Szívükben a bomba s a zene szeretete

– Nem jártak még Marosvásárhelyen, ugye?

– Ez az első alkalom, hogy itt lépünk fel. Nagyon megtisztelő, már csak azért is, mert ez a koncert egy iskola támogatásáért jött létre. Most jöttünk az iskolából, megnéztük az 1500-as évekből származó legelső tablókat is. Sokat jártunk eddig is Marosvásárhelyen, de mindig csak átutazóban, például a nyáron is, amikor mentünk Tusványosra, idáig jöttünk repülővel, s innen autóval tovább. Szerencsések vagyunk, mert már egyre többet játszunk Erdélyben, szeretünk is ide járni.

– Nagyon sokan szeretik a Budapest Bár-dalokat, de nem mindenki tudja, hogy ez a formáció igazából egy lemezre állt össze...

– Az álmaim 2007-ben megvalósulni látszottak, amikor el tudtunk vonulni a stúdióba egy albumot felvenni, amelyen kávéházi dalokat, sanzonokat, kuplékat dolgoztunk fel cigányzenei alapokkal.  Magyar zeneszerzők művei ezek, de sok darab német, francia, sőt amerikai hatásra íródott. Ezekkel a dalokkal feleleveníteni, felújítani szerettem volna azt a régi világot, ahogy azt még eddig nem tette meg senki. Ennek a lendületét azzal szerettem volna megadni, hogy olyan énekeseket hívok a zenekar élére, akik még egyáltalán nem játszottak cigányzenekarral. Hogy kikről van szó? Németh Juci, Behumi Dóri, Rutkai Bori, volt velünk az elején Szalóki Ági, aztán a fiúkat említeném: Lovasi András, Kiss Tibor, Szűcs Krisztián, Frenk, Keleti András, Ferenczi György és Kollár-Klemencz László. Ebből a marosvásárhelyi koncerten négy énekes lesz jelen: Németh Juci, Frenk, Szűcs Krisztián és Keleti András.

– Ez akkor egy állandóan változó zenekar...

– A zenekar a tagokat tekintve nem változik, az énekesek azonban igen, attól függően, hogy melyik koncertre ki ér rá. Nehéz a Budapest Bárnak az egyeztetés szempontjából, hisz minden énekes egy frontember valamelyik más zenekarban. Egyeztetni kell, s az sokszor nehéz.

– De aztán az egy lemezből sokkal több lett.

– Igen, én nem is gondoltam, hogy zenekar tud lenni. Én sok zenekarban játszottam már, kezdve a Száztagú cigányzenekartól egészen a Kistehén Tánczenekarig, így tudom, hogy ha az ember egy zenekarban benne van, nehéz főfoglalkozásként valami mást is csinálni. Épp ezért el sem tudtam képzelni, hogy a Budapest Bár mindezek mellett létezni tudjon. Az első koncerttel azonban a Katona József Színházban azonban olyan lángot lobbantottunk fel, amiben még érezzük, hogy nagyon sok van, és nagyon sokáig éghet. Ez nagyon megtetszett az énekeseknek is, érdekes volt számukra is, hogy egy cigányzenekar élén énekelhetnek, hisz eddig ez még nem fordult velük elő. És még a mai napig élvezik, most már hat éve egy egész alkotóközösség lett ez a Budapest Bár.

– Van még miből meríteni?

– Van, természetesen. Az első albumunk a húszas-harmincas évek dalait hozza, és most már az ötödik lemeznél tartunk, amin már egészen nyolcvanas, kilencvenes évek slágerei is szerepelnek, sőt, külföldi dalokat is becsempésztünk. A legújabb album, amire készülünk, már olyan dalokat is tartalmaz, amely meglepi a közönséget, például Michael Jackson-dalt is feldolgozunk.

– De azért még felismerjük a Budapest Bárt?

– Természetesen, törekszünk erre. Alapvetően persze minden koncerten játszunk jól megszokott dalokat, de próbálunk újdonságokkal is előrukkolni, hogy ne tudják megunni a Budapest Bárt.

– Van kedvenc dala a zenekarvezetőnek?

– Minden albumról van kedvenc dalom, a negyedik albumról a Német Juci énekelte reggae-dal, ami azért érdekes, mert reggae-t még nem játszottunk. Megpróbáltuk a cigányzene ritmusaival felépíteni ezt a dalt, és ez nagyon érdekes számomra. Aztán ott van az Ördögtánc, amit fogunk itt is játszani, nagyon sokan szeretik, de a Szívemben bomba is előkerül, hiszen igazából azzal indult el a Budapest Bár-történet. Az volt az az első dal, amelyet feldolgoztunk.

– S azóta is bomba van a szívükben?

– Természetesen, folyamatosan, s ezt látni lehet majd a koncerten is.