Moldva csodálatos világának gyűjtője
A budapesti Halász Péter több mint egy évtizede költözött Gyimesközéplokra
Fotó: Gábos Albin
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról szeretett moldvai magyar csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául. Udvarára belépve oly szívélyesen fogad, mintha régi ismerősök lennénk. Halász Péter néprajzkutatót látogattuk meg nemrég.
Péter Beáta
2023. március 04., 19:512023. március 04., 19:51
Halász Péter magyar- és biológiatanárnak készült, de végül agrármérnöki szakra felvételizett. 1957. október 23-án a budapesti Toldy-gimnáziumban megemlékezést rendeztek, amikor is egy
„Létrehoztak egy kartotékot, és nem lehetett tudni, hogy mikor veszik elő. 1958-ban érettségiztem, az ELTE-re szerettem volna jelentkezni tanárképzőbe, de a biológiatanárom megsúgta, hogy ne tegyem, mert úgysem vesznek fel.
A Kiskunsági Állami Gazdaság dömsödi sertéstelepén kezdtem el dolgozni. A szüleim Felvidékről menekültek el 1918-ban, de én már ízig-vérig pesti voltam. Viszont sokat jártam vidékre, kirándulni, szerettem a madarakat, gyerekkoromban ornitológusnak készültem.
Dömsödön a temetőben gyönyörű református kopjafák voltak, azokat fényképeztem, aztán a néprajzi múzeumnak az önkéntes néprajzszakosztály pályázatára elkészítettem a hollókői nagyapám révén azt a pályamunkát, ami a hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyagával és szókincsével foglalkozott, és díjat nyertem. Tehát minden, ami a népéletről és néprajzról szólt, az nekem fontos volt.
Felköltöztem Pestre, és ott szembetalálkoztam azzal a dossziéval, amit 1957. október 23. után készítettek, műszaki ügyintéző voltam, és semmiképp sem akartak kinevezni tanársegédnek” – mesélte a neves néprajzkutató.
Bocsor Géza, akitől a tudományos kutatás alapjait elsajátította, beajánlotta az Akadémia Agrárgazdasági Kutatóintézetébe tudományos munkatársként. Több mint húsz évet dolgozott ott, de a néprajzkutatást sem hagyta abba.
Moldva, a máig tartó szerelem
Két orvostanhallgató barátja, akikkel sokat járt kirándulni, egyik nyáron Erdélybe látogatott, marosvásárhelyi orvostanhallgatókkal barátkoztak össze, hazatérve pedig csodákat meséltek. Következő nyáron Halász Péter is velük ment, végigjárták a szokásos helyeket, a Szent Anna-tó, a Békás-szoros környékét, néhány helyen pedig igazi jó barátokra lelt.
„Olyan világ nyílott ki Moldvában számomra, mintha néprajzi szakkönyveim szólaltak volna meg, a nyelv, a viselet, a szokásvilág, az étkezés, a ház, az életmód, minden tekintetében”
Fotó: Gábos Albin
„Amikor a barátaink végeztek Marosvásárhelyen, akkor annak rendje és módja szerint a romániai értelmiségkeverő technikával nem a saját közösségükben kaptak állást, hanem áthajították őket a Kárpátokon, és egyik-másik Moldvában esett le, ahonnan aztán írtak nekünk, hogy milyen érdekes, vannak olyan falvak, ahol tiszta magyarul beszélnek.
De nyáron elindultunk Kelemen András barátommal, és elmentünk meglátogatni egyiküket Onyesten. Egy külsőrekecsinyi emberhez irányított, nagyon kalandos út volt, a Mokány-patak völgyében elástuk magunkat a sárban, ott éjszakáztunk, de reggelre megérkeztünk. Számomra – aki azért már a néprajzba beütöttem az orromat, és tudtam, hogy mi fán terem a hagyományos kultúra –
Úgy gondoltam, fantasztikus dolog, hogy ennyire épen megmaradt a magyar kultúrának egy több évszázaddal azelőtti rétege. De természetesen fogalmam sem volt arról, hogy ők kicsodák. Amikor hazamentem Magyarországra, első dolgom volt, hogy elmentem a Széchényi könyvtárba, és megnéztem, kik azok a csángók.
Meglepődve láttam, hogy ennek a kérdésnek a legjobb ismerője egy bizonyos Domokos Pál Péter, akinek a kisebbik fiával együtt jártam általános iskolába. Anyáméktól körülbelül háromszáz méterre laktak, fogtam magam és elmentem hozzá.”
Fotó: Gábos Albin
Mint mesélte, innen aztán nem volt visszaút. Attól kezdve,
Aztán a nyolcvanas évek közepe táján annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nem volt biztonságos ott a járkálás – nem számára, hanem inkább azok számára, akiket felkeresett. Mert a látogatása után kihallgatták őket, házkutatásokat tartottak, és nem akarták elhinni, hogy egy magyarországi agrármérnök azért megy oda, hogy a lóbetegségekről faggatózzon vagy a szőttesek mintáit lerajzolja, hanem biztosan valamilyen valutacsempészésben meg a fejlett román ipar ellopásán mesterkedik. Így ’87-től ’90-ig nem járt, de 90 januárjában már kísért egy segélyszállítmányt Moldvába.
Használati utasítás gyűjtőknek
Kérdésünkre, hogy miként lehetett gyűjtőként közel kerülni a moldvai csángó emberekhez, jött a válasz: könnyen. Legalábbis annak, akiben volt némi empátia, és könnyen kapcsolatot tudott teremteni. Rámutatott, Moldvában járva bizonyos szabályokat be kellett tartani.
Fotó: Gábos Albin
Egy alkalommal leült és írt egy használati utasítást a moldvai csángók kutatásában tájékozatlan barátai számára. A legfontosabb az volt, hogy nem szabad feltűnést kelteni. Például nem szabad karórát hordani. „Mert
Vagy pedig ha az ember felszáll a buszra, először is ne hosszú hajjal járjon. Mert a magyarországi diákok hosszú hajjal, csővázas hátizsákokkal jártak, és rendszerint pont a milícia elé ültek le egy kőre, hogy feljegyezzék az elmúlt nap eseményeit. Ezekre vigyázni kellett.
Ilyeneket írtam össze. Viszont én úgy mentem, hogy nem az adatközlőimet, hanem a barátaimat láttam bennük. Megismertem a családokat, megszerettem, vittem nekik ajándékot, amit adtak, elfogadtam, iszogattam velük, mert az is fontos, hogy az ember ne mondja azt, hogy jaj, de vacak ez a bor, pedig az volt.
Meglátogatom őket, és végigkérdezem a családját, a rokonságát és egyebet, tehát ápoltam a kapcsolatokat, amennyire lehetett Magyarországról ápolni a moldvai kapcsolatokat.”
Fotó: Gábos Albin
Változó hagyományos élet
Az elmúlt ötven-hatvan évben leginkább az változott Moldvában, hogy fiatalság már alig van – mutatott rá a néprajzkutató. A fiatalok elmentek Nyugatra, az öregek és a gyerekek maradtak otthon. Aztán még hazajöttek a szülők egy-egy búcsúra, névnapra, karácsonyra, de ez is ritkult, majd kivitték magukkal a gyerekeket is.
Pénzt küldenek haza, hogy kacsalábon forgó palotákat építsenek, amelyekben valószínűleg senki sem fog lakni. Szegény öregek pedig otthon maradtak magukra hagyva. „Nagyon sokat változott minden, a hagyományos élet erőszakoltan változott.
De ez nem csak moldvai állapot, ez így van a Kárpát-medencében szinte mindenütt, és Európában is, hogy az emberek sokszor jelképek elvetésével próbálnak felzárkózni az időhöz. És az utcasorokon álló félig kész emeletes, csicsás házakban már a hagyomány nem él, a hagyomány elvész, és letagadják, még ha van is.”
Feldolgozni a gyűjtéseket
Halász Péter 1992-ig az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt, térségfejlesztés, szociográfia, szociológia témákban kutatott és publikált. ’92-ben Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, aki akkor művelődési és közoktatási miniszter volt, üzent, hogy pályázza meg a Magyar Művelődési Intézet vezetői tisztségét. Sok kezdeményezése és megvalósítása volt az intézmény élén, majd ’94-ben lemondott, de az intézmény munkatársa maradt.
„Korábban készítettem egy csángó filmet a csíksomlyói búcsúról. Akkor találkoztam először Berszán atyával, nagyon jól összebarátkoztunk. Akkor volt elsőáldozás, a parókiáról indultak a gyerekek. Akkor még, ’90-ben a román katonaság úgy gondolta, hogy ezután is az lesz a dolga, hogy zavarja a vallásos rendezvényeket. Épp amikor vonult fel a négyszáz viseletbe öltözött gyerek a templomba, akkor érkeztek a katonai járművek is. A televíziós sofőr nagyon vagány legény volt, aki hozzászokván, hogy ha Magyarországon egyszer filmforgatás van, ott mindenki vigyázzban áll, kiállt, és leállította.
– mesélte.
Fotó: Gábos Albin
Később a Magyar Televízió Gyökerek című sorozatának elkészítésében is részt vett, és 1994-ben Sára Sándor a Duna Televízió közművelődési osztálya műhelyvezetőjének kérte fel. Hatvanéves volt, amikor elköszönt a televíziózástól, és a Magyar Művelődési Intézetben dolgozott még tíz évet, egészen 2010-ig.
„Ekkor úgy gondoltam, most már meg kell »szabadulni« sok mindentől. A Lakatos Demeter Egyesületnek voltam a titkára, a Néprajzi Társaság Önkéntes Gyűjtő Szakosztálynak az elnöke, a Honismeretet szerkesztettem, a Honismereti Szövetségnek voltam az elnöke, s még ki tudja, mennyi mindenben benne voltam. De én tudtam, ezeket nekem kell feldolgoznom, mert senki más nem lesz rá képes” – mutat a dolgozószobájában lévő dobozokra.
Meg hát újranősültem, a feleségemnek itt vannak a szülei, ő is szeretett volna közelebb élni hozzájuk. Lakásunk sem volt, albérletből albérletbe költöztünk, úgyhogy egy nagyot gondoltunk, és kiköltöztünk Gyimesbe.
Úgyhogy a hátralevő életem – remélem hosszú – időszakát ezeknek az általam már rég összegyűjtött, de még feldolgozatlan anyagok feldolgozására és publikálására fogom szánni” – zárta a beszélgetést Halász Péter.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy elfeledett hős: Gál Sándor
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
Egy elfeledett hős: Gál Sándor
Rég nem „egy dátumról” van szó
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Rég nem „egy dátumról” van szó
Tovább fagyoskodhatnak az utasok a kiüresített ideiglenes buszállomás helyén
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Tovább fagyoskodhatnak az utasok a kiüresített ideiglenes buszállomás helyén
Szakmai előadások az öreg és kihalt fákban rejlő lehetőségekről
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Szakmai előadások az öreg és kihalt fákban rejlő lehetőségekről
Teherautó csúszott le az útról Gyimesközéploknál
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Teherautó csúszott le az útról Gyimesközéploknál
A buszsofőrök voltak a rendőrök célkeresztjében
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A buszsofőrök voltak a rendőrök célkeresztjében
Nem rossz: adókból 22,6 millió folyt be tavaly a csíkszeredai városkasszába
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Nem rossz: adókból 22,6 millió folyt be tavaly a csíkszeredai városkasszába
Filmet és előadást is bemutat a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Filmet és előadást is bemutat a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
Frissítik Csíkszereda általános városrendezési tervét, várják a lakók észrevételeit
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
Frissítik Csíkszereda általános városrendezési tervét, várják a lakók észrevételeit
Elveszítheti a gázolajár-támogatást, aki a hónap végéig nem kérelmezi az elszámolást
Január végéig nyújthatják be a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökséghez (APIA) az elszámolási kérést a múlt évi gázolaj-támogatásra az arra jogosult gazdák, különben elveszítik a juttatást. Idén a támogatás értéke kisebb lesz, mint tavaly.
Elveszítheti a gázolajár-támogatást, aki a hónap végéig nem kérelmezi az elszámolást
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!