Nem mindennapi tematikát feldolgozó kiállítás nyílt csütörtök délután Csíkszeredában, a Sapientia egyetem félemeletén, ahol Miklós István – közismertebb nevén Indián – a tetoválást mint egyfajta művészetet mutatta be.
2011. szeptember 23., 11:462011. szeptember 23., 11:46
Ferencz-Mátéfi Kriszta, Miklós István és Bányász László a kiállításmegnyitón
Miklós István festő- és tetoválóművész Tattoo című fotókiállításának megnyitóján Bányász László kurátor köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Ferencz–Mátéfi Kriszta méltatta Indián alkotásait és a tetoválás több évezredes művészetét. A kiállításmegnyitón közreműködtek Hompoth Arthur és barátai. A tárlat október 8-ig tekinthető meg.
Miklós István a tetoválószalon működtetése mellett festőművészként is tevékenykedik. Az 1969-es, székelyudvarhelyi születésű Indián iskolai tanulmányai elvégzése után a gyimesfelsőloki Tímár Károly tanítványaként végezte el a művészeti iskolát grafika és festészet szakon. Termékeny munkássága során olajfestményeket, pasztell- és akvarellképeket, valamint falképeket is fest. Számos hazai és külföldi csoportos, illetve egyéni kiállításon vett már részt, és a sor még mindig csak folytatódik.
Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész méltatta Indián munkásságát
„Egy olyan világba enged betekintést, amely már az őskortól kezdődően ismeretes. Különböző kultúrák meghatározó jelensége volt. Szerepük és jelentésük kultúránként változott. Szolgálhattak amulettként, dekoráció- vagy státusszimbólumként, esetleg a hit vagy félelem jelzéseként. Egyes kultúrákban a szépség megőrzését a tetoválás jótékony hatásának tulajdonították, míg más esetben a tetoválás misztikus volt, a tetovált ember félelmet és tiszteletet keltett. Biztosította az egyén számára az egyediséget, egyfajta személyi azonosításként szolgált. A maga nemében a másság, a társadalmi normáktól való különbözés megjelenítése” – mondta Ferencz–Mátéfi Kriszta művészettörténész.
A tetoválás ma már inkább divat...
„Ma már inkább divat, mint státusszimbólum, vagy egy-egy csoporthoz való tartozás megnyilatkoztatása. Talán ez utóbbi válthatta ki a társadalom részéről azt az előítéletet, hogy a tetovált személyek negatív és erőszakos személyiséggel rendelkező egyének. Mára szerencsére ez a nézet kezd átalakulni, és reméljük, hogy ehhez segítséget nyújt ez a kiállítás is” – fejezte ki reményét a művészettörténész.
Hompoth Arthur és barátai zenéltek
Miklós István munkáiról elmondta: témáit legtöbbször a természet, annak a szerves részét képező ember és környezete, ezek kapcsolata, a hagyományok, az erdélyi táj és kultúra képezik. Munkáira leginkább a sokszínűség jellemző és az élénk színhasználat. Nagy gonddal festi meg a természetben oly gazdag formák minden kis részletét.
A tetoválás büszke tulajdonosa
„Hogy művészet-e, vagy csak a díszítőkultúrához van köze a tetoválásnak mint műfajnak, megoszlanak a vélemények. Tény, hogy Nyugaton teljes jogú művészetként tartják számon. Meglátásom szerint minden képzőművészeti műfaj alapja a vonalvezetés, amely a rajz formájában kiteljesedve éri el célját. Ebből kiindulva a tetoválás is lehet művészet” – véli a fiatal művészettörténész.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
Egyperces néma csenddel adóznak Ferenc pápa emléke előtt, de nem halasztják el 21 méter hosszú kürtőskalács megsütésének kísérletét a csíkszentgyörgyiek szombaton.
Az agrártudományi szakok több száz egyetemi hallgatója érkezett Csíkszeredába a 37. Országos Tudományos Diákkonferencia Agrárszekciójának rendezvényére, amelynek első alkalommal ad otthont a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara április 24–25. között.
Tízéves lett a Csíkszeredai Könyvvásár – egy évtized alatt pedig hagyománnyá, közösségi ünneppé érett, ahol a könyvek, a szerzők és az olvasók találkoznak. És íme néhány idei meghívott: Tompa Andrea, Bodor Ádám, Kulka János, Márton László.
szóljon hozzá!