
Fotó: Both Ildikó
A csizmakészítés régi mesterség, és bár cipész még akad Sepsiszentgyörgyön, csizmavarrásra nem sokan vállalkoznak. Józsa Áron cipész azonban nem csak igazi csizmákat varr, hanem azok miniatűr változatát is elkészíti kedvtelésből.
2012. január 05., 14:212012. január 05., 14:21
2012. január 06., 08:552012. január 06., 08:55
Családi örökségként vitte tovább Józsa Áron a cipészkedést, de sajnos szerszámok nélkül kezdte a munkát – mára azonban minden felszereléssel rendelkezik, ami a cipőkészítéshez, csizmavarráshoz szükséges. A miniatűr csizmák készítésével véletlenszerűen kezdett el foglalkozni, az első székely kiscsizmát keresztfiának varrta, ami elég nagy kihívásnak bizonyult, hiszen kifordítani az összevarrt bőrt és megtalpalni nem könnyű feladat, ha kis méretben kell csinálni.
Ez volt az első és egyben sikeres próbálkozása a kis méretű csizma elkészítésére, nyáron azonban, amikor a cipésznek is több a szabadideje, Józsa Áron legyártott egy pár honfoglalás kori csizmát. „Ezt követően beindult a munka, nagyon érdekes feladatnak tűnt kis méretekkel dolgozni, így készítettem női és férfi csizmát, cipőt, bocskort, huszárcsizmát, angol lovaglócsizmát, ráncos csizmát, amit nagyon nehéz még nagy méretben is elkészíteni” – mondta a mester.
Kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt készül el egy pár miniatűr csizma, a mester elmondta: két-három nap, ehhez jön még a száradási idő. Az általa készített legkisebb csizma két és fél centiméter, de nem eladásra készülnek, hanem kiállításokra. Felnőtt méretű csizmák varrására lenne igény, ám az áruk megfizethetetlen egy-egy táncegyüttesnek. Nemrég érdeklődött az egyik székely tánccsoport, hogy igény lenne csizmára, de nem tudják megfizetni a páronkénti közel ezer lejt, hiszen a bőr felvásárlása is sokba kerül. „A csizma árának közel fele elmegy a nyersanyagra, amit egy kézdivásárhelyi tímártól szerzek be, ő készíti ki a bőrt használható állapotúra, és így tudok vele tovább dolgozni” – mondta a cipész.
A kézi faszöges és kézi varott technológiával készült miniatűr csizmákat kiállításokon mutatta be a csizmadia, ahol igen nagy sikert aratott, hiszen ilyet senki nem készít Kovászna megyében. Józsa Áron elsősorban cipőjavítással foglalkozik, de kérésre gyártott már keményszárú férfi és női táncoscsizmákat, cipőket is. Véleménye szerint a jó cipő elsősorban bőrből készül, és ez ma már nagyon ritka, szintetikus anyagokból, műanyagból varrják az olcsó lábbeliket, melyek nem tartanak, így javításkor majdnem teljesen újra kell varrni, talpalni a cipőket.
A csizmakészítés első lépése a felsőrész kiszabása és varrása, amit mértani alapon készítenek el. Az így kapott felsőrészt összevarrják, majd ráhúzzák a megfelelő méretű kaptafára és a láb méretei után igazítják, majd a talp kikészítése következik jó minőségű bőrből vagy gumiból. A csizmakészítés nem könnyű munka, de az eredmény magáért beszél – mondja a cipész, akihez nap mint nap visznek valami javítanivalót. A „cipészidény” ősszel és télen tart, nyáron kevesebben javíttatják meg a lábbeliket, de a kis műhely jövedelmező.
„Szeretnék többet foglalkozni a miniatűr csizmák, cipők készítésével, de sajnos nem éri meg, mivel eladni nem tudom, a legtöbb vásár és kiállítás pedig pénzbe kerül. De szeretem csinálni, hobbiból, mert érdekes színfoltja a munkámnak” – fejtette ki Józsa Áron. Kérdésünkre, hogy van-e csizmadia utánpótlás Sepsiszentgyörgyön, a mester elmondta, sajnos nincs, ilyen képzést nem szerveznek, ilyen jellegű szakoktatás sincs. Ő is Székelyudvarhelyen tanult évekkel ezelőtt, és mindenki más is, aki még ebben a szakmában tevékenykedik Háromszéken. Ennek ellenére szívesen átadná a tudását, a mesterség rejtelmeit a fiataloknak, ha lenne rá igény és kereslet.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
szóljon hozzá!