Fotó: Both Ildikó
A csizmakészítés régi mesterség, és bár cipész még akad Sepsiszentgyörgyön, csizmavarrásra nem sokan vállalkoznak. Józsa Áron cipész azonban nem csak igazi csizmákat varr, hanem azok miniatűr változatát is elkészíti kedvtelésből.
2012. január 05., 14:212012. január 05., 14:21
2012. január 06., 08:552012. január 06., 08:55
Családi örökségként vitte tovább Józsa Áron a cipészkedést, de sajnos szerszámok nélkül kezdte a munkát – mára azonban minden felszereléssel rendelkezik, ami a cipőkészítéshez, csizmavarráshoz szükséges. A miniatűr csizmák készítésével véletlenszerűen kezdett el foglalkozni, az első székely kiscsizmát keresztfiának varrta, ami elég nagy kihívásnak bizonyult, hiszen kifordítani az összevarrt bőrt és megtalpalni nem könnyű feladat, ha kis méretben kell csinálni.
Ez volt az első és egyben sikeres próbálkozása a kis méretű csizma elkészítésére, nyáron azonban, amikor a cipésznek is több a szabadideje, Józsa Áron legyártott egy pár honfoglalás kori csizmát. „Ezt követően beindult a munka, nagyon érdekes feladatnak tűnt kis méretekkel dolgozni, így készítettem női és férfi csizmát, cipőt, bocskort, huszárcsizmát, angol lovaglócsizmát, ráncos csizmát, amit nagyon nehéz még nagy méretben is elkészíteni” – mondta a mester.
Kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt készül el egy pár miniatűr csizma, a mester elmondta: két-három nap, ehhez jön még a száradási idő. Az általa készített legkisebb csizma két és fél centiméter, de nem eladásra készülnek, hanem kiállításokra. Felnőtt méretű csizmák varrására lenne igény, ám az áruk megfizethetetlen egy-egy táncegyüttesnek. Nemrég érdeklődött az egyik székely tánccsoport, hogy igény lenne csizmára, de nem tudják megfizetni a páronkénti közel ezer lejt, hiszen a bőr felvásárlása is sokba kerül. „A csizma árának közel fele elmegy a nyersanyagra, amit egy kézdivásárhelyi tímártól szerzek be, ő készíti ki a bőrt használható állapotúra, és így tudok vele tovább dolgozni” – mondta a cipész.
A kézi faszöges és kézi varott technológiával készült miniatűr csizmákat kiállításokon mutatta be a csizmadia, ahol igen nagy sikert aratott, hiszen ilyet senki nem készít Kovászna megyében. Józsa Áron elsősorban cipőjavítással foglalkozik, de kérésre gyártott már keményszárú férfi és női táncoscsizmákat, cipőket is. Véleménye szerint a jó cipő elsősorban bőrből készül, és ez ma már nagyon ritka, szintetikus anyagokból, műanyagból varrják az olcsó lábbeliket, melyek nem tartanak, így javításkor majdnem teljesen újra kell varrni, talpalni a cipőket.
A csizmakészítés első lépése a felsőrész kiszabása és varrása, amit mértani alapon készítenek el. Az így kapott felsőrészt összevarrják, majd ráhúzzák a megfelelő méretű kaptafára és a láb méretei után igazítják, majd a talp kikészítése következik jó minőségű bőrből vagy gumiból. A csizmakészítés nem könnyű munka, de az eredmény magáért beszél – mondja a cipész, akihez nap mint nap visznek valami javítanivalót. A „cipészidény” ősszel és télen tart, nyáron kevesebben javíttatják meg a lábbeliket, de a kis műhely jövedelmező.
„Szeretnék többet foglalkozni a miniatűr csizmák, cipők készítésével, de sajnos nem éri meg, mivel eladni nem tudom, a legtöbb vásár és kiállítás pedig pénzbe kerül. De szeretem csinálni, hobbiból, mert érdekes színfoltja a munkámnak” – fejtette ki Józsa Áron. Kérdésünkre, hogy van-e csizmadia utánpótlás Sepsiszentgyörgyön, a mester elmondta, sajnos nincs, ilyen képzést nem szerveznek, ilyen jellegű szakoktatás sincs. Ő is Székelyudvarhelyen tanult évekkel ezelőtt, és mindenki más is, aki még ebben a szakmában tevékenykedik Háromszéken. Ennek ellenére szívesen átadná a tudását, a mesterség rejtelmeit a fiataloknak, ha lenne rá igény és kereslet.
Sikerrel zárták legújabb afrikai expediciójukat a Székelyek a magasban sportegyesület hírnevét öregbítő hegymászók, Tulit Zsombor és Csenteri Levente, akik múlt héten megmászták Afrika második legmagasabb hegycsúcsát, az 5199 méter magas Batiánt.
A Székelyföldre, illetve azon belül is a Csomád hegység környékére jellemző gázkitöréseket, borvízforrásokat eddig is sokat kutatták a tudósok, azonban a modern mérőműszerek új perspektívákat nyitottak számukra. De néha még ezek is kiakadnak.
Damokos Csaba designer munkáiból nyílik tárlat július 22-én, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti kiállítótereiben. A kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum számára készült plakátok válogatását mutatja be.
Dakó Viola kertészmérnök, a Vadóka alapítójaként, kisvállalkozóként igyekszik átadni tudását, tapasztalatát a vadon tápláló és megtartó erejéről. Legutóbb Kézdivásárhelyen mesélt a gombák, gyógynövények, vadgyümölcsök, fermentált zöldségek világáró
Városi strandból ugyan csak egy van, de ha valaki hűsölni, gyógyulni szeretne, talál rá megfelelő helyet. Háromszéken nincs hiány a természetes fürdőhelyekből, de még mindig van, ami kihasználatlan. Strandkörkép a teljesség igénye nélkül.
Kristófi János festőművész retrospektív kiállításának megnyitójára várja az érdeklődőket kedden 14 órától az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK).
Rázóssá vált a közlekedés Sepsiszentgyörgyön, miután az utóbbi napokban több útkereszteződésben felmarták az aszfalt kopórétegét. A munkálatok a kiépítés alatt lévő okosjelzőlámpa-rendszerrel függenek össze, melynek átadása augusztus közepére várható.
Az elmúlt időszakban több súlyos baleset is történt a 11-es országúton, Kézdivásárhely térségében, melyek miatt forgalomlassító intézkedéseket vezettek be a hatóságok.
A sepsiszentgyörgyi személyi nyilvántartónál is kizárólag új, chippel ellátott elektronikus személyi igazolvány igényelhető. Kézdivásárhelyen a létszámhiány miatt előfordulhat, hogy hónapokat kell várni az okmányra, aminek van egy kis hátulütője.
A Magyar Passió című, 2021-es magyar filmdrámát vetítik pénteken 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermében, utána pedig közönségtalálkozóra várják az érdeklődőket.
szóljon hozzá!