Fotó: Zsók Enikő
Nincs olyan lakosa Sepsiszentgyörgynek, aki ne ismerné a Diószegi pékséget és annak vezetőjét, Diószegi Lászlót, aki helyi vállalkozóként több rendezvényt is támogat. Kenyereik és süteményeik díjnyertesek, és idén a Nemzet Kenyerét is ők sütötték. A kenyérsütés sikerének titkáról, a Nemzet Kenyerének ízéről és a pékség jövőbeli terveiről beszélgettünk Diószegi Lászlóval.
2011. augusztus 23., 13:002011. augusztus 23., 13:00
2011. augusztus 23., 13:192011. augusztus 23., 13:19
– Hogyan indult a Diószegi pékség, és milyen volt a kezdet?
– A szüleim kezdték a családi vállalkozást 1996-ban, akkor még egyharmad résszel és egy másik üzletemberrel, majd 2000-ben átvették teljesen és így „szállt rám” a pékség. Azóta tíz év telt el, és a kezdeti egy kemencés, két autós pékségből mára a város legnagyobb péksége lett.
– Hogyan tettek szert ekkora népszerűségre, hiszen kenyereiket Háromszéktől Bukarestig eszik?
– Az elmúlt tíz év alatt mindent a pékségnek szenteltem, éjjel nappal dolgoztunk egy kisebb helyiségben, egészen 2007-ig, amikor a „jóindulatú” szomszédok feljelentettek, hogy zavarja őket az autók zúgása hajnalban, és el kellett költöztetni a céget az ipari negyedbe. Akkor nagy nehézségeken mentünk keresztül, hiszen alig kaptunk hitelt, garanciaként be kellett tenni az akkor épülő pékséget is. Ezt követően beindult a fejlődés, távlati terveim voltak, felvettem a kapcsolatot a magyarországi pékműhelyekkel is és egyéves kísérletezés után megsütöttük azt a pityókás kenyeret, ami ma is a védjegyünk. Ezzel a kenyérrel Szovátán nyertünk aranyérmet, és úgy érzem, a tevékenységünk azért különb a többitől, mert széles látókörrel rendelkeznek a munkások és a vezetőség is, és nem csak megsütik a kenyeret, hanem folyamatosan fejlesztenek, újítanak. Emellett testvérkapcsolatot ápolnak a lipóti pékséggel is, ahová a munkások is járnak tanulni, de épül a franchise-hálózat is.
– A Diószegi pékség nem csak finom kenyeret és süteményeket készít, de munkahelyet is teremt, amire igen nagy szükség van Sepsiszentgyörgyön. Hány alkalmazottal dolgozik, és milyen a viszonya a munkásaival?
– Cégünknél jelenleg 163 alkalmazott dolgozik, és elmondhatom, hogy a fizetések is jóval magasabbak, mint más hasonló szektorban Háromszéken. A viszonyunk jó, én nem felejtettem el, hogy honnan indultam, és bármikor leülök sörözni a pékjeimmel megbeszélni a tennivalókat vagy akár az élet dolgait is. Csapat-összekovácsoló rendezvényeink is vannak, minden évben szervezünk céges miniszilvesztert, de szakmai kirándulásokra is viszek pékeket. Úgy gondolom, a munkatársaim elégedettek, bár már előfordult, hogy két pék elment a cégtől és a titkos receptet is elvitték, de nem mentek sokra vele, mert nem sikerült kisütni ugyanazt a kenyeret, amit nálunk.
– A pékség több érdekességgel is magára vonta a város, sőt az ország figyelmét, hiszen idén a 20. Szent György Napokon elkészült a legnagyobb székely krumplis házikenyér és az 550 kilós gyümölcstorta a Diószegi pékség és cukrászat jóvoltából. Honnan jött ez az ötlet és mennyire volt nehéz kivitelezni a sütést?
– Mindennek én vagyok az ötletgazdája, állandóan azon gondolkozom, mit lehetne még megcsinálni és hogyan lehet kivitelezni. Így sütöttük meg a város tortáját is, melyet a cukrászok eredetileg 550 kilósra terveztek, de 640 kilós lett, és amit egy speciálisan erre az alkalomra felszerelt mérleg bizonyított is. A tortát 6400 szeletre szeltük fel, és adtuk a városlakóknak. De a cukrász- és pékszakma annyira érdekel, hogy rengeteg új receptet kérek és kapok a magyarországiaktól, így kezdtük el mi is sütni a tönkölyösszeletet, igen nagy sikerrel. Az is fontos, hogy levédettük a Diószegi márkanevet, hiszen ezzel védjük meg azt a terméket, ami csak a mienk.
