A fűszerekről és gyógynövényekről

A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében péntek délután 6 órától Lechner Judit Gyógynövények és fűszerek a magyar biokertben címmel tart előadást a csíkszeredai városháza gyűléstermében. A veszprémi származású előadó tanulmányait a budapesti Kertészeti Egyetem dísznövénytermesztés szakán végezte. Évelő dísznövények szaporításával, fűszernövények cserepes nevelésével foglalkozik, és több mint tíz éve ellenőrzött biotermelőként gazdálkodik. Vele beszélgettünk.

Péter Beáta

2014. február 20., 17:552014. február 20., 17:55

2014. február 20., 18:422014. február 20., 18:42

– Önnek minden évben csodaszép kertje van Budaörsön.

– A kertem első látásra kissé kuszának, elvadultnak tűnik, hiszen csaknem tizenöt éve már, hogy biokertként művelem. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokféle virágzó növény talál benne otthonra, a gyep is tele van cickafarkkal, pitypanggal, százszorszéppel. A kerítés mellett a környék őshonos, tüskés, tövises cserjéi bukkantak fel, ezekből is hagytunk meg bőven. Így a madarak, a rovarvilág, az apró emlősök is találnak itt táplálékot, élőhelyet. A galagonya, a csipkebogyó, a bodza persze a kertésznek is kínál gyógyító terméseket, illatos teafüvet. Keveset öntözök, hiszen a vadvirágok nem is igénylik a külön vízpótlást, és a kerti virágok közül is inkább azokat telepítettem be, amelyek kedvelik a budaörsi száraz, napos, szeles klímát. Most a levendulából van a legtöbb, hiszen ezt szárítva, csokorban, lemorzsolva is lehet értékesíteni, és sokféle évelő virág, hogy a szombati biopiacra mindig friss csokrok is legyenek a cserepes fűszernövények mellé. Zöldségfélét most nem ültetünk, hiszen a piacon frissen mindent megtalálunk, és a talaj nálunk nem igazán alkalmas rá. Van néhány gyümölcsfa, és persze a sokféle friss zöld fűszernövény, madársaláta, csabaíre vérfű, medvehagyma, metélőhagyma. A cserepes fűszernövényeket többnyire a saját növényeim magjáról szaporítom tovább, ezért a sziklakert is tele van a kolostorkertek illatos mediterrán fűszercserjéivel, zsálya, izsóp, ruta, szurokfű, kakukkfű csalogatja a pillangókat, a méheket egész nyáron. Az árnyékban, nyirkos sarkokban terjed mindenfelé a menta többféle változata, itt él a lestyán, a csalán, ezekről persze saját magunknak is bőven jut szárítmány télire.

– Nagyanyáink még ismerték a fűszertermesztés csínját-bínját. Miért fontos megőrizni ezt a tudást?

– A gyógynövények, fűszerek kiskerti termesztésének gazdag hagyományai vannak. A középkori kolostorok lakói magukkal hozták a mediterrán eredetű fűszernövényeket már évszázadokkal ezelőtt, ezek szépen meghonosodtak a magyar kertekben, megismertük igényeiket, szaporításuk módját és a felhasználásukat, gyógyító erőiket. Sokszor éppen a latinból szinte változtatás nélkül átvett nevek árulkodnak eredetükről. A levendula, a rozmaring, a ruta, a zsálya egész Európában így terjedt el a tudós szerzetesek közvetítésével. A másik forrás a vadon termő gyógynövények ismerete, ezeket sokszor gyűjtögették, de ma már annyira megváltozott a táj, hiányoznak a legelők, a kaszálók, hogy érdemes saját használatra ezeket is betelepíteni a kertbe, itt abban is biztosak lehetünk, hogy tiszta, vegyszermentes a gyógynövény. A cickafark, az orbáncfű, a szurokfű, a kakukkfű dísznövényként is ültethető a virágoskertbe, és jól megfér közöttük az észak-amerikai eredetű bíbor kasvirág, az ánizsmenta, az ápolka. Az erdélyi konyha kedvelt fűszerei, a tárkony, a csombor, a kapor is jó, ha frissen kéznél van a főzéshez.

– Milyen témaköröket érint előadásában?

– Szó lesz a gyógynövények eredetéről, a sziklakertek, támfalak évelő fűszercserjéiről, a veteményeskert védőnövényeiről, amelyek a kártevőket riasztják el erős illatukkal a zöldségféléktől. A szaporításról, a szárítás, tartósítás fortélyairól is beszélünk, és nem feledkezhetünk meg a csodálatos mondákról, legendákról sem, amelyek a gyógynövények felfedezéséről szólnak, hiszen a Szent László füve, a csabaíre vérfű történetének legendája, a növények megismerése hozzátartozik magyarságunk mélyebb, teljesebb megéléséhez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát