Disznóvágás taplocai módra

 Az udvaron főként a férfiak tüsténkedtek az üstök körül, a házban az asszonyok sürögtek-forogtak. Épp a májas- és véreshurkának való főtt a kinti üstökben, bent a kolbásznak való húst darálták, készült a „mocskostokány”,  vágták a savanyúkáposztát, a sülteket készítették elő, a töpörtyűnek való is már a tűzhelyre kívánkozott. Egy huszonnégy órás mulatság kellős közepében voltunk.

„2011-ben szerveztük meg először itt Taplocán a házasemberek szüreti bálját, amelyet aztán a következő években is folytattunk. Egyik bál alatt született meg a gondolat, hogy télen is szervezzünk valamit, ne csak ősszel legyen mulatság. És már akkor megígértük egymásnak egy jó páran, hogy megszervezzük a disznóvágásos bált. Aztán haladt s maradt, de az idén a kedves feleségem kitartott az ígéret mellett és megszervezte. Nem tudtuk, hogy az emberek mennyire fognak felpártolni, de az utóbbi napokban elkezdődött részükről a jelentkezés. Aztán szombat reggel bebizonyosodott, hogy tényleg akarták a taplocaiak, hogy ez létrejöjjön, ugyanis, amikor jöttünk a disznóval, már itt fogadtak az udvaron, elő volt készítve minden. Az emberek cserélődtek a nap folyamán, jöttek-mentek, de 25-30 ember mindig jelen volt, senkinek nem kellett biztatás, noszogatás, mindenki tudta dolgát” – nyugtázta Csilip András szervező, taplocai lakos. Mint elmondta, a feladatokat „utcánként” osztották le. A Főútbeliek készítették a májast, a Tó és Haladás utcabeliek a kolbászt, a Patak utca és más, apró utcabeliek készítették a vérest. A káposztalé-levesnek és a különböző sülteknek megint más-más felelőse volt.

„Ezeket mind elkészítve, estére nagy szeretettel vártunk mindenkit. Nekünk már hagyományszámba mennek az összejövetelek, ki is alakult egy zsűritagozatunk, amelynek tagjai értékelik és díjazzák a disznóköltségeket: hurkát, kolbászt, sülteket és nem utolsó sorban a tepertyűt. Ezen kívül díjakat osztanak ki a legkitartóbb vendégnek, a legjobb disznófogónak, a legjobb hentesnek, szakácsnak, szervezőnek és még sorolhatnánk – számolt be Csilip.

Felesége, Magdolna hozzátette, mivel farsang is van, fánksütő versenyt is szerveztek az asszonyok között. Ugyanakkor tombolán lehetett nyerni húsokat, csontokat, kocsonyának valót és a disznófejet is. „Az egészben fontos szerepe van a csíktaplocai plébánosnak, Czikó Lászlónak. Minden sikernél a reklám a legfontosabb: az embereknek elmondta, hogy mekkora jelentősége van egy disznóvágásnak, illetve a hagyományőrzésnek és mit jelent a természetes élelem. Jöttek is a taplocai emberek, ki mivel tudott, azzal segített. Olyan is volt, aki nem jelentkezett, és nem vett részt az esti mulatságban, de benézett és legalább két órán keresztül segítkezett” – mesélte lelkesen Csilip András.

Estére a finomságok is elkészültek, ekkortól vette kezdetét a disznótoros mulatság.

„Egy olyan hiánypótló eseményt próbáltak a szervezők létrehozni Csíktaplocán, amelynek közösség-összefogó, közösség-összekovácsoló, megerősítő szerepe van. Csíktaplocán az utóbbi  időben nagyon sok, –  jóindulattal mondott – bevándorló, vagy ideköltözött van. Próbáljuk őket is bevenni a közösségbe, ez pedig egy kiváló alkalom arra, hogy ezek a személyek is beolvadjanak a – szintén jóindulattal mondott – törzsgyökeres lakók közé. Ezért vannak meghívva ide a városrész lakói, kicsikék, nagyok, vallási, nemi, szinte nyelvi hozzátartozástól függetlenül, és szép számmal el is jöttek” – összegzett a jelen levő csíktaplocai Fodor Levente.