Czeizel: még nem fejeződött be az emberré válás

Czeizel Endre televíziós sorozatán kívül, a Nők Lapja hasábjain is bizonyította, hogy a tudomány lehet érthető és szórakoztató – vezette fel a Nyitott Akadémia erdélyi házigazdája, Kádár Annamária  péntek este a Születési örökségünk – Áldás vagy átok? címmel előadást. Mi az, ami eleve elrendeltetett, és mi az, ami a kezünkben van? E kérdés köré csoportosult a másfél órás előadás.

Gyermekáldás vagy gyermekvállalás?

A neves orvos-genetikus felhívta a figyelmet arra, hogy míg régen gyermekáldásnak hívták a szex természetes velejáróját, megszületendő csöppség érkezését, addig manapság már gyermekvállalásnak hívjuk. Az elnevezéshez hasonlóan az attitűdünk is más volt, míg a korábbi évszázadokban egy nő átlag 11 gyereket szült 18 és 45 éves kora között, addig ez a szám ma Magyarországon 1,3. „Ezért fogy a magyar, mert átlag 2,3 gyerekre lenne szükség ahhoz, hogy szaporodjunk” – mutatott rá Czeizel, majd rögtön hozzátette: igaz, a női szerepek is sokat változtak. Míg régen csak annyi feladata volt a nőnek, hogy a háztartást vezesse, a gyerekeket nevelje, ma már ki kell vennie a részét a családfenntartásból is.

A családtervezéshez társadalmi feltételekre (kereset, lakás, közhangulat), emberi tényezőkre (érettség, társkapcsolat, szerelem) is szükség van, emellett pedig függ a biológiai hatásoktól, egészségvédelemtől – mutatott rá az előadó, aki elmondta, a genetika egyik nagy eredménye, hogy míg régen 16–18 százalék volt a gyermektelen házaspárok száma, ma már ez lecsökkent 6 százalékra.

A génsebészet csak álom maradt

Czeizel Endre szerint a genetika 1952-ben kezdődött, amikor Crick és Watson felfedezte a kettős spirált, vagyis a DNS-t. „Ez azért nagy szemléletváltás az orvostudományban, mert az 50-es években az egyetemen nekem még azt tanították, hogy egy betegség vagy örökletes vagy a környezeti ártalmaknak köszönhető. Kiderült azonban, hogy van egy sokkal fontosabb kategória, hogy egy genetikai hajlammal születünk valamilyen betegségre, amelyet aztán a külső tényezők erősítenek vagy elnyomnak” – magyarázta a genetikus, hogy mitől is függ a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió és számos egyéb betegség kialakulása az embernél.

„Bevallom eleinte ezt úgy képzeltük, hogy kivesszük a hibás gént, és beteszünk helyette egy jót. A hetvenes években még én is génsebészettel kecsegtettem a tévénézőket, amiért most elnézést kérek. Sok mindent megpróbáltunk, de a génsebészet túl bonyolult”.

Miben igazít el a géntérkép?

„Pedig genetikával csodálatos tulipánokat, számos kutyafajtát hoztunk létre, még olyan tehenet is, amely naponta 200 liter tejet ad. Milyen furcsa, az ember magával mégsem tudott mit kezdeni” – mondja Czeizel, aki szerint most az őssejtekkel kísérleteznek, de az is csak remény egyelőre. Az új módszer a genetikában pedig az eufénika, vagyis nem a beteg gént, hanem annak külső jegyeit próbálják kezelni a genetikusok. 3,2 betű van a 2 méter hosszú DNS-ünkben, körülbelül 25 000 génünk van, és minden ezredik elromlik. Czeizel Endre szerint a genetikai forradalom jelentősebb lesz, mint az informatikáé, hiszen a géntérkép alapján megállapítható, kire mi vár: infarktus, rák, depresszió stb. Ezek után konkrét programot adnak a páciensnek, hogy a genetikai hajlamot miként tudnák kedvezően befolyásolni. Ez mindenképpen meghosszabbíthatja az életet, és egy messzire gyűrűző társadalmi folyamatot indíthat el.

„A magzatvédő vitamin(ok) ajánlásának elmulasztása orvosi műhiba”

Az anyáknak ma lehetőségük van terhességmegszakítást kérni, ha a magzati vizsgálat súlyos rendellenességeket tár fel. Ezek egy része öröklött, de meghatározó lehet a várandós nők életvitele is. A másik lehetőség azonban, hogy magzatvédő vitaminokat szednek (többek közt folsavat), amely olyan genetikai betegségtől védi meg a magzatot, mint az agy- és koponyahiány, agysérv vagy nyitott gerinc. Az orvos genetikus szerint ezek szedését már a fogantatás előtt érdemes elkezdeni. Példának felhozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban törvény szabályozza, hogy a lisztet folsavval kell dúsítani, ennek eredményeképpen 35 százalékkal csökkent a rendellenes születések száma. A doktor szerint a magzatvédő vitamin(ok) ajánlásának elmulasztása orvosi műhiba.

Czeizel Endre szerint mindez azt bizonyítja, hogy az emberré válás folyamata elkezdődött ugyan, de még mindig nem fejeződött be. „Ha orvosi és emberi szempontból a maximumot hozzuk ki magunkból, akkor fog befejeződni az emberré válás” – hangsúlyozta a professzor, majd számos meddőségi, késői szülési, Parkinson-kórról szóló és egyéb betegségeket érintő kérdésre válaszolt.