
Fotó: Kiss Edit
Az elképzelése szerinti ideális iskoláról, a teljesítményről, diákokról, pedagógusokról, tehetségről, szeretetről beszélt Csíkszeredában Hargita megyei pedagógusoknak dr. Ranschburg Jenő, magyarországi pszichológus.
2010. szeptember 19., 15:012010. szeptember 19., 15:01
2010. szeptember 24., 19:262010. szeptember 24., 19:26
Fotó: Kiss Edit
Telt ház fogadta dr. Ranschburg Jenő pszichológust szombaton Csíkszeredában, a Segítő Mária Gimnázium dísztermében, ahol a magyarországi egyetemi tanár, klinikai gyermekpszichológus a Mesterkurzus és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség együttműködése által Hargita megyei pedagógusoknak tartott előadást.
Dr. Ranschburg Jenő beszélt arról, hogy csodálatos dolog a teljesítmény, de nem szereti, ahogy manapság felfogják ezt a kérdést, ahogy félresiklott a teljesítmény feletti gondolkodás. A pszichológus szerint a mai gyerekeket jutalmakkal ösztönzik teljesítményre, így azonban a nemes vetélkedésből versengés lett, és az intellektuális hasznon kívül más haszonra törő kemény világ rántja magával a gyerekeket, kiölve belőlük az ösztönös nyitottságot, a „szent kíváncsiságot”. Kell, hogy tudjanak örülni a teljesítménynek a gyerekek, nem a jutalomnak, hanem a saját intellektusuk által elért teljesítménynek – ez óvodáskorban még működik, az iskolában már kevésbé – hangsúlyozta dr. Ranschburg Jenő.
A pszichológus a tehetséggel kapcsolatosan azt mondta, a tehetség nem azt jelenti, hogy egy gyerek többet képes produkálni a másiknál, az intelligencia nem azonos a kreativitással. A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolatról szólva a pszichológus úgy vélte, ez manapság nem létezik igazán és ezen javítani kellene, például azáltal, hogy be kellene vonni a szülőket is bizonyos iskolai döntések meghozatalába.
Dr. Ranschburg Jenő felvázolta, hogy milyen a véleménye szerinti ideális iskola. „Ha nekem lenne iskolám, akkor nálam a gyerekek nem első, második, harmadik osztályba járnának, hanem egy, két, három éve járnának iskolába. Megpróbálnám kiküszöbölni a stressz 99 százalékát, nem lenne központi tanterv, csak egy nagyon-nagyon vázlatos” – mutatta be a neves szakember. Elmondta, az ő iskolájában csak annyi lenne a követelmény, hogy a gyerek 10 éves korára tudjon körülbelül írni és olvasni, illetve ismerje valamennyire hazája történelmét és szeressen olvasni, érdekelje a világ. „Biztos vagyok benne, hogy 10 éves korukra az én gyermekeim kevesebbet tudnának mint egy jó általános iskola diákjai, de egy év múlva viszont már az én gyermekeim lennének többek, mert az, amit tudnak, a személyiségük részévé válna” – mutatott rá a pszichológus. Úgy véli, a mai tanügyi rendszer nagy problémája, hogy szituatív tanulás van, a gyerekek nekigyürkőznek egy-egy előttük álló feladatnak, például dolgozatírásra napokig tanulnak, utána néhány nappal viszont már el is felejtik azt, amit megtanultak.
Dr. Ranschburg Jenő a bizalomról is beszélt, ennek fontosságát hangsúlyozva azt mondta, kölcsönös bizalom nélkül nincs nevelés sem az iskolában, sem pedig a családban, a nevelőnek bíznia kell a gyerekben és a gyereknek a nevelőben.
A Mesterkurzus és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség együttműködésében megszervezett szombati előadás során Ferencz S. Alpár, Hargita megyei főtanfelügyelő közölte, további szakemberek meghívását tervezik a pedagógusok számára. Előadássorozatot szeretnének neves szakemberekkel a megyebeli pedagógusoknak – mondta a főtanfelügyelő. Ismertette, terveik szerint közelebb vinnék a pedagógusközösségekhez a szakembereket, például egy-egy iskolában, egy-egy településen adnának elő a jövendőbeli meghívottak.
Szombat este a nagyközönség számára is sikeres előadást tartott Csíkszeredában dr. Ranschburg Jenő, aki esti előadásán a szülő–gyermek kapcsolatról beszélt.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.