Ez a felhívás egyre többször hangzik el a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán, hisz Sándor Lehel Csaba és Zöld Kémenes Kinga a 30-as évekből származó cséplőgép felújítását végzi a Nemzeti Kulturális Alap támogatása révén. Egy hónapig tartó munkájuk a végéhez közeledik, nemsokára eredeti állapotában tekinthető meg a mezőgazdasági kincs.
2011. szeptember 22., 17:532011. szeptember 22., 17:53
2011. szeptember 25., 17:302011. szeptember 25., 17:30
A gépaggastyán a múzeum regisztrálása szerint dr. Kercsó Attila orvos családjának birtokát képezte hosszú évtizedeken át – tudtuk meg Zöld Kémenes Kingától. A cséplőgép magyar mezőgazdasági gépezet volt, az egyik kerekén látható MÁV Budapest felírat is ezt bizonyítja. 2003-ban szállították be a múzeumba, ahol a Kállai lokomobil szomszédságába helyezték el. A két szerkezet számára külön fedőréteget alakítottak ki, hogy megvédjék a csapadék káros hatásaitól, és megfelelő környezetben állítsák ki.
Mielőtt a múzeum tulajdonába került volna sokáig a mezőn tárolták, ahol az időjárás nem kímélte. Ezért a gépezet konzerválása nem kevesebb, mint egy hónapos munkát igényelt, amikor a múzeum munkatársai szakszerű módszerekkel próbálták régi formájához közeli állapotba hozni. Mivel a gépezet pléhfedő rétegén kiütött a rozsda, mielőtt felhúzták volna rá a festő réteget, rozsdaoldóval le kellett takarítaniuk. A festés során figyeltek a cséplőgép eredeti színeire, megőrizték a zöld-szürke-fekete színkombinációt. Nemcsak a pléh réteg állapota károsodott nagymértékben az idő vasfoga alatt, de a gépezet fa részei is elkorhadtak, ezért teljesen ki kellett cserélni – tudtuk meg a felújítási munkálatokat végző Sándor Leheltől, aki hozzátette a hiányzó kereket is sikerült pótolniuk egy Alsócsernátonból érkezővel. Kérdésünkre a restaurálást végző Sándor Lehel elmagyarázta, régen hogyan használták a szerkezetet a búza cséplésére: állatok segítségével az udvarra húzták, két munkás a cséplőgép tetején a megfelelő helyre helyezte az összegyűjtött kévéket, amiből a gépezet külön választotta a szalmát és a búzaszemeket. A munkagép hátsó részén jöttek ki a tiszta búzaszemek, amelyeket odahelyezett zsákokban gyűjtötték össze. A cséplőgép a hozzácsatlakoztatott lokomobil, és a rajta levő szíjjak segítségével működött. Valószínűleg abban az időben csak a nagyobb gazdák rendelkeztek ilyen szerkezettel.
Három hete folynak a felújítási munkálatok, ami jelenleg végső stádiumába érkezett: az asztalostól visszaérkező tetőszerkezet felhelyezése után ismét régi állapotában pompázhat a már szép munkaidőt teljesített gépezet. Amint Zöld Kémenes Kingától megtudtuk, a cséplőgépet egy hónap alatt több kíváncsiskodó szem tekintette meg, ami nem zavarta őket a munkában. „A restaurálási munkálatok is nyílvánosak”– tette hozzá. Tehát a 30-as évekből származó cséplőgépet minden érdeklődő megnézheti a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán, a Kállai féle lokomobil társaságában.
szóljon hozzá!