A sapientiás tésztahíd lett a legszebb

Kilenc ország 13 egyetemének 31 mérnökhallgatója mérte össze tudását idén a RECCS tésztahídépítő világbajnokságon. Az Óbudai Egyetemen zajló versenyen a marosvásárhelyi sapientiás csapat a legszebb hidat készítette – természetesen spagettiből, makaróniból és pennéből.

Szász Cs. Emese

2014. június 02., 19:342014. június 02., 19:34

2014. június 02., 19:512014. június 02., 19:51

Bár furán hangzik, a tésztahídépítés nem mai találmány, több évtizedes hagyománnyal szervezik a hasonló megmérettetéseket az európai és amerikai mérnökképző intézményekben. A magyarországi Óbudai Egyetem 2005-től szervez tésztahídépítő versenyeket, 2011-től pedig már világbajnokságot is. Idén negyedszerre rendezték meg a RECCS fantázianevű tésztahídépítő világbajnokságot, kilenc országból érkeztek a mérnökhallgatók, hogy bebizonyítsák, mit tudnak építeni egy kilogramm száraztésztából, ragasztóból és csavarból.

Spagettiből hidat építeni?

Igen, ez a feladat. Illetve nem csak spagettiből, hanem bármilyen száraztésztából lehet hidat építeni ezen a versenyen. Egy jó és szép híd megépítése márpedig, függetlenül attól, hogy milyen anyagból készül, komoly mérnöki feladat. A versenyen a hallgatók saját tervezésű szerkezeteket készítenek száraztésztából, és azokat terhelési próbán eltörve kiválasztják a legerősebbet.

A versenyen indult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának csapata is. A Keresztes Alpár, Kisgyörgy Árpád és Mihály Norbert harmadik éves, Mechatronika szakos hallgatókból álló csapat ráadásul a legszebb tésztahidat készítette a versenyen. A csapat vezetőtanára, Faluvégi Erzsébet a Székelyhonnak elmondta, sokat készültek a megmérettetésre a diákokkal, s végül a versenyző híd megépítése is hat napon és hat éjszakán át tartott.

Mértek, terveztek, építettek

„Azzal kezdődött a felkészülés, hogy megvettünk mindenféle, a kereskedelemben kapható spagettit, pennét és makarónit, azokat megvizsgáltuk szilárdságtani szempontból. Ebben nagy segítségünk volt Kakucs András tanár úr. Aztán a diákok elkészítették a modellt, megnéztük, milyen problémát lehet még kiküszöbölni, s aztán megszületett két híd is, igaz, a második el lett sietve” – meséli a munka folyamatát az oktató.

Hozzáteszi: a diákok éjjel-nappal dolgoztak az egyetem műhelyében, majd az elkészült tésztahidat mikrobusszal szállították a verseny helyszínére. „Az sem mindegy, hol készíted, hogy szállítod a szerkezetet, a kolozsvári csapat mesélte például, hogy ők ugyanannyi tésztából, ugyanolyan terv alapján építettek egy hidat még itthon, és egyet a versenyen, a helyszínen készített híd mégis sokkal többet bírt ki” – mondta a tanárnő.

Egyedi volt, szépségdíjjal jutalmazták

A sapientiás csapat hídja összesen 870 grammot nyomott laskástól, csavarostól, ragasztóstól együtt, a tartó kategóriában versenyzett, és a terhelésen kiderült, hogy 133 kilogrammot bír el. S bár az első helyezett 549,8 kilót elbíró hídjától még messze áll ez, a vásárhelyi csapat szépségdíjjal tért haza.

„Olyan szempontból meg vagyunk elégedve az eredménnyel, hogy bár voltak már sapientiás csapatok ezen a versenyen, még soha senkinek nem sikerült valamilyen eredményt elérni. A mi hidunkat azért díjazták, mert különleges volt, míg mindegyik híd ugyanúgy nézett ki, a mienk egy háromszög alakú híd volt, boltív alakú tartóval a tetején” – mesélte a csapat egyik tagja, Kisgyörgy Árpád. Hozzátette: tapasztalatszerzésre jó volt a verseny, s arra is, hogy tudják, jövőben más típusú hidat kell építsenek, hogy nagyobb legyen a teherbírása.

„Két szempontból is le vagyunk maradva, egyrészt a világbajnokságon nagyrészt olyan tésztafélékből építettek, amelyeket Romániában nem is lehet kapni, másrészt míg mi nulláról indultunk, máshol tésztahídépítő köröket szerveznek, s egész évben erre gyakorolnak” – mutatott rá a harmadéves hallgató. Hozzátette: arról is beszéltek már, hogy jó volna a koronkai kampuszon is ilyen kört indítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei