Napozott a medve, hosszú még a tél

Talán az egyik legismertebb népi időjóslásunk kapcsolódik február másodikához, vagyis Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához. Ezen a napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Ha azonban borús időre ébred, mancsaival kitörli az álmot és nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz.

Barlangból a napsütésbe

Ezen a napon néhány éve Medvenapozoo fantázianévvel tartanak programokat a Marosvásárhelyi Állatkertben, amikor a látogatók is megnézhetik, hogy vajon „mit mond” a medve az időjárásról. Vasárnap délelőtt rengeteg szülő hozta el csemetéjét medvét látni, a kicsik, és szüleik feszülten várták, vajon mi lesz, ha kiengedik a brummogó állatokat. A gondozók fél tizenkettőkor kinyitották a „barlangot”, a hat gyönyörű barnamedve pedig örömmel vette birtokba kifutóját a verőfényes napsütésben. Bizony nem volt kérdés, mindegyik állatnak tisztán látszott az árnyéka, a hosszú tél előjele miatt azonban egyáltalán nem búslakodtak a macik, játékba kezdtek, hancúroztak, vakaróztak, s eszük ágában sem volt visszabújni barlangjukba.

Közben kiderítettük, igazából a hat medve napja most is ugyanúgy telt, mint máskor, csak kicsit később engedték ki őket. Kokó, az anyamedve és két kétgenerációs kölyke, valamint Max amúgy minden reggel 7 és fél nyolc között szokott reggelizni, majd miután a gondozók kitakarítják a kifutóikat, kiengedik őket, így minden reggel legkésőbb 9 óráig már kint vannak. Most gyertyaszentelő tiszteletére kellett tovább a barlangban maradniuk.

Állatkertben nincs téli álom

Bíró Ildikó biológus elmondta, bizony nem az állatkerti medvék a legjobb időjósok, nem is alusznak téli álmot, ugyanis azt a táplálékhiány váltja ki. „Az állatok háromféleképpen viszonyulnak a táplálékhiányhoz, vagy elvándorolnak, vagy téli álmot alusznak, vagy aktívak maradnak. Na, hát a medve a középső stratégiát alkalmazza, ő téli álmot alszik, de ez nem egy valós hibernálás, amikor merev lesz a teste, meg lehűl, hanem inkább csak pihen” – magyarázza a biológus. Hozzáteszi: mivel az állatkertben állandóan kapnak táplálékot, nincs szükségük a stratégia alkalmazására.

Kérdésünkre a biológus elárulja, ahogy a természetben, a medvék itt is változatos táplálékot kapnak, a hústól elkezdve – ami fehérjében gazdagabb – egészen a növényi összetevőkig.

A medve nem játék

Hogy az időjárásjóslás mennyire hiteles, azt Bíró Ildikó sem tudja, meggyőződése azonban, hogy mindenképpen meg kell őrizni ezeket a népi hiedelmeket, amelyeknek valószínűleg valamikor volt valóságalapjuk. A Medvenapozoo azonban hasznos program, részint azért, hogy a kisgyerekek jobban megismerhessék ezt az erdeinkben élő nemes állatot, másrészt, hogy a néphagyományok világában is jobban eligazodjanak – vélekedik a biológus, aki a „napozás” előtt és után játékos kérdéseket tett fel az érdeklődő gyerekeknek. A kicsik megtudhatták, hol élnek, mivel táplálkoznak a medvék, mit lehet tenni, hogy ne találkozzanak velük. „A medve nem játék. Ezt komolyan kell venni. Akármilyen nagy élmény találkozni egy boccsal vagy egy medvével, annak végzetes következményei lehetnek, úgyhogy inkább itt látogassuk őket az állatkertben, biztonságos körülmények között” – tanácsolja a szakember mindenkinek.