A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében péntek délután 6 órától Lechner Judit Gyógynövények és fűszerek a magyar biokertben címmel tart előadást a csíkszeredai városháza gyűléstermében. A veszprémi származású előadó tanulmányait a budapesti Kertészeti Egyetem dísznövénytermesztés szakán végezte. Évelő dísznövények szaporításával, fűszernövények cserepes nevelésével foglalkozik, és több mint tíz éve ellenőrzött biotermelőként gazdálkodik. Vele beszélgettünk.
2014. február 20., 17:552014. február 20., 17:55
2014. február 20., 18:422014. február 20., 18:42
– Önnek minden évben csodaszép kertje van Budaörsön.
– A kertem első látásra kissé kuszának, elvadultnak tűnik, hiszen csaknem tizenöt éve már, hogy biokertként művelem. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokféle virágzó növény talál benne otthonra, a gyep is tele van cickafarkkal, pitypanggal, százszorszéppel. A kerítés mellett a környék őshonos, tüskés, tövises cserjéi bukkantak fel, ezekből is hagytunk meg bőven. Így a madarak, a rovarvilág, az apró emlősök is találnak itt táplálékot, élőhelyet. A galagonya, a csipkebogyