Téli jeles napjaink hagyományaink tükrében

Mettől meddig?

A szakirodalom sem tudja napi pontossággal meghatározni, hogy mikortól indul a téli ünnepkör. A télre való készülődés viszont már november közepétől elkezdődik, pontosabban november 11-től, Márton napjától. Ekkor már arra gondolnak, hogy milyen lesz majd a következő év termése, és ez egészen eltart március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig.

A téli ünnepkörben többféle kategóriát tudunk megkülönböztetni: helye van az időjárásjóslásnak, a férjjóslásnak, termékenységvarázslás is előfordul néhány napon, vannak bizonyos napok, amelyek munkatilalommal járnak, ugyanakkor vannak kifejezetten olyan napok, amelyeket nem kötünk dátumokhoz, ezeket a téli munkavégzéshez kapcsolunk. Ilyen a disznótor, tollfosztó vagy pedig a fonó. Ezek a társas élet nagyon jelentős helyszínei. És ebben az időszakban több névnapot is ünneplünk. Márton, Erzsébet, András, Borbála, Szent Miklós, Luca, aztán mint szokás karácsony táján kezdődnek a kántálások, betlehemezések, az ostyahordás, a vesszőhordás, majd jön az István-, a János-nap, és amit még a mai napig is számos faluban tartanak, az aprószentekelés.

Disznótoros vacsora és kulcspróba

Ami nem naphoz köthető hagyományok: a disznótorok és a fonók a téli időszakban. Disznóölő Szent András napjától, a hideg beálltától kezdődnek a disznóvágások, torok, vacsora ideje alatt pedig kántálók is járhattak ezeken a napokon.

Ott volt még a fonó, és ennek a különböző fajtái: asszonyfonók, vagy leányfonók, vagy ezek vegyesen. Előfordult, hogy a befogadó gazdasszonyét fonták mindannyian, és olyan is volt, hogy mindenki vitte a magáét. Ez nagyon fontos volt a fiatalok életében, hiszen itt lehetett az udvarlással és párválasztással foglalkozni. A legények nem csak azt nézték, hogy a lányok hogyan fonnak, hanem le is ellenőrizték, ilyen volt például a kulcspróba: a hanyagul fonó lánynak a szöszéből csak soká hullott ki a kulcs.
A tollfosztó is az asszonyok és a leányok társas munkája volt a téli időszakban. Ide már csak a komoly udvarló mehetett, és az sem maradhatott sokáig, megvolt ennek is a rendje.

Szilveszter

A szilveszter éjszakája jó nagy hanggal, zenével járt régebb is, az emberi életre, állatállományra, bőséges termésre vonatkoztak a szokások. Szilveszterkor gombócfőzéssel vagy ólomöntéssel tudakolták a lányok a jövendőbelijük nevét és foglalkozását. Újév reggelén is felkeresték a házakat, búzát, kukoricát, napraforgómagot, rozst, árpát szórtak szét a lakásban, és jókívánságokat mondtak. „Adjon Isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”

Vízkereszt

Január 6-a Vízkereszt, ez a három királyok napja is egyben, a karácsonyi ünnepkörnek a zárója és a farsang kezdete. Máig is érvényes a házszentelés szokása ezen a napon, ez alkalomból fölírják a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit. Úgy gondolták, hogy ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és mindenféle boszorkánykodás meg rontás ellen. Ugyanakkor a szentelt víznek, a víz tisztító erejébe vetett hitnek is nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban. Egymást is lelocsolták, hogy ne legyenek például himlősek.

Antal napja

Január 17-e Antal napja, őt a háziállatok védőszentjeként tisztelték, és ezen a napon gyakorolták azokat a gyógyító eljárásokat, amelyeket a Szent Antal tüze nevű betegséghez kapcsoltak. Ez az orbánc és az ehhez hasonló tünetű mérgezés, amely erős végtagfájdalmakkal jár. Állatot, embert egyaránt megtámadt, ezt a nem tiszta gabona, anyarozs betegségnek is nevezik, mert az, ha bekerül a lisztbe, az őrleménybe, és abból sütnek, akkor mindenkit utolér. Régebb azt hitték, hogy ez járvány, mert tömegesen mindenki rossz lisztet fogyasztott. Ilyenkor rácsiholással gyógyítottak, vagy pedig füstöléssel űzték ki a gonoszt a szervezetből.

