
Fotó: Boda L. Gergely
Ügyes kezű földművesek készítették a citerákat már a honfoglalás korában is. A Csíkfalván élő Kilyén Domokost ugyan soha nem kötötte le a földművelés – helyette szívesebben olvasta a mezőgazdasági lapokat –, hangszerkészítő iskolát sem végzett, ennek ellenére ősi zeneszerszámokat farag, hangol és javít már gyerekkora óta.
2010. február 09., 14:482010. február 09., 14:48
2010. február 09., 15:022010. február 09., 15:02
Fotó: Boda L. Gergely
Náluk nem szabad eldobni a fadarabokat
A citerák testét főleg juharfából készíti, a tetőt pedig fenyőfából faragja ki, hogy rezonáns legyen. Az érintgetők eldobott rézkábelekből készülnek, hangolószegeknek pedig hatos betonvasból vágott stimszögeket használ. A munkából az egész család kiveszi a részét. „A fiam rajzolja meg a formákat, mert elég nehéz fára rajzolni, én elkészítem a hangszert, hogy szépen szóljon, a feleségem pedig összesepri a lehullott forgácsot” – mesélte a hangszerkészítő. A Kilyén családnál minden darab tüzelőfának nagy értéke van. „Nálunk nem szabad eldobni egy fadarabot sem, csak miután a férjem megnézte és kiválogatta” – folytatta Éva néni, Kilyén Domokos felesége.
A kecske és három gidája
A zeneszerszám készítő egyik fő célja az, hogy megszerettesse ezt az ősi, népi hangszert a gyerekekkel és a fiatalokkal, noha gyerekei és unokái közül egyik sem tanulta meg a citerakészítés fortélyait. A hangszerkészítő volt polgármester most épp egy nagyobb méretű citera kifaragásán dolgozik, amelyen a kecske és három gidájának fejét szeretné megörökíteni, hogy a gyerekekkel is megszerettesse ezt az ősi zeneszerszámot. „Őrülök, ha a hangszereimet didaktikai célokra is használják, még ha nem is tudnak rajta játszani, de tudomást szereznek arról, hogy ez egy ősi, népi hangszer” – fogalmazott Kilyén Domokos.
Szűk hónapja indultak el a peremtelepülési járatok, összeköttetést biztosítva Marosvásárhely és a környező települések között. A lakosság számos panaszt, javaslatot fogalmazott meg. Az eddigi tapasztalatokról Gáspár Botond illetékessel beszélgettünk.
Hatalmas lángok csaptak fel egy lakóháznál kedden este az Ákosfalvához tartozó Kisgörgényben. A helyi önkéntes tűzoltók és a marosvásárhelyi hivatásos tűzoltók küzdenek a tűz megfékezéséért.
Összefogott hatodikos diákjuk gyógyulásáért a Marosvásárhelyhez közeli Gernyeszegen az iskola és a helyi közösség. Puczi Attilánál tavaly ősszel előrehaladott állapotú rosszindulatú csontrákot állapítottak meg, és jelenleg is kórházban van.
Őrizetbe vette kedden a Maros megyei rendőrség azt a marosvásárhelyi férfit, akit lakószövetségek pénzügyeinek szabálytalan kezelésével és sikkasztással gyanúsítanak. A vagyonát zárolták.
A marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát tulajdonosa, az Ameropa Grains Románia küldöttségét fogadta kedden hivatalában Ilie Bolojan miniszterelnök.
Egyházi épületek udvarára, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával fúrnak közkutakat Kis-Küküllő menti településeken, így próbálva kivédeni a tavaly előállt nehézségeket, amikor hónapokig nem volt megfelelő ivóvize a lakosságnak.
Kokkolinonak, az állatkert anyamedvéjének, illetve Jimmynek, Dömének és Dömzsinek idén is „letesztelték” az időjós-tehetségét. A népi hiedelem úgy tartja, ha február 2-án a medve meglátja a saját árnyékát, akkor még hosszú télre számíthatunk.
Nagycsergedi tűzvészhez riasztották vasárnap délben a marosvásárhelyi tűzoltókat: egy műhely, majd egy lakóház is kigyulladt, az anyagi kár jelentős.
Ha egy 14 év alatti gyermek bűncselekményt követ el, büntetőjogilag nem vonható felelősségre, a törvény mégis intézkedést ír elő. Jogos kérdés, hogy egy súlyos hiányosságokkal küzdő rendszerben mi történik ilyenkor a kiskorúval.
Új fejezet kezdődik a Kárpátok sétányán lévő Friedrich Schiller-iskola életében. Egy eddig elhanyagolt, illegális szemétlerakóként használt 1300 négyzetméteres területet nyilvánított közvagyonná az önkormányzat, hogy az intézmény udvarát bővítsék vele.
szóljon hozzá!