Fotó: Veres Nándor
Falunapokat tartottak a hétvégén Csíkszentsimonban. A programsorozat egyik értékes színfoltja a csíkszentsimoni Hagyományőrző Kézimunkakör tagjainak munkáiból a helyi kultúrotthonban megnyílt kézimunka-kiállítás volt.
2012. június 24., 18:582012. június 24., 18:58
2012. június 24., 19:072012. június 24., 19:07
Tavaly novemberben alakult meg Csíkszentsimonban Geréd-Erőss Éva kezdeményezésére a Hagyományőrző Kézimunkakör. A Sepsiszentgyörgyről származó asszony édesanyja is kézimunkakört alapított szülővárosában annak idején, és innen jött az ötlet, hogy Csíkszentsimonban is létrehozzanak egy hasonlót. A megalakulás után nem sokkal, már decemberben az egész falut megmozgató eseménnyel gazdagították a szentsimoni kulturális életet.
„Elhatároztuk, hogy megkeressük, milyen volt a szentsimoni kézimunka. Összegyűjtöttük az idősektől a régi kézimunkákat, a kultúrház táncterme telis-tele volt. Felszereltünk egy szövőszéket, ki is lehetett próbálni, volt kézimunkánk az 1800-as évekből is” – mesélte Geréd Éva. A kör egy másik tagja, Ambrus Margit elmondása szerint a faluban nagy hagyománya van a kézimunkázásnak, az ötvenes, hatvanas években még létezett egy kézimunkázó kör: „a keresztszemes és a szálöltés volt Simonban inkább hagyomány, aztán bejött az írásos, a richelieu, a gobelin”.
A 250 darabból álló jelenlegi kiállítás szőnyegei, terítői, csipkéi, gyöngyei, falvédői Geréd-Erőss Éva, Lévai Erzsébet, Keresztes Mária, Tompos Veronika, Kópi Zita, Czikó Ibolya, Ambrus Margit, Sándor Klára, Sándor Mária, Pál Teréz, Boga Éva keze munkáját dicsérik. A kör megalakulása óta minden tagja tudja, hogy ha hétfő délután 3 óra van, akkor a hímzés, szövés, kötés szerepel a programban. Egy állandó székhely hiányában, egyelőre sorra járnak egymáshoz megtartani a találkozókat. „A körben vannak idősebbek, fiatalabbak. Egész fiatalok még nem, de ők már besegítettek mindkét kiállításunk létrehozásában. Ez azt jelenti, van remény, hogy valaminek nekifognak. Jelezték, hogy jönnének a körbe is, mihelyt kapunk egy külön termet” – mondta bizakodóan Geréd Éva.
„Azzal van a baj, hogy rohanó világban élünk, és azt a kézimunkát ki kell mosni, keményíteni, vasalni, ami nem könnyű munka. És erre a mai fiatalnak nincs ideje. Reggel elmegy hétre, délután hazajön, mondja, hogy legyetek szívesek tíz percig ne szóljatok hozzám, nem ül le, hogy kézimunkát varrjon” – magyarázta a fiatalok kézimunkától való távolmaradását Lévai Erzsébet, a kör egy másik tagja. „Az is benne van, hogy egyfajta kényelembe vonult át a világ” – tette hozzá Geréd Éva.
Elmondták, terveik között szerepel, hogy hamarosan egy hímzésről, kézimunkázásról szóló könyvet jelentessenek meg, valamint hogy állandó tárlatot hozzanak létre. A kör tagjai vasárnap kézműves foglalkozásra hívták az érdeklődőket, a tárlat ideje alatt – mely ezen a héten minden délután megtekinthető – szívesen megmutatnak bárkinek néhány öltéstechnikát, hímzést a helyszínen.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!