Dózsa György szerepében

– Nem először nyúl monodrámához. Miért ez a rajongás az egyszemélyes műfaj iránt?

– Egyrészt a Yorick Stúdiónak van egy projektje, amit a Bolyai Farkas Gimnáziummal kezdtünk el,  történelmi személyiségeket mutatunk be a Yorick színpadán. Bolyai volt az első, egyrészt mert Vásárhelyhez kötődik, másrészt, hogy kicsit színházi szempontból is próbáljuk megvizsgálni történelmi személyiségeinket, nagyjainkat. Dózsa ugyanúgy régi tervem volt, mint Bolyai. Székely János szövegével legelőször a sepsiszentgyörgyi Nemes Levente tolmácsolásában találkoztam, amiből még lemez is készült, én pedig nagyon izgalmasnak találtam. Érlelődött a dolog, s ebbe a projektbe pont belekapcsolódik, ráadásul most 500 éve, hogy megtörtént a parasztfelkelés. Július 20-án végezték ki, július 15-én 1514-ben verték le úgymond a nagy parasztfelkelést. A vezérséget, mint olyant, mint minőséget próbáljuk körüljárni. Székely Jánosnak zseniális a szövege, egyszerűen hihetetlen, milyen tömören, tisztán fogalmaz a drámáiban. Műfajilag úgy van meghatározva, hogy poéma, ami monodrámaként is előadható, utólag úgy tudom, Székely János drámakötetében is megjelent. Aktuális ma is, hogy mi az, hogy vezér? Mit jelent vezéregyéniségnek lenni? Milyen kockázatokkal és milyen áldozatokkal jár a vezérség? Meddig lehet és mitől lesz valaki vezér?

– Az egész parasztfelkelés történetét bemutatja az előadás?

– Az a zseniális benne, hogy nagyon szépen tömörít a szöveg. Egy belső monológja Dózsának, saját szemüvegén láthatjuk, ahogy szemben állnak a törökkel, a híres Ali párbajozó, aki párbajra provokálja a magyar hadsereget, ott állnak, de igazából senki nem vállalja. Dózsa is fél, de egyszerűen nem tudta elviselni, ki kell állni, s ha kiállt már, akkor gyere ide török, most aztán megmutatom a magyarok istenét. Sikerül megölnie Alit, s ettől lesz nagy vitéz, Bakucz Tamás esztergomi érsek vezérré, a keresztes hadsereg vezérévé nevezi ki, az akkori fejedelemtől lovagi rangot kap, nemes volt amúgy. S így lesz belőle vezér, egyszer csak kinevezik, ott van több ezer paraszt élén, és elindul a felkelés.

– Meddig követjük a sztorit?

– Az egész sztori igazából addig tart, hogy kivégzik. Egyrészt elindul, a csapat utána, konfliktusba kerül azokkal az emberekkel, a püspökkel, a királlyal, akik kinevezték vezérré, s mivel megtagadja, hogy lemondjon a vezérségről, és feloszlassa a hadát, elkezdődik a vérengzés. Akkor megismerjük az ő dilemmáit, hiszen ő igazából nem ezt akarta, hanem szabadságot akart kivívni a parasztságnak, a többségnek, meg akarta reformálni a társadalmat – 500 évvel ezelőtt ez nagy dolognak számított, hiszen örök érvényű eszméket kezdett hirdetni és boncolgatni. Túllépnek a célon, és igazából az egész egy mészárlásba fullad, a lelkiismeret-furdalása Dózsának, és a dilemmája, hogy ezt mégis végig kell csinálni.

– Milyen Sebestyén Aba Dózsa György szerepében?

– Nagyon személyes ez is egyébként. Én is egy székely kölyök vagyok, konok. Ezt írja le Dózsa: Ki voltam én, Dózsa György? Konok székely fiú? Egy ezredszer is kifosztott és becsapott katonanépség duzzogó fia. Valami hasonló dolgok forrongnak bennem is, hiszen dálnoki származású ő, én is háromszéki vagyok. Megpróbálom abszolút személyesen megszólítani, s belemászni a bőrébe, hogy mit is érezhetett, min mehetett keresztül.

– Ön a főszereplő és rendező is?

– A szöveget gondozni kellett, ahogy a Bolyai szövegnek, ennek is Török Viola a dramaturgja, de rendezőként is sok mindenben segít, valamint van egy koreográfus is, Győrfi Csaba személyében.

– Rendhagyó módon a Református Kollégiumba szervezték az előadás premierjét. A diákok a fő célközönség?

– Több oka van ennek. Székely János is a Református Kollégiumba járt 1940-ben, a másik praktikus oka, hogy a Vár még mindig nem készült el, így nincs még kész a Yorick eredeti helyszíne. Egyrészt a diákokat szeretnénk megcélozni, utána lesz egy kis beszélgetés, hiszen ez egy rendhagyó irodalom-, történelemóra és színház egyben. Hosszú távon szeretném ezt csinálni, hogy a színház mozduljon ki a saját kis közegéből, egy alternatív térben szokott gondolkodni a Yorick, s így kapóra jött az iskola. A bemutató után a mikházi csűrszínházban mutatjuk be, meglátjuk, hogy a Forgatag műsorába hogy fér bele, de ősztől rendszeresen fogom játszani színházakban.

– Lesz korabeli jelmez is?

– Nem nagyon szeretnék igazából korabeli jelmezt, a mából akarom, hogy megszólaljon, hiszen maga szöveg eleve hozza a hangulatot. A díszlet is csak jelzésértékű lesz.