíkban panaszkodott egymásnak a rossz élettel kapcsolatban. Azt mondja az egyik: »hát biza, komám, ez a világ egy nagy csárda, s a jó Isten benne a csapos, s nekünk keserűt mér. A másik rámondja, hogy abiza igaz!« Ezen sokat gondolkoztam, és ma ezt így értelmezem a szobrászat területén. Itt, ebben a csárdában többen vannak a csaposok és sokaknak mérnek keserűt, köztük nekem is. Ennek a kérdésnek a miértjét szeretném tudni!” – tanúskodnak székely mentalitásáról jegyzetei.

Habár a negyvenes-ötvenes években elismerték munkáit, sőt versenykiállításokra is bejutottak kisplasztikái, egy idő után mellőzték. Egyetlen monumentális művet alkothatott, azt a Petőfi-szobrot, melyet az egriek minden évben március 15-én megkoszorúznak.

„Nem az én feladatom megítélni, hogy Orbán József mekkora kaliberű alkotó volt, de csodálom és eredménynek tartom, hogy egy egyszerű lakatosinasból, távol a családjától, szülőföldjétől egy szobrászmester forrt ki. Nem szabad elfeledni, hogy mindössze hat elemi osztály végzett, hét évig nappal dolgozott, és esti tanfolyamon végezte az iparrajziskolát. Később, mikor mellőzni kezdték, éjjel portási szolgálatot vállalt, csak azért, hogy nappal alkotni tudjon. Kérdem én, kinek van még ilyen ambíciója? Mellőzésének szerintem az egyik oka, hogy csak alapfokú végzettséggel rendelkezve, nem iratkozhatott főiskolára, egyetemre, valamint hogy vallásos lelkületű ember volt, és a második világháború vége előtt sok egyházi alkotást készített. Később, a kommunista időkben ez nem bizonyult egy jó indításnak” – indokolta az Orbán József-életmű fontosságát Daczó Katalin.

A hetedik Film.dok fesztivál szerdai műsora:

12.00-12.42 Irigyelik a cigányok, hogy én zsigulival járok, rendezte Bartók Csaba
13.00-13.56 A Herceg, Katona Zsuzsa filmje
14.00-14.50 Arctalan árnyak, szerkesztő: Radó Gyula
15.00-15.50 Akik jártak Doberdónál, készítette: Kele Andor
15.55-16.00 Csendélet Kovács Béla filmje
16.00-16.53 Csak csendben, csak halkan..., rendezte Gulyás János
17.00-17.24 1001 éjszaka (2010), rendező:Hotea-Fernezan Vasile
17.45-18.46 A Nyolcak nyomában, szerkesztő: Szalay Péter
19.00-19.42 Bárányfelhők, Zsigmond Dezső filmje
20.00-20.42 Kőbe vésett álom, szerkesztő Daczó Katalin
21.00-21.52 Külhoni testvéremnek, Ana Boariu filmje
22.30-22.43 A város ritmusa, rendező: Salamon András
23.00-23.53 Nomád Pláza, Szalay Péter filmje

A Film.dok szerdai kísérőprogramjai:

17 órától Olosz Lajos Könyörtelen mesék című verseskötetét mutatják be, mely a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg. Kiss Olosz Klárával, a szerző unokájával Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője beszélget. Ezt követően Kemény János Kutyakomédia című regényét bemutatja Szarka-Dobi Gyöngyi, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa.