Biblionet és helytörténet

A Miklós Márton könyvtár előtt a konferencia résztvevői

A héten Kászonaltízen Új utakon a hazai könyvtárak címmel tartják a Romániai Magyar Könyvtárosok VII. Vándorgyűlését. Nem véletlenül esett a választás az egykori független székely székre, hisz példásan felújították a könyvtárát. A Miklós Márton Községi Könyvtár a polgármesteri hivatal régi épületében működik. Kényelmesen és jól átláthatóan sikerült berendezkedni, a könyvkölcsönző és olvasóterem mellett külön szobában kapott helyet a Biblionet számítógépes terem. A diákok számára, de nem csak, ugyanis egyre inkább fontosabb, hogy a világhálón információkhoz tudjanak hozzáférni.

András Ignác útikalauzai

„Négy éve a régi tanács épületét fel tudtuk újítani, akkor kezdtük a könyvtárat ide költöztetni. Eredetileg a Balási-kúriában működtünk rossz körülmények között, villany és fűtés nélkül. Szerencsére, összefogott a polgármesteri hivatal, a kultúrház, az egyház és az iskola, így tudtunk fejlődni és egy, a mai időknek megfelelő községi könyvtárat létesíteni. A névadó és avató ünnepségen még nem volt kész teljesen, de mára sikerült berendezkedni, egy jó tágas épületben működhetünk. Örvendek, hogy egy ilyen rendezvényt itt szerveznek meg, gondolom, a jól működő intézményünk miatt előlegeztek meg ezzel a bizalommal” – vázolta fel rövidén az intézmény létesítésének történetét a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtár könyvtárosa, Lakatos Tamás.

Hogy a helyismereti, helytörténeti anyagot miként dolgozhatják fel és tehetik hozzáférhetővé, azt a részt vevő könyvtárosok a konferencia keretében tárgyalták meg. „A számítógépek felhasználásával a helyi kulturális értékek megőrzésének és népszerűsítésének új útjai nyílnak, ezért választottuk idén ezt a témát” – tudtuk meg Kelemen Katalintól, a megyei könyvtár munkatársától.

Kászonszék falvairól, templomairól és híres embereiről András Ignác tartott előadást. A térség épített örökségét egy séta keretében ismerhettük meg. Nem véletlenül használtam a Kászon-szék fogalmat, hiszen, ahogy az előadótól megtudtuk, a szék Zsigmond királytól kapott függetlenséget, mivel a Nikápolyi csata (1396) után megnőtt a török veszély, és a szabadságlevél által biztosított jogok segítségével jobban meg lehetett szervezni a térség védelmét. Ezt a kiváltságot az 1848-as forradalom leveréséig őrizte meg, ezután lett ismét Csíkszék járása. „A kászoniak mindig szomorúan állnak meg a Nyerges-tetői emlékmű előtt, mert számukra az a csata, melyet ott vívtak meg Gál Sándor és katonái, nem csak az 1848-as szabadságharc bukását, hanem egyben függetlenségük elvesztését is jelentette” – jegyezte meg András Ignác.

András Ignác

Az előadó útikönyveket készített mindegyik településről, melyek a Verbum Kiadónál jelentek meg. Úgy véli, hogy főként a templomok és kápolnák jelentenek látványosságot. Az első kötet Kászonjakabfalva temploma építésének 200. évfordulójára készült el, és A templom közelében, még a sírban is címet viseli. A szerzőt – amint portálunknak elárulta – a címadásban az ihlette, hogy észrevette: Kászonjakabfalván az emberek sohasem késnek le a miséről. A második harangszónál többnyire a férfiak már a templom előtt állnak, ahol a helybeli hősök síremlékei találhatóak, és ott elbeszélgetnek, a jelenkori problémák mellett a múltat is felelevenítik. „Úgy beszélnek ott, mintha a háborúkban elhunyt hősök tiszteletére állított keresztekhez is beszélnének, pedig ott nem nyugszik senki. Ezeket az embereket a helyi emlékezet a templom közelében tartotta.”

Helyismereti sétán: Itt szoktak emlékezni a jakabfalviak

Azóta Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Impér és Kászonújfalu útikönyve is elkészült. A kötetekben a helyi nemesi családokra (Balási, Bornemissza) is kitér, valamint híres helyi születésű személyekre. A Bornemissza családról például egy érdekességet jegyez meg. A név nem kászoni tősgyökeres nevet takar. Az 1643-as lustra Csutak János kászoni lófőről tesz említést, aki Fehérvárra telepedik le és felveszi a Kászoni János nevet, unokájának 1711-ben, VI. Károly trónra lépésekor az udvari kancellár címet adományozza. Természetes, hogy a kinevezés mellé 1713-ban megkapja a nemesi rangot is. és ekkor veszi fel a báró címet és a Bornemissza családnevet. Különben a családdal kapcsolatban András Ignác egy újdonságot is elárult. „A történelem ismétlődik, csak a személyek cserélődnek. Habsburg Károly herceg például a Bornemissza család utolsó sarját, báró Thyssen-Bornemisza Franciskát 1993-ban feleségül vette. A bárónő – édesapja kívánságára – felkutatta gyökereit, és Kászonimpéren fog jótékonykodni. 250 000 eurót ajánlott fel nemes célra, a beruházás eredménye 2013-ra kell elkészüljön, amikor is a család bárósága megszerzésének 300. évfordulóját ünnepli.”

Biblionet

Az ötéves Biblionet program elsősorban a falvak és kisebb városok könyvtárainak korszerűsítését tűzte ki célul, a 27 millió dolláros befektetést Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás tulajdonosának alapítványa biztosítja a projektnek. A program célja egy tartós és modern elektronikus közkönyvtárrendszer kialakítása.