Fotó: Kristó Róbert
Albert Ildikó pszichológus Az önpusztító lélek című könyve második, bővített kiadását mutatják be csütörtökön délután 6 órától a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A csíkszeredai Státus Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetben a szerző az önmagunkat romboló emberi tulajdonságokról, mentalitásról, érzelmekről helyzetekről ír. Konkrét esetekkel teszi érthetőbbé az önpusztító mechanizmusokat.
2014. március 12., 18:012014. március 12., 18:01
2014. március 12., 19:032014. március 12., 19:03
– Második, bővített kiadását tarthatja kezében az olvasó a 2006-ban megjelent Az önpusztító lélek című könyvének.
– Annak idején, amikor megírtam ezt a könyvet, összegyűlt egy hatalmas anyag arról, amivel én nap mint nap találkozom, és az az elképzelés körvonalazódott bennem, hogy tulajdonképpen mindazok, akik segítségre szorulnak, azért kerülnek hozzám és a kollégáimhoz, mert olyan lelki mechanizmusokat használnak, amelyek önpusztítóak. Igenis vannak bizonyos tulajdonságaink, személyiségvonásaink, gondolkodásmódunk, érzelmi reakcióink, amelyek kifejezetten rosszat tesznek nekünk. Ezek mindig megtalálhatók azoknál, akik a végén segítségre szorulnak. És akkor körvonalazódott, hogy úgy néz ki, a léleknek van egy önpusztító oldala is. Körbejártam, hogy ez miből tevődik össze. Megvolt az anyag, megvoltak az esetek és már csak rendezni kellett, hogy melyek ezek a mechanizmusok, hogyan nyilvánulnak meg, így lett belőle ez a könyv. A második kiadás pedig azért lett, mert az első akkor néhány hónap alatt elfogyott. Azóta is szerettem volna újra megjelentetni, ez most jött össze. Fontos, hogy ebben van új fejezet is és jó néhány kiegészítés. Mindenféle szempontból megszépítettem a könyvet. Az elsőt nagyon gyorsan írtam meg, most átdolgoztam, finomabban fogalmazok, letisztultabb.
– Szakmabelieknek szól vagy olyanoknak is, akik nem annyira jártasak a pszichológiai szaknyelvben?
– Úgy gondolom, viszonylag érthető a nyelvezet. Sokat segít a megértésben, hogy konkrét esetek vannak leírva. Ennek alapján valószínű, hogy a szak- vagy részben szakszövegek, ami ezeket az eseteket magyarázza és felvezeti a különböző gondolatokat, összefüggéseiben érthetők a nagyon egyszerű közönségnek is.
– A munkája során tapasztalt egyéni esetek nyomán vizsgálta azt, ami közös. Leírja azt is, hogy az önpusztító folyamatok gyakran konkrét fizikai betegségekhez vezetnek. Jellemző-e az, hogy az emberek a huszonötödik órában ébrednek fel, hogy gondok vannak, vagy felismerik, amikor még csírájában van a probléma?
– Nagyon kevesen jönnek úgy, hogy ők meg akarják előzni azt, hogy nagyon súlyossá váljanak a gondjai. Tehát, kevesen fedezik föl idejében azt, hogy segítségre szorulnak, vagy valamit a helyére kell tenni. Az a tapasztalatom, hogy általában az emberek akkor jutnak el pszichológushoz, amikor az már tényleg a huszonötödik óra, amikor már összecsaptak a hullámok a fejük fölött. Amikor érzik, hogy ők képtelenek megbirkózni az adott helyzettel, azzal a belső állapottal, amit ők éreznek, esetleg a tünetekkel, mert igen gyakran konkrét tüneteket is produkálnak és azzal keresnek meg. Ez részben azért történik meg, mert nincs meg a megfelelő kultúránk ahhoz, hogy pszichológushoz járjunk. Sokkal nyugatabbra tőlünk ez másként történik, ott benne van a tudatban, hogy ahogy ellenőriztetem néha a fogam, vagy elmegyek egy nőgyógyászhoz, úgy az ember elmegy egy pszichológushoz, ha valami nincs a helyén. Ott sem mindenki, csak az arányok mások, de ott azért a többség kéri ezt a segítséget, nálunk még nem.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!