Fotó: Kiss Edit
Az elképzelése szerinti ideális iskoláról, a teljesítményről, diákokról, pedagógusokról, tehetségről, szeretetről beszélt Csíkszeredában Hargita megyei pedagógusoknak dr. Ranschburg Jenő, magyarországi pszichológus.
2010. szeptember 19., 15:012010. szeptember 19., 15:01
2010. szeptember 24., 19:262010. szeptember 24., 19:26
Fotó: Kiss Edit
Telt ház fogadta dr. Ranschburg Jenő pszichológust szombaton Csíkszeredában, a Segítő Mária Gimnázium dísztermében, ahol a magyarországi egyetemi tanár, klinikai gyermekpszichológus a Mesterkurzus és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség együttműködése által Hargita megyei pedagógusoknak tartott előadást.
Dr. Ranschburg Jenő beszélt arról, hogy csodálatos dolog a teljesítmény, de nem szereti, ahogy manapság felfogják ezt a kérdést, ahogy félresiklott a teljesítmény feletti gondolkodás. A pszichológus szerint a mai gyerekeket jutalmakkal ösztönzik teljesítményre, így azonban a nemes vetélkedésből versengés lett, és az intellektuális hasznon kívül más haszonra törő kemény világ rántja magával a gyerekeket, kiölve belőlük az ösztönös nyitottságot, a „szent kíváncsiságot”. Kell, hogy tudjanak örülni a teljesítménynek a gyerekek, nem a jutalomnak, hanem a saját intellektusuk által elért teljesítménynek – ez óvodáskorban még működik, az iskolában már kevésbé – hangsúlyozta dr. Ranschburg Jenő.
A pszichológus a tehetséggel kapcsolatosan azt mondta, a tehetség nem azt jelenti, hogy egy gyerek többet képes produkálni a másiknál, az intelligencia nem azonos a kreativitással. A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolatról szólva a pszichológus úgy vélte, ez manapság nem létezik igazán és ezen javítani kellene, például azáltal, hogy be kellene vonni a szülőket is bizonyos iskolai döntések meghozatalába.
Dr. Ranschburg Jenő felvázolta, hogy milyen a véleménye szerinti ideális iskola. „Ha nekem lenne iskolám, akkor nálam a gyerekek nem első, második, harmadik osztályba járnának, hanem egy, két, három éve járnának iskolába. Megpróbálnám kiküszöbölni a stressz 99 százalékát, nem lenne központi tanterv, csak egy nagyon-nagyon vázlatos” – mutatta be a neves szakember. Elmondta, az ő iskolájában csak annyi lenne a követelmény, hogy a gyerek 10 éves korára tudjon körülbelül írni és olvasni, illetve ismerje valamennyire hazája történelmét és szeressen olvasni, érdekelje a világ. „Biztos vagyok benne, hogy 10 éves korukra az én gyermekeim kevesebbet tudnának mint egy jó általános iskola diákjai, de egy év múlva viszont már az én gyermekeim lennének többek, mert az, amit tudnak, a személyiségük részévé válna” – mutatott rá a pszichológus. Úgy véli, a mai tanügyi rendszer nagy problémája, hogy szituatív tanulás van, a gyerekek nekigyürkőznek egy-egy előttük álló feladatnak, például dolgozatírásra napokig tanulnak, utána néhány nappal viszont már el is felejtik azt, amit megtanultak.
Dr. Ranschburg Jenő a bizalomról is beszélt, ennek fontosságát hangsúlyozva azt mondta, kölcsönös bizalom nélkül nincs nevelés sem az iskolában, sem pedig a családban, a nevelőnek bíznia kell a gyerekben és a gyereknek a nevelőben.
A Mesterkurzus és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség együttműködésében megszervezett szombati előadás során Ferencz S. Alpár, Hargita megyei főtanfelügyelő közölte, további szakemberek meghívását tervezik a pedagógusok számára. Előadássorozatot szeretnének neves szakemberekkel a megyebeli pedagógusoknak – mondta a főtanfelügyelő. Ismertette, terveik szerint közelebb vinnék a pedagógusközösségekhez a szakembereket, például egy-egy iskolában, egy-egy településen adnának elő a jövendőbeli meghívottak.
Szombat este a nagyközönség számára is sikeres előadást tartott Csíkszeredában dr. Ranschburg Jenő, aki esti előadásán a szülő–gyermek kapcsolatról beszélt.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.