Mesepárnák, faliképek, táskák, különböző kiegészítők és természetesen a jellegzetes „hendimédi” babák: különleges, mesebeli világot idéz meg nemezmunkáival a csíkszeredai Lázár Mónika. A nemezcsodák készítőjével otthonában beszélgettünk.
2011. november 09., 17:532011. november 09., 17:53
2011. november 09., 18:072011. november 09., 18:07
Lázár Mónika egy négy és fél éves kislány és egy négy hónapos fiúcska édesanyja. Magyar–francia szakon végzett Kolozsváron, néhány év tanítás után a csíkszeredai Sapientia EMTE könyvtárosa lett. A nemezeléssel 2008-ban kezdett foglalkozni, amikor is beiratkozott a művészeti népiskolába, a Szász Judit által tartott nemeztanfolyamra. Ezt követően, ahol csak lehetett, részt vett nemeztanfolyamokon, továbbképzőkön. „Bütykölős típus vagyok, sok mindent kipróbáltam, többféle kézművestechnikát, a nemezen kívül egyébbel is foglalkoztam, de valahogy a nemez az, amiben igazán önmagamra találtam. Ez az, amiben igazán ki tudom fejezni magam” – vallja.
Elmondása szerint szeret kipróbálni új dolgokat a nemezelés területén, olyasmiket készíteni, amelyeket addig még nem. „Szerintem soha nincs maximum ebben, annyira képlékeny ez az anyag, annyi lehetőséget nyújt. Mindenki elindul egy úton, abban tökéletesíti technikai tudását, és így egymástól nagyon sokat lehet tanulni. Én inkább ilyen gyerekközeli dolgokat készítek, babákat, játékokat, gyerekhangulatú képeket.”
Mónika többnyire saját használatra, ajándékba vagy megrendelésre készít nemeztárgyakat, de néha vásárokon is lehet találkozni a munkáival. „Főleg babákat, játékokat kérnek tőlem. Általában a megrendelőknek van valamiféle elképzelésük és én annak megfelelően elkészítek valamit, ami így inkább „közös alkotásnak” mondható. Néha nagyon kreatív feladatok elé állítanak a megrendelők, és ezeknek külön örülök. 2009-ben két nagyobb vásáron is voltam, és nagyon hajtottam, hogy minél több tárgyat készítsek el. De az úgy nem jó, zsinórban készíteni a dolgokat: akkor éppen az alkotás „lelke” vesz el. Sokat segít, ha tudom, hogy kinek készül a tárgy, és az is, hogyha nem sorozatban kell „gyártani”. Igaz, ha nagyon akarnék se tudnék két egyformát készíteni. A babák egyéniségét mindig a mosolyuk és a ruhájukon levő minta adja meg, és persze a színük is mindig más. A gyapjút is én festem, mert egyrészt olcsóbb is, másrészt pedig olyant festek, amilyen nekem kell.”
Beszélgetésünk során legújabb munkája is előkerült, egy gyönyörű kalotaszegi írásos mintás, tönkölyhéjjal töltött nemezpárna. Elmondta, egy nemezkép 2–3 nap alatt készül el, ha folyamatosan tud dolgozni rajta, aztán ezt követően még jönnek az utómunkák, a hímzés vagy a szárítás. A babák elkészítése pedig még időigényesebb. Lázár Mónika mostanáig közel 200 munkát tud maga mögött, ezek többsége a blogján is megtekinthető.
És hogy honnan meríti az ötleteket? „Magamból. Valahogy ezek a lények mind bennem laknak, de persze azért szeretek nézegetni játékokat, szép képeskönyveket, gyerekkönyveket. Egyik sorozat például rajzfilmfigurák hatására született. Persze, segítség az is, hogy a lányomnak most már olvasok hosszabb meséket, és vannak neki is kedvenc mesefigurái. De a nemezeimben inkább én vagyok benne, az én világom kerül át a munkákba.”
Elkezdődött a fakivágás Hargita Megye Tanácsának székhelye körül Csíkszeredában, hétfőn délelőtt.
Tereprendezés, telekkönyvek összevonása, a szükséges áramellátás biztosítása – javában zajlanak az előkészületek Csíkszentsimonban és a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen a sátortetős műjégpályák építésére, amelyek várhatóan idén elkészülnek.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székhelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
szóljon hozzá!