Csíkiak a földesi vőfélytalálkozón

A hagyományok jegyében szerveződött Kárpát-medencei Vőfélytalálkozót az idén hatodik alkalommal tartották meg, közel 120 lakodalmas gazda részvételével. A rendezvény célja a Kárpát-medence lakodalmas hagyományainak felelevenítése, valamint archiválása. Idén Fodor Csaba, Antal Tibor, Bogács Áron, Császár Barna, Balázs József, Fodor Levente és a mesemondóként ismert Fülöp Ferenc, valamint a Csobotfalvi Hagyományőrző csoport mutatta be a csíki lakodalmas szokásainkat, értékeinket a többi résztvevőnek. „A mi részünkről az volt benne a kellemes, hogy nem eltévedt bárányként kerültünk oda, hanem kicsit összebeszéltünk itt a környékbeliek, és közösen tudtuk képviselni a csíki zónát” – kezdte a beszélgetést Fodor Csaba.

Talán a létszámnak és a szervezettségnek is köszönhető, hogy az idei találkozón a csíkiak kiemelt szerepet kaptak. „Mi a tudományunkkal mentünk. Egy lakodalomban van egy normális menet, a hagyományos lakodalomnak a módja, és minden momentumnak megfelelően, az ember szöveggel felkészülve megy, ott amit kérnek, azt adja elé. Mert úgy van, hogy egyik vidékről, másik vidékről ugyanarra a momentumra más-más a szöveg. Például a lánykikérésnek a szövegét, ahány vőfély, mind másképp mondja, de a szövegnek a lényege ugyanaz: kikérni a menyasszonyt. És ilyen kis szövegekkel kell felállni a színpadra. Volt, hogy a borral kapcsolatos szövegeket kellett mondani – bemondják a bort, dicsérik, és ehhez fűződő tréfás történetek –, mert ugye, bor nélkül lakodalmat elképzelni nem lehet. Közben meghívott tánccsoportok, dalcsoportok lépnek fel, vagy a fiatal, új gazdák kell bemutatkozzanak, és így megy a műsor vegyesen két napon keresztül, hogy hol a gazdák lépnek fel kisebb mondókákkal, lakodalmas tréfás dolgokkal, hol pedig egy zenekar. Majd jön egy dalcsoport, vagy éppen lakodalmas játékot mutat be egy hagyományőrző csoport” – mesélte Fodor Csaba, akit az idén felkértek arra is, hogy a minden évben előadott Földesi Lakodalomban ő mondja el a menyasszony-búcsúztatót.

A jelenlevők ugyanakkor megtekinthették a Csobotfalvi Hagyományőrző csoport által előadott Csobotfalvi lakodalmas című színdarabot is, melyet Antal Imre, a csoport vezetője alakított át a csobotfalvi régi lakodalmas szokások szerint.

Az előadásokkal párhuzamosan számtalan programot ajánlottak a szervezők: vitafórumot, ahol egy-egy hagyományos, lakodalommal kapcsolatos témához lehetett hozzászólni, mint például a lakodalmi éneklés, vagy éppen egy stúdióteremben a gazdáknak lehetőségük volt szövegeiket, énekeiket megörökíttetni. Emellett kézműves-kiállítást, gyermekjátszóházat, népzenei koncerteket, néprajzi előadást, borkóstolót, valamint a hagyományos lakodalmas süteményekből kiállítást tartottak. Ez utóbbihoz a csíkiak – természetesen – kürtöskaláccsal járultak hozzá. A Kárpát-medence területéről összesereglett lakodalmas gazdáknak ott helyben főtt nagy üstökben az ennivaló, a vőfély-feleségek pedig – mert ők is részt vehettek a találkozón – meghívást kaptak közös bordáslaska-, avagy csigalaska-készítésre.

A találkozó végén bemutatott gálaműsoron is „kivágták a rezet” a csíki vőfélyek, hisz a gálaműsoron a jelenlevők örömére egy, régi csíki katonadalokból álló dalcsokorral is előrukkoltak.

„Szeretnénk, ha még nagyon sok lakodalmas gazda eljönne oda, akár Csíkból, akár a környékről, hogy nézze meg, mit jelent egy ilyen nagyszabású rendezvény, ahol a gazdákat megszólaltatják, be tudnak mutatkozni a szövegükkel, és nemcsak. Azt át kell élni, hogy mindenkit méltatnak arra, hogy elmondja a mondókáját a saját akcentusával, a saját szájízével, mindenféle kozmetika nélkül, úgy, ahogy jön az embernek bentről, és ez az érték ebben” – összegezte Antal Tibor.