Ivóban nyaralt a MOB elnöke

•  Fotó: Farkas Antal

Fotó: Farkas Antal

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Borkai Zsolt felesége és szűk baráti köre társaságában közel egy hetet töltött Ivóban és környékén. Ez idő alatt meglátogatta a környék nevezetességeit, izlandi lovakon lovagolt, és néhány kérdés erejéig velünk is szóba állt.

Zátyi Tibor

Kovács Eszter

2011. július 17., 18:312011. július 17., 18:31

2011. július 17., 18:382011. július 17., 18:38

– Ön MOB-elnök, országgyűlési képviselő, Győr polgármestere és két gyerek apja. Mindez hogyan egyeztethető össze?

Nem könnyű, de mindent megteszek, hogy legalább vasárnap a családdal legyek. A hét többi napja persze a munkáé, reggeltől estig. Vannak emberek, akik dolgoznak, de őket irányítani kell, és meg kell velük beszélni dolgokat. Ebből fakadóan a hétfő általában a budapesti napom, akkor délelőtt a Magyar Olimpiai Bizottságnak tevékenykedem, délután pedig a Parlamentben. A hét többi napját Győrnek szentelem vagy éppen az olimpiai eszmének és különböző versenyeknek.

– Mi a feladata az elnöknek?

Azt kell elmondani, hogy ez a feladatkör most kibővült, mert a magyar sportot most már a Magyar Olimpiai Bizottság fogja irányítani. Azok a köztestületek, amelyek Magyarországon működtek, megszűnnek, erről szeptemberben dönt majd a Parlament. Így több feladat és nagyobb hatáskör jut a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a szabadidősporttól a paralimpián át a diáksportig minden a bizottság irányítása alá kerül. Nyilván ez jóval nagyobb felelősség, mint eddig volt. Több mint hatmilliárd forintból gazdálkodik most a MOB. Azért azt hadd mondjam el, hogy ebben az összegben sok úgymond címkézett pénz szerepel, olyan feladatokra, amelyeket átvettünk az államtól. Az elnöknek egyrészt a magyarországi viszonyokat kell megfelelően kezelnie, másrészt pedig a 2012-es olimpiára biztosítani kell a sportolóknak a felkészüléshez szükséges anyagi hátteret. Bízunk benne, hogy 2012-re sok magyar kijut az olimpiára.

– Milyen a kapcsolata elődjével, Schmitt Pállal, aki jelenleg köztársasági elnök?

Schmitt Pált nagyon tisztelem, jó kapcsolatot ápoltunk régen és most is. Egy dolgot szoktam mondogatni, hogy ahol a felelősség, ott maradjon a döntés is. Mint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amikor úgy érzem, kikérem a véleményét, akárcsak sok más embernek, akiknek véleményére számítok, utána pedig azzal a felelősséggel hozom meg a döntést, amivel egy ilyen horderejű dolognál szükséges. Kapcsolatunk egyébként nagyon jó.

– Londonban ugyanannyi aranyéremre számítanak, mint Pekingben?

A sportban nincsenek csodák. Persze, hogy bizakodóak vagyunk. Én azt mondtam, hogy ha három aranyérmet sikerül szerezni – mint Pekingben –, akkor örülni fogok, ha pedig többet, akkor boldog leszek. Természetesen bízom benne, hogy több aranyérmünk lesz, de ne felejtsük el, hogy az elmúlt időszakban a magyar sportból nagyon sok pénzt vontak ki. Egyszerűen még mindig az önkormányzatok finanszírozzák. Most az állam, mivel úgy látszik, stratégiai ágazatnak tekinti, komoly lépéseket tett abba az irányba, hogy a magyar sportot felemelje. Nem lenne jó, ha a továbbiakban is az a negatív tendencia mutatkozna, mint az elmúlt nyolc évben. De visszafele sosem szabad tekinteni, csak előre, én hiszem, hogy ismételten lehet utánpótlásbázist építeni, természetesen a szabadidő- és a tömegsportra építve, minek következtében majd hét-nyolc év múlva nem arról beszélgetünk majd, hogy csak három, hanem hogy tíz-tizenegy aranyérem is van.

– Jövőre kik szállíthatják a sikereket, és esetleg kik okozhatnak meglepetést?

