Fotó: Antal Orsolya
„Úgy is szoktam ajánlani, hogy van egy Móser-könyv, melyben egyetlen Móser-fotó sincs” – mondta a nevekhez, jeles napokhoz kapcsolódó verseket, hiedelmeket, köszöntőket tartalmazó könyv bemutatóján az elsősorban fotóiról ismert művész.
2010. július 07., 19:252010. július 07., 19:25
2010. július 08., 09:542010. július 08., 09:54
Fotó: Antal Orsolya
Január-február, március-április – sorakoznak kettesével a hatkötetes műben a hónapok Boldogasszony havától Karácsony haváig. Balázsolás, András-napi ólomöntés, Luca-napi férjjóslás – többnyire már csak olvasmányainkból ismert szokásokat, a megfelelő részekhez pedig kottát is találunk a csíkszeredai Pro-Print Kiadóhivatalnál napvilágot látott kötetekben. A könybemutetón Andrejszki Judit, a Corvina Consort együttes szopránja és lanton Csörsz Rumen István, a Musica Historica Együttes vezetője működött közre.
Többek közt Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Kovács András Ferenc, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Király László, Petőfi Sándor „neves” versei vezetik be az egyes hónapokat. A cím „csak úgy jött egy reggel”, a borítót viszont Ádám Gyula készítette, egy verespataki ház oromzatát díszítő napóra illusztrálja rajta az időt – mondta Móser Zoltán.
„Fotóművész, tanár- és íróember, olyan termékeny, hogy ha mire azt mondom, hogy majdnem kétszáz kiállítása volt, lehet, hogy már kétszáztíz van ebben a pillanatban. Több, mint negyven kötetet adott ki, írt forgatókönyvet, készített fotót mások köteteihez. A Pázmány Péter Egyetem esztétika, fotóelmélet-, illetve fotógyakorlat-tanára” – mutatta be a művészt Burus Endre, a Pro-Print kiadó igazgatója.
„A nyolcvanas években a rádióban egy szerkesztő reggelente mindig elmondta, milyen névnap van, ismertette annak történetét, majd utána bejátszottak valami amerikai dalt. Ekkor eszembe jutott, hogy vannak nekünk névnapi köszöntőink, ezek egyike a Lajtha László által Széken gyűjtött Zsuzsánna-napi – ma sokan születésnapi köszöntőként ismerik: Sok Zsuzsánna napokat, vígan megélhess...” – mesélt a kezdetekről a szerző.
„Elkezdtem gyűjteni, előbb volt egy, aztán kettő, végül négyszázötvenet összegyűjtöttem. A szerszám a gereblye volt, én csak összeállítója vagyok. (…) A zenetudományi akadémián kutatásaim során két névről, az Istvánról és a Jánosról rengeteg anyagot találtam, a többiről szinte semmit. Ahogy a közmondás is tartja: A Jóisten is János volt, karácsony három napból állt, és akkor lehetett mulatni” – mondta.
Nemcsak névnapi köszöntők jöttek elő, hanem szokások, hiedelmek, közmondások is, megpróbálta kiválasztani a legszebbeket, és csak azokról a nevekről írni, melyekhez valami hagyomány kapcsolódik. „Aztán rájöttem, van egy Márta nevű feleségem, és egyszerűen nem kapok enni, így Mártát is be kellett venni, született egy András nevű unokánk, és ha az összes gyermek, az összes unoka benne van, ő sem hiányozhat” – tette hozzá nevetve.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!