Fotó: Both Ildikó
A csizmakészítés régi mesterség, és bár cipész még akad Sepsiszentgyörgyön, csizmavarrásra nem sokan vállalkoznak. Józsa Áron cipész azonban nem csak igazi csizmákat varr, hanem azok miniatűr változatát is elkészíti kedvtelésből.
2012. január 05., 14:212012. január 05., 14:21
2012. január 06., 08:552012. január 06., 08:55
Családi örökségként vitte tovább Józsa Áron a cipészkedést, de sajnos szerszámok nélkül kezdte a munkát – mára azonban minden felszereléssel rendelkezik, ami a cipőkészítéshez, csizmavarráshoz szükséges. A miniatűr csizmák készítésével véletlenszerűen kezdett el foglalkozni, az első székely kiscsizmát keresztfiának varrta, ami elég nagy kihívásnak bizonyult, hiszen kifordítani az összevarrt bőrt és megtalpalni nem könnyű feladat, ha kis méretben kell csinálni.
Ez volt az első és egyben sikeres próbálkozása a kis méretű csizma elkészítésére, nyáron azonban, amikor a cipésznek is több a szabadideje, Józsa Áron legyártott egy pár honfoglalás kori csizmát. „Ezt követően beindult a munka, nagyon érdekes feladatnak tűnt kis méretekkel dolgozni, így készítettem női és férfi csizmát, cipőt, bocskort, huszárcsizmát, angol lovaglócsizmát, ráncos csizmát, amit nagyon nehéz még nagy méretben is elkészíteni” – mondta a mester.
Kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt készül el egy pár miniatűr csizma, a mester elmondta: két-három nap, ehhez jön még a száradási idő. Az általa készített legkisebb csizma két és fél centiméter, de nem eladásra készülnek, hanem kiállításokra. Felnőtt méretű csizmák varrására lenne igény, ám az áruk megfizethetetlen egy-egy táncegyüttesnek. Nemrég érdeklődött az egyik székely tánccsoport, hogy igény lenne csizmára, de nem tudják megfizetni a páronkénti közel ezer lejt, hiszen a bőr felvásárlása is sokba kerül. „A csizma árának közel fele elmegy a nyersanyagra, amit egy kézdivásárhelyi tímártól szerzek be, ő készíti ki a bőrt használható állapotúra, és így tudok vele tovább dolgozni” – mondta a cipész.
A kézi faszöges és kézi varott technológiával készült miniatűr csizmákat kiállításokon mutatta be a csizmadia, ahol igen nagy sikert aratott, hiszen ilyet senki nem készít Kovászna megyében. Józsa Áron elsősorban cipőjavítással foglalkozik, de kérésre gyártott már keményszárú férfi és női táncoscsizmákat, cipőket is. Véleménye szerint a jó cipő elsősorban bőrből készül, és ez ma már nagyon ritka, szintetikus anyagokból, műanyagból varrják az olcsó lábbeliket, melyek nem tartanak, így javításkor majdnem teljesen újra kell varrni, talpalni a cipőket.
A csizmakészítés első lépése a felsőrész kiszabása és varrása, amit mértani alapon készítenek el. Az így kapott felsőrészt összevarrják, majd ráhúzzák a megfelelő méretű kaptafára és a láb méretei után igazítják, majd a talp kikészítése következik jó minőségű bőrből vagy gumiból. A csizmakészítés nem könnyű munka, de az eredmény magáért beszél – mondja a cipész, akihez nap mint nap visznek valami javítanivalót. A „cipészidény” ősszel és télen tart, nyáron kevesebben javíttatják meg a lábbeliket, de a kis műhely jövedelmező.
„Szeretnék többet foglalkozni a miniatűr csizmák, cipők készítésével, de sajnos nem éri meg, mivel eladni nem tudom, a legtöbb vásár és kiállítás pedig pénzbe kerül. De szeretem csinálni, hobbiból, mert érdekes színfoltja a munkámnak” – fejtette ki Józsa Áron. Kérdésünkre, hogy van-e csizmadia utánpótlás Sepsiszentgyörgyön, a mester elmondta, sajnos nincs, ilyen képzést nem szerveznek, ilyen jellegű szakoktatás sincs. Ő is Székelyudvarhelyen tanult évekkel ezelőtt, és mindenki más is, aki még ebben a szakmában tevékenykedik Háromszéken. Ennek ellenére szívesen átadná a tudását, a mesterség rejtelmeit a fiataloknak, ha lenne rá igény és kereslet.
A sokak által nagyra becsült építész műhelyébe enged betekintést az egyedülálló kiállítás, amelyet csütörtökön nyitottak meg a Székely Nemzeti Múzeumban. Az ünnepélyes alkalmon bejelentették: emlékszoba is készül Kós Károly tiszteletére.
A Kovászna megyei elsősegélyverseny 60. kiadását tartották meg ma Sepsiszentgyörgy főterén.
Több mint ötszáz kérelmet nyújtottak be a Kovászna Megye Tanácsa által meghirdetett pályázatra civilszervezetek, egyházak, ifjúsági és diákszervezetek, sportolók. A megyei önkormányzat idén 3,45 millió lejt fordított a támogatásukra.
Összeállításunkban a háromszéki középiskolák ballagási időpontjait gyűjtöttük egybe.
Jelenleg a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház csaknem mindegyik épületét korszerűsítik: építik, hőszigetelik, felszereléssel látják el azokat. András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint rövidesen az új sürgősségi osztály is elindulhat.
Erősítené sorait az Erdélyi Magyar Szövetség, amelynek képviselői szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon az elnökválasztás alternatíváira is kitértek, állást foglalva Nicușor Dan mellett.
Újabb kortárs-tárlat nyílik meg az Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK) szerdán 18 órakor. A főként erdélyi kötődésű alkotókat megszólító MAMŰ Mátrix az őket foglalkoztató kihívásokról ad egyfajta helyzetképet.
Az ivóvíz köbméterenkénti ára 8,8 lejről 9,43 lejre, a szennyvízé 6,17 lejről 6,62 lejre nő Kovászna megyében. Az új díjszabás május 1-jén lépett érvénybe, tehát a júniusi számlákon már tükröződni fog.
Huszonhatodik alkalommal hirdetett városismereti vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Pál Utcai Fiúk Egyesület. A Barangoló részvevőinek helytörténetből kell jeleskedniük.
A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt bántalmazták szexuálisan 15 éves fiát egy sepsiszentgyörgyi szállodában – állítja egy helybéli édesanya, aki feljelentést tett a rendőrségen.
szóljon hozzá!