Értékes fadarabok a Nyárád-mentén

Fotó: Boda L. Gergely

Ügyes kezű földművesek készítették a citerákat már a honfoglalás korában is. A Csíkfalván élő Kilyén Domokost ugyan soha nem kötötte le a földművelés – helyette szívesebben olvasta a mezőgazdasági lapokat –, hangszerkészítő iskolát sem végzett, ennek ellenére ősi zeneszerszámokat farag, hangol és javít már gyerekkora óta.

Hajnal Csilla (R)

2010. február 09., 14:482010. február 09., 14:48

2010. február 09., 15:022010. február 09., 15:02

Fotó: Boda L. Gergely

A falu régi citeráit másolta le

„A falubeli idősektől tanultam meg citerázni, majd gyerekkoromban készítettem magamnak egyet, és azon gyakoroltam” – mesélte a hangszerkészítő, aki 28 évig volt Csíkfalva polgármestere. Kilyén Domokos nem csak elkészíti a hangszereket, játszik is rajtuk. Főleg régi, rossz citerák másolatait faragja, és hangolja újra, de eltörött hegedűt is javít. Kevés hangszert farag pénzért, legtöbbet ajándékba készíti, így mindegyiknek van már gazdája is. Naív faragásnak nevezi, amit csinál, mert oklevelek nélkül végzi a hangszerkészítést. Télen a ház belső szobáját használja műhelynek, ugyanis az udvaron felállított fészer elég huzatos lenne ehhez a tevékenységhez, amely általában két hetet vesz igénybe.

Náluk nem szabad eldobni a fadarabokat

A citerák testét főleg juharfából készíti, a tetőt pedig fenyőfából faragja ki, hogy rezonáns legyen. Az érintgetők eldobott rézkábelekből készülnek, hangolószegeknek pedig hatos betonvasból vágott stimszögeket használ. A munkából az egész család kiveszi a részét. „A fiam rajzolja meg a formákat, mert elég nehéz fára rajzolni, én elkészítem a hangszert, hogy szépen szóljon, a feleségem pedig összesepri a lehullott forgácsot” – mesélte a hangszerkészítő. A Kilyén családnál minden darab tüzelőfának nagy értéke van. „Nálunk nem szabad eldobni egy fadarabot sem, csak miután a férjem megnézte és kiválogatta” – folytatta Éva néni, Kilyén Domokos felesége.

A kecske és három gidája

A zeneszerszám készítő egyik fő célja az, hogy megszerettesse ezt az ősi, népi hangszert a gyerekekkel és a fiatalokkal, noha gyerekei és unokái közül egyik sem tanulta meg a citerakészítés fortélyait. A hangszerkészítő volt polgármester most épp egy nagyobb méretű citera kifaragásán dolgozik, amelyen a kecske és három gidájának fejét szeretné megörökíteni, hogy a gyerekekkel is megszerettesse ezt az ősi zeneszerszámot. „Őrülök, ha a hangszereimet didaktikai célokra is használják, még ha nem is tudnak rajta játszani, de tudomást szereznek arról, hogy ez egy ősi, népi hangszer” – fogalmazott Kilyén Domokos.