Azért mondtam, hogy három aranyérem, mert ha megnézzük a tavalyi és az idei világbajnoki eredményeket, és megnézzük azokat a magyar sportolókat, akik esélyesek az olimpián, akkor elmondhatom, hogy csekély a létszám, tizenegynéhány főről beszélünk. Neveket ezek közül sem szeretnék mondani, mert így is elég teher nehezedik a versenyzőkre. De hál’istennek van több mint tíz ilyen sportolónk – ebben mondjuk van csapatsportág is, mint a vízilabda – akik szép eredményeket érhetnek el. Ha visszatekintünk mondjuk a ’88, ’92, ’96-os olimpiákra, akkor az volt tapasztalható, hogy mondjuk az előző évben rengeteg világbajnokunk volt, és volt 30–40 olyan sportolónk, akikből aztán olimpiai bajnok lett. Most az arány egynegyedéről beszélhetünk, tehát ezért is mondtam, hogy marad a három arany. Ez számunkra reális taktika a 2012-es olimpián.

– Melyek az olimpia utáni, a hosszú távú tervek?

Ez rövid megbízatás, de azért természetesen nem két évre terveztem. Az egy kérdés most, hogy a megszűnő köztestületek után átalakul a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének összetétele és az elnökség is, az egy kérdés még, hogy ebben az évben történik meg egy újkori mandátumválasztás, mert szükségessé válik törvényileg, vagy pedig csak az olimpia utánra hagyjuk, mivel még vannak mellette és ellene szóló érvek. Én azt gondolom, hogy a döntéseknek minél hamarabb meg kell majd születniük. Hosszú távú tervem elsősorban az, hogy azokat a műhelyeket, amelyek korábban voltak Magyarországon, az MOB mindenképpen ápolja. Egy dinamikusan megjelenő Magyar Olimpia Bizottságra gondolok, arra az olimpiai eszmére, amely Magyarországon már nagyon jól kialakult, és ezt tovább kell építeni. Ha valaki Magyarországon meghallja, hogy Magyar Olimpiai Bizottság, akkor egyből azokra a sportolóinkra gondoljon, akikre méltán lehetünk büszkék.


– A magyar atlétikát az utóbbi években több doppingbotrány is megrázta. Mi a reakció a MOB részéről?

Zéró tolerancia van, egyértelműen tudatosítottuk mind a versenyzőkkel, mind az edzőkkel, egyesületekkel, szakosztályokkal, hogy csak tiszta játékkal lehet az olimpiára felkészülni és ott eredményesnek lenni. De persze mindig vannak ún. „delinkvensek”, akik ezeket a szabályokat mégis megszegik, ellenük határozottan lép fel az Olimpiai Bizottság. Azt azért ne felejtsük el, hogy a MOB-nál a doppingszabályok jóval szigorúbbak, mint a nemzetközi bizottságnál, pontosan azért, mert szerintem annál rosszabb nincs, mint hogy egy olimpián valaki jó helyezést ér el, és néhány nap múlva kiderül, hogy doppingolt. Az ilyesmi rányomja bélyegét az egyébként lehet, hogy sikeres olimpiára. Ezért is vesszük kőkeményen az ilyesmi megelőzését folyamatos szűrésekkel, komoly pénzügyi támogatással.

– Milyen a MOB kapcsolata a Román Olimpiai Szövetséggel?

Eddig még nem kerültem kapcsolatba velük, előbb-utóbb remélhetőleg majd kialakul. Azért ne felejtsük el, hogy nem olyan régóta vagyok a bizottság elnöke, és számtalan olyan feladat volt a magyar sport átalakításában, refinanszírozásában, amely prioritást élvezett. De azért fontosnak tartottam, hogy a külkapcsolatok jól alakuljanak. Eddig egy látogatást tettem – az Európai Bizottság elnökénél –, majd ezután következnek a különböző nemzeti olimpiai bizottságok elnökei, akikkel jó kapcsolatot lehet ápolni. Hiszem, hogy a szomszédságra való tekintettel hatékony munkát tudunk majd közösen végezni, de a nem szomszédos államokkal is ki szeretnénk alakítani egy olyan kapcsolatrendszert, amit egyébként Schmitt Pál is nagyon jól ápolt.

– Akkor esetleg elképzelhető, hogy a magyar sportolókat Erdélybe hozzák edzőtáborba?

Nagyon könnyen. Én pontosan ezekre gondoltam, hogy az edzőtáborokban, a szakmai munkákban, a kutatásfejlesztésben nagyon jó kapcsolatokat kell és lehet kialakítani, és én ebben abszolút nyitott vagyok. A horvát olimpiai bizottsággal például a MOB már kötött egy együttműködési megállapodást, ami pontosan erre épül.

– Meg lehet szervezni egy olimpiát Magyarországon?

Nem látom valószínűségét annak és reális esélyt arra, hogy 2020-ra pályázzon Magyarország és ezáltal Budapest egy olimpiára. Ettől függetlenül a MOB alapszabályában benne van, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen, de az ország most még sem anyagilag nincs felkészülve erre, sem pedig reális esélye nincs rá, hogy mondjuk 2020-ban olimpiát rendezzen. Én úgy gondolom, hogy ilyenről 2028–32-ben beszélhetünk majd. Mindezektől függetlenül nem szabad feladnunk azt a lehetőséget, hogy számtalan világbajnokságot és nemzetközi sporteseményt hozzunk Magyarországra. Külön megemlíteném a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, melyre Győrrel szeretnénk közösen pályázni. Fantasztikus lenne, hiszen egy kisolimpiáról van szó, ami a fiatalokat szólítja meg, azt a korosztályt, amelyre Magyarország nagyon keményen épít.

– Berki Krisztiánt lehet az Ön utódjának tekinteni?

Nyilvánvalóan igen, bizakodóak vagyunk. Hiszen, volt neki egy peches nem kvalifikálása egy olimpiára, pontosabban Pekingbe, sajnos olyanok voltak a szabályok, melyek alapján nem tudott kijutni. Nekem Szöul előtt volt egy nagy előnyöm, hiszen volt mögöttem egy csapat, Krisztián körül nemigen van iyen. Most változtatták meg az olimpiai kvalifikációt, Berkinek pedig idén még meg kell azt vívnia, Japánban lesz a világbajnokság, ahol érmesnek kell lennie, hogy kijusson. Többszörös Európa-bajnokként és címvédő világbajnokként minden esélye megvan arra, hogy dobogón végezzen.


Borkai Zsolt 1965-ben született, lólengésben olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász volt. 2006-ban megválasztották Győr polgármesterévé, 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, 2010. november 20-án megválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Digitális visszajelzés a kórtermekben: QR-kódos értékelés Székelyudvarhelyen

Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.

Digitális visszajelzés a kórtermekben: QR-kódos értékelés Székelyudvarhelyen
Hirdetés
2026. március 04., szerda

A tervek szerint Romániában sehol sem lesz alacsonyabb gépjárműadó, mint Székelyudvarhelyen

Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.

A tervek szerint Romániában sehol sem lesz alacsonyabb gépjárműadó, mint Székelyudvarhelyen
2026. március 04., szerda

Nem tűrik tovább az agresszorokat a székelyudvarhelyi szociális lakásokban – elkezdődtek a kilakoltatások

Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.

Nem tűrik tovább az agresszorokat a székelyudvarhelyi szociális lakásokban – elkezdődtek a kilakoltatások
2026. március 04., szerda

Öt fesztivállal számolnak idén, és megújult gasztroközponttal indítják az évet

Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.

Öt fesztivállal számolnak idén, és megújult gasztroközponttal indítják az évet
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Bontják a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának leomlott épületrészét

Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.

Bontják a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának leomlott épületrészét
2026. március 03., kedd

Elbontott hidak és felmart aszfaltréteg – újrakezdték a munkát Udvarhelyszéken

Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.

Elbontott hidak és felmart aszfaltréteg – újrakezdték a munkát Udvarhelyszéken
2026. március 03., kedd

Meghalt Kerestély Zsolt zeneszerző

Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.

Meghalt Kerestély Zsolt zeneszerző
Meghalt Kerestély Zsolt zeneszerző
2026. március 03., kedd

Meghalt Kerestély Zsolt zeneszerző

Hirdetés
2026. március 03., kedd

Kézzel, vízzel, baltával – fotókon a Rózsa utcai tűzoltás

Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.

Kézzel, vízzel, baltával – fotókon a Rózsa utcai tűzoltás
2026. március 03., kedd

Lakóház ég Székelyudvarhelyen

Kigyulladt egy lakóház kedden délután Székelyudvarhelyen, a tulajdonosa egészségügyi ellátásra szorul. A tűzoltók a tűz továbbterjedését próbálják megfékezni.

Lakóház ég Székelyudvarhelyen
Lakóház ég Székelyudvarhelyen
2026. március 03., kedd

Lakóház ég Székelyudvarhelyen

2026. március 03., kedd

Jövő héttől ismét lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban

Újra lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban jövő hét elejétől – adta hírül az intézmény Facebook-oldalán.

Jövő héttől ismét lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban
Hirdetés