A Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület, a Felcsík Kistérségi Társulás és a Pogányhavas Kistérségi Egyesület szervezésében harmadik alkalommal kerül sor április 29. és május 1. között a Csíkszéki huszártoborzóra.
2011. április 27., 19:342011. április 27., 19:34
2011. április 28., 15:562011. április 28., 15:56
A III. Csíkszéki huszártoborzót idén Felcsíkon tartják. Április 30-án, szombaton reggel nyolc órakor 55 huszár indul a csíksomlyói Fodor Háztól, hogy a nap folyamán Csobotfalván, Csíkcsomortánban, Csíkpálfalván, Csíkszépvízen, Csíkszentmihályon, Csíkcsicsóban, Madéfalván, Csíkrákoson, Csíkmadarason és Csíkdánfalván toborozzanak. Május 1-jén, vasárnap fél tízkor Karcfalván kezdődik a toborzás, majd Csíkjenőfalva, Csíkszenttamás és Csíkszentdomokos regrutáit is beveszik a csapatba.
„A falu határában vár a polgármester hintóval vagy lóháton, és csakis katonai viseletben, székely ruhában, bocskaiban lehet, más civil ruha nem megengedett, ezzel tiszteljük meg kölcsönösen egymást úgymond. Amikor a falu határába érünk, a polgármester megállít, én karddal tisztelgek: Polgármester úr, Erdély huszárcsapatai a falu határában állomásoznak, és engedélyt kérek a toborzóra a faluban!” – mesélte Szőcs Elek parancsnok, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya a toborzó lezajlását.
Miután a huszárok megkapták az engedélyt, bemennek a faluba, elöl a polgármester, a székely ruhába öltözött regruták pedig lóháton kísérik. A faluba beérve, a strázsamester felolvassa a hadba hívó huszártoborzó szövegét, majd a főhadnagy a „legények, verbunk!” parancsszóval táncot rendel el. „Jelképes, hogy amikor a legények járják, akkor az egyik huszár odalép a kiszemelt legényhez, megállítja, a kalapot leveszi és a csákót felteszi, úgymond beavatja, ezáltal huszárrá lépett elő, és azzal táncol tovább. Mikor lejár a tánc, van egy kecskebőr kulacsunk, azt odaadja minden regrutának, és azt mondja: aki ebből a kulacsból iszik, a babájától elbúcsúzik. Ezáltal egyivásúak lettünk. A regruták tehát átestek a keresztségen, felülnek a lóra és parancsot adok, hogy a sor végére álljanak be.”
Az említett települések mindegyikében legtöbb négy legény jelentkezhetett regrutának, így szombat estére, amikor Karcfalvára érnek, már közel 120-an lesznek a csapatban.
„A lényeg az, hogy az a regruta, aki vállalja, hogy ezt végigcsinálja, megbízható ember legyen, a lova bírja a terepet, és lehetőleg ne a sáncban képviselje a falut. Ez érzés kérdése, és elhivatottság, elsősorban abból lesz huszár, aki nagyon akarja. Mert nem könnyű, a ruha előállítása anyagi megterhelés a javából, a huszárnak jó, ha van lova is, de főképp emberi tartás kell, kemény nemzeti öntudat és magyar hazaszeretet.” Szőcs Elek még elmondta, hogy a regrutának egy év próbaidőt kell kiállnia. „Nem mennyiségi huszár kell, hanem minőségi. Mi is egy megújulási folyamaton megyünk keresztül, nemrég dolgoztunk ki egy alapszabályzatot, egy huszáretikettet, abban megvan, hogy milyen kell legyen a huszár viselkedése, a ruhát hol veheti fel, hol nem.”
A tavaly a Kászonokban toboroztak, az akkori regrutákból sokan huszárok maradtak. Hogy miért tartják fontosnak a toborzást? „A 17-18. század Európájának legütőképesebb, leghíresebb harcosai voltak a huszárok, olyannyira, hogy mindenhol a császári, királyi udvarokban huszártestőrséget tartottak fent. Ezeket mind magyar tisztek képezték ki. Elsősorban azért tartjuk fontosnak a toborzást, hogy nemzeti öntudatra neveljünk, mert az hiányzik a legjobban, és ezáltal éltessük a hagyományainkat. Mert a huszárság, az fogalom” – válaszolta a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!