Piroska, Ágnes, Vince

Következik Piroska napja, január 18-án, ehhez időjárásjóslás fűződik: ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy. Aztán jött rögtön Ágnes január 21-én, itt is időjárásjóslásról van szó. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” Rögtön 22-én, Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, ha szép napos idő volt, akkor jó bortermésre jósoltak. „Fényes Vince, tele pince, ködös Vince, üres pince.”

Pálfordulás

Január 26-án van Pál napja, a napot pálfordulásnak is nevezik, ugyanis a Jézust üldöző Saul megtért, és Pál apostolként hirdette az evangéliumot. A néphitben időjárás- és termésjóslásra, vagy haláljóslásra következtettek. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszú ideig nem lehet számítani a tavaszra, vagy ha tiszta az idő, jó szénatermés lesz, ha fúj a szél, akkor kevés lesz a széna.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Február másodikán a katolikus templomokban gyertyát szenteltek. A magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkíséri az ember életét. Kereszteléskor az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek, amikor a fiatal anya először templomba ment, akkor is szentelt gyertyát vitt a kezében, súlyos beteg mellett szintén szentelt gyertya szokott lenni, a haldokló kezébe is gyertyát tettek, hogy annak a fényénél múljon ki a világból. Ezeket a szentelt gyertyákat Mindenszentek napján, húsvétkor és más nagyobb ünnepekkor is meggyújtották, vihar vagy égzengés, villámlás ellen ugyancsak. Volt, amikor a szentelésről hazatérők egy darabkát a kilincsre helyeztek a gyertyából, hogy békesség legyen az egész családban. A gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy jól teremjenek.

Balázs napja

Február 3-a Balázs napja. Úgy tartották, hogy a torokbetegség gyógyítója Szent Balázs, ekkor volt a balázsolás. Itt is megjelenik a gyertya: a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ezen a napon abban a hitben, hogy torokfájás ellen majd alkalmas gyógyszer lesz. Maskarába öltözött gyerekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg, fején püspöksüveggel, aztán nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát.

Ágota, Dorottya, Bálint, Julianna, Zsuzsanna

Aztán február 5-e, Ágota napja szintén időjárás-jóslásra alkalmas nap: „Ágota még szorítja, de Dorottya már tágítja”. Dorottya napja 6-án van, azt tartották, „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, azaz, ha Dorottya napján fagy van, Julianna napjára megenyhül az idő. Február 14-e Bálint napja, és úgy tartották, hogy ez a nap megfelelő a kotló sikeres ültetésére. Az időjárásból termésre jósoltak, ha hideg volt, akkor jó termést reméltek. 16-án, Julianna napja Dorottya ellentéte volt, „ha Dorottya locsog, Julianna kopog”. 19-én, Zsuzsanna napján várták, hogy megszólaljon a pacsirta, ha megszólalt, az a tavasz közeledtét jelezte. Úgy tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor hideg idő várható, ha magasan, akkor közel a jó idő.

Üszögös Szent Péter napja

Február 22-én Üszögös Szent Péter napját tartjuk. Ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, mert szerencsétlennek tartották, tyúkot sem ültettek, az asszonyok nem nyúltak lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza.

Mátyás és Gergely

Mátyás napja február 24-e, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Márciusban 12-én Gergely-napot ünneplünk. Ezen a napon a tanítónak gyűjtöttek. Az iskolába való verbuválás volt a cél, a katonai toborzás mintájára, a szereplőket különböző katonai rangokba helyezték, és Gergely vitézeinek nevezték magukat. A püspököt is megszemélyesítették. Aztán ez a szokás kezdett leegyszerűsödni, de ilyenkor is adományt gyűjtöttek.

Sándor, József, Benedek

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja, akik zsákban hozzák a meleget, itt már tényleg kezdünk kitörni a tavasz felé. És végül nagyon-nagyon tág értelemben március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján egy időjárásjóslással le is zárhatjuk a téli ünnepkört. Itt van az, hogy Gyümölcsoltó hidege téli hónap megölője. Ha hideg van, akkor tényleg kezdhetjük remélni a közeli tavaszt.