– A helyi tevékenységek mellett ön is részt vett a GastroPan kiállításon, ahol a nemzetközi kenyérversenyben első helyezett lett. Miről szólnak az ilyen versenyek, és mitől jó pékmester valaki?
– A román nemzet kenyerében és a legegészségesebb kenyérben is én nyertem, de a magyar nemzet kenyerében is második lettem, és nagyon megtisztelő, hogy a nemzetközi pékszövetségek is elismerik a munkámat. A titok az nem más, mint hogy szeretni kell amit csinálsz, és odaadással kell csinálni, akkor lehet haladni és fejlődni. Érezni kell, hogy amit csinálsz az a tied. A kenyérrecept, kenyérsütés is olyan, mint minden más, nincs két egyforma recept. Sok olyan dolog van, amit egy pék nem vesz észre, de függ tőle a kenyér minősége. Emellett a cukrászlaborunkban is egy mesterfokozatú cukrász dolgozik a magyar cukrászegyesület védjegye alatt, és a tudása is megfelelő, hiszen bármilyen formájú és ízű tortát elkészít.
– Honnan jött az ötlete, hogy itt süssék meg a Nemzet Kenyerét? Milyen hosszú volt a sütés és előkészítés folyamata?
– Szolnokiak részéről jött a felkérés a Nemzet Kenyerére, és elvállaltam, mert nagyszerű dolognak tartom. Először azt a kemencét hevítettük be, amit még Szent György Napokra építettem, és volt egy 65 kilós próbakenyér, amit elosztottunk a szentelés után. Szolnokra szintén került egy kenyér, amit kétezer ember előtt áldottak meg és szeltek fel, s amely 17 perc alatt fogyott el.
– Önnek mi a kedvenc süteménye, és a milyen a kedvenc kenyere?
– Természetesen a Diószegi pityókás kenyér, ami díjnyertes is, de szeretem a szilvaízes fitneszszeletet is, a kedvenc cukrászsüteményem pedig az Eszterházy-szelet.
Megújult és felzárkózott a digitális világ követelményeihez a Maksa községhez tartozó Óriáspince-tetőn levő Háromszéki Magyarok Emlékparkja a Vadon Egyesületnek és a magyar kormány támogatásának köszönhetően.
Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Június 7-én újra megrendezik az Orgonák éjszakáját, amely tavaly vált nemzetközivé.
Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Kilőtték a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben azt a medvét, amelyik szombatra virradóra hét juhot ölt meg egy tanyán, majd két nap múlva ugyanott újabb állatokat pusztított el.
Megemlékező ünnepségeket tartanak a héten Sepsillyefalván és Sepsiszentgyörgyön. A Jókai-emléknapok a jeles író születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév égisze alatt zajlanak legmeghatározóbb háromszéki állomásain.
A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.
Lovon és gyalog is elindultak az első zarándokok szerdán reggel Háromszékről a szombati csíksomlyói búcsúba. Imaszalagokat visznek és azért imádkoznak, hogy jobbak és érdemesebbek legyenek a Szűzanya kegyelmére.
Interaktív előadást hoznak tető alá Kézdivásárhelyen a Transylvanian Wildlife Project égisze alatt. Június 4-én 17 órától Gál László ökológus, természetfilmes beszél a medvékről, válaszol az érdeklődők kérdéseire.
A megyei utat érintő korszerűsítések nem kevés türelmet igényelnek a lakosságtól: előbb a híd, majd a vasúti átkelő felújítása okozott felfordulást a faluban. Úgy tűnik, a Málnásfürdőn átterelt teherforgalom a nemrég aszfaltozott útban is kárt tett.
„A vers az, amit mondani kell”, tudjuk Kányádi Sándortól. Tudják ezt azok a keresztények is, akik ma délután megszervezték az általános iskolásoknak a II. Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban.
szóljon hozzá!