Fotó: Veres Nándor
Az amatőr színjátszás szükségességére való figyelemfelkeltés, valamint a részt vevő helyi és magyarországi amatőr színjátszó csoportok közötti tapasztalatcsere a célja a szeptember 25-30. között első alkalommal megszervezett Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozójának.
2013. szeptember 29., 17:022013. szeptember 29., 17:02
2013. szeptember 29., 18:052013. szeptember 29., 18:05
A találkozó ideje alatt a csíkdelnei és csíkpálfalvi művelődési házban a Jászapáti Színjátszó Kör, a Nagyabonyi Színkör, a delnei Cintória Színtársulat, a csomortáni Lármafa Színjátszó Kör és a pálfalvi színjátszók csapata mutatta be előadásait.
„Varga Sándor barátomnak köszönhetően jöhetett létre ez a találkozó, az ő ötlete volt, ő is pályázott, hogy meg tudjon valósulni. Első lépésként az ismerőseinkhez fordultunk, őket szólítottuk meg. A jászapáti barátaink adták az ötletet, hogy jöjjenek az abonyiak, és első körben még a községbelieket vontuk be. Egy hónap állt a színjátszóink rendelkezésére, hogy felkészüljenek, volt, ahonnan időközben szereplők estek ki, őket pótolni kellett, a csomortániak például egy teljesen új darabot mutattak be. Falun elég lehetetlen időszak ez a munka miatt az előadások bemutatására, de meglepően tele voltak a kultúrotthonok az eddig bemutatott előadásokon” – mondta el Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere.
A Hóman Bálint Alapítvány és a Csomortányért Egyesület szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejött rendezvény kiemelkedő programpontja volt a szombat délelőtt a csomortáni Szellő Szállóban megtartott konferencia. A csoportok vezetői bemutatták színjátszóik tevékenységét, szó volt az amatőr színjátszó csoportoknak az adott településen betöltött szerepéről, a „színdarabolás” szépségeiről, de nehézségeiről is. A helyi színjátszók elmondták, sokszor gondot jelent a színdarabok beszerzése, a díszletek, jelmezek előállítása, a próbákhoz való helyszínek biztosítása és az utánpótlás hiánya is. „Célunk továbbra is a hagyomány megőrzése, az amatőr színjátszás népszerűsítése, a közönség szórakoztatása és hogy érezzük jól magunkat a mi kis falunkban. Egy színdarab betanulása sok munkával, nehézséggel jár. De amikor egy színdarabot előadtunk, és látjuk a közönség arcán a megelégedést, azt, hogy jól szórakoztak, mindig újabb lendületet kapunk arra, hogy folytassuk” – összegzett Gál Mária, Pálfalva színjátszó csapatának vezetője.
A találkozón jelen levő Bucz Hunor, a budapesti Térszínház igazgató-főrendezője szerint az a lényeg, hogy az ilyenfajta közösségi lét élmény legyen az embereknek. „A találkozó az találás, egymásra találás. Itt úgy látom, hogy egymásra találtak részben a helyi kis települések színjátszói, egymást is megnézik, ami nagy szó, illetve a Magyarországról ideutazó színjátszók is egymásra találtak a helyiekkel. Itt lemérni, hogy kinek van nagyobb hozadéka, lehetetlen, de azt merem állítani, hogy a magyarságnak, a magyar szellemnek, a magyar kultúrának és ilyenformán Európának” – véli.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!