Szerelmes mesék a mesék szerelmeseinek

– Manapság már sokan ismerik a módszerét, de sosem lehet eleget beszélni róla. Röviden összefoglalva mi a meseterápia?

– A meseterápiás módszer alaptétele az, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga meséje. Bármi történik velünk az életünk folyamán, az valakivel már megtörtént valamikor valahol, és ebből született is egy történet, mese. A terapeuta dolga, hogy ezt a mesét odaadja annak, akivel ugyanaz történik, mint a mese hősével.

De amíg a mese hőse tudja, hogyan lehet kikeveredni a nehéz helyzetből, addig a segítségkérő valahol megrekedt. Nem látja, miként is juthatna ki például a „sűrű erdőből”, mit kellene tennie ahhoz, hogy elhagyhassa a „viskót”, vagy visszatérhessen a „palotába”. Ha a terapeuta a jó mesét adja oda, akkor a mese olyan erőket mozgat meg, amelyeknek a hatására az elakadások megszűnnek. Először tehát megkeressük, mi a probléma, azután megnézzük, mit kezd azzal a mesehős, majd azt, hogy mit tanulhat mindebből a segítségkérő.

– Mondana a praxisából érdekes példákat, amikor segített a mese?

– A legemlékezetesebb „eseteim” azok, amikor az anyaságtól, gyermekvállalástól félő nőből egyszer csak – egy helyzethez illő mese segítségével – anya lesz, és hamarosan a kisbabával együtt érkezik a terápiára. De már csak azért, hogy én is megdajkálhassam az újszülöttet! Sok nőt láttam anyává érni a terápia alatt, és ez gyönyörű folyamat kívülről végigélve is.

– Vannak-e a XXI. században olyan új élethelyzetek, melyek a mesékben nem szerepelnek?

– A mese egyidős az emberiséggel, de nem pusztán az alaphelyzetek, hanem az alaphelyzeteket kísérő emberi érzések – fájdalom, öröm, harag, félelem stb. – miatt. A mesék sok olyan bölcsességet és fordulatot tartalmaznak, amelyeket segítségül lehet hívni a hétköznapi életben is előforduló kérdésekre, problémákra. Ezek nem sokat változtak az idők folyamán. Lehet ugyan, hogy kétezer éve nem ismerte az ember a munkanélküliség fogalmát, de ismerte az egzisztenciális szorongást: mit fogok enni holnap? Nos, a mesék ezekre a szorongásokra tudnak cselekvő megoldásokat javasolni.  

– Milyen érzés újra Székelyföldre jönni? Milyen tapasztalatai vannak az itteni emberekkel?

– Alig vártam már, hogy újra jöhessek, hiszen nagyon sok embernek tettem ígéretet 2012 őszén, hogy hamarosan visszajövök, és folytatjuk a megkezdett munkánkat. Hetek óta lázban élek, izgatottan készülődöm, ugyanis az utóbbi hónapokban sok újat tanultam a mesékről és az emberről is. Ezt mind-mind szeretném átadni most. Nem lesz nehéz dolgom, mert a tapasztalatom minden találkozásnál az volt, hogy az itteni emberek még nagyon mélyen kötődnek a mesékhez, s ahhoz a kultúrához, amelyből a mesék táplálkoznak. Tudom, hogy ez a kötődés már itt sem olyan erős, mint régen, de mégiscsak van, lehet rá támaszkodni, lehet belőle meríteni.

– A Szerelem és házasság a népmesékben című előadásán miről lesz szó?

– Amikor kitaláltam ezt a címet, még nem tudtam, hogy ez a hét a házasság hete, és például a Duna Televízió épp az előadásom időpontjában ezzel kapcsolatos műsort fog sugározni. Az előadáson annak fogunk utánajárni, hogy mit tehet egy nő és mit tehet egy férfi, hogy szerelmük ne csak hamar kihunyó láng legyen, hanem hosszú és erős elköteleződés. Vagyis: olyan meséket viszek Sepsiszentgyörgyre, amelyekből épp ezt lehet megtanulni.

A Tipe Tupa Egyesület szervezésében sorra kerülő előadásra a belépés ingyenes.