Nem mindennapi tematikát feldolgozó kiállítás nyílt csütörtök délután Csíkszeredában, a Sapientia egyetem félemeletén, ahol Miklós István – közismertebb nevén Indián – a tetoválást mint egyfajta művészetet mutatta be.
2011. szeptember 23., 11:462011. szeptember 23., 11:46
2011. október 06., 12:182011. október 06., 12:18
Ferencz-Mátéfi Kriszta, Miklós István és Bányász László a kiállításmegnyitón
Miklós István festő- és tetoválóművész Tattoo című fotókiállításának megnyitóján Bányász László kurátor köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Ferencz–Mátéfi Kriszta méltatta Indián alkotásait és a tetoválás több évezredes művészetét. A kiállításmegnyitón közreműködtek Hompoth Arthur és barátai. A tárlat október 8-ig tekinthető meg.
Miklós István a tetoválószalon működtetése mellett festőművészként is tevékenykedik. Az 1969-es, székelyudvarhelyi születésű Indián iskolai tanulmányai elvégzése után a gyimesfelsőloki Tímár Károly tanítványaként végezte el a művészeti iskolát grafika és festészet szakon. Termékeny munkássága során olajfestményeket, pasztell- és akvarellképeket, valamint falképeket is fest. Számos hazai és külföldi csoportos, illetve egyéni kiállításon vett már részt, és a sor még mindig csak folytatódik.
Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész méltatta Indián munkásságát
„Egy olyan világba enged betekintést, amely már az őskortól kezdődően ismeretes. Különböző kultúrák meghatározó jelensége volt. Szerepük és jelentésük kultúránként változott. Szolgálhattak amulettként, dekoráció- vagy státusszimbólumként, esetleg a hit vagy félelem jelzéseként. Egyes kultúrákban a szépség megőrzését a tetoválás jótékony hatásának tulajdonították, míg más esetben a tetoválás misztikus volt, a tetovált ember félelmet és tiszteletet keltett. Biztosította az egyén számára az egyediséget, egyfajta személyi azonosításként szolgált. A maga nemében a másság, a társadalmi normáktól való különbözés megjelenítése” – mondta Ferencz–Mátéfi Kriszta művészettörténész.
A tetoválás ma már inkább divat...
„Ma már inkább divat, mint státusszimbólum, vagy egy-egy csoporthoz való tartozás megnyilatkoztatása. Talán ez utóbbi válthatta ki a társadalom részéről azt az előítéletet, hogy a tetovált személyek negatív és erőszakos személyiséggel rendelkező egyének. Mára szerencsére ez a nézet kezd átalakulni, és reméljük, hogy ehhez segítséget nyújt ez a kiállítás is” – fejezte ki reményét a művészettörténész.
Hompoth Arthur és barátai zenéltek
Miklós István munkáiról elmondta: témáit legtöbbször a természet, annak a szerves részét képező ember és környezete, ezek kapcsolata, a hagyományok, az erdélyi táj és kultúra képezik. Munkáira leginkább a sokszínűség jellemző és az élénk színhasználat. Nagy gonddal festi meg a természetben oly gazdag formák minden kis részletét.
A tetoválás büszke tulajdonosa
„Hogy művészet-e, vagy csak a díszítőkultúrához van köze a tetoválásnak mint műfajnak, megoszlanak a vélemények. Tény, hogy Nyugaton teljes jogú művészetként tartják számon. Meglátásom szerint minden képzőművészeti műfaj alapja a vonalvezetés, amely a rajz formájában kiteljesedve éri el célját. Ebből kiindulva a tetoválás is lehet művészet” – véli a fiatal művészettörténész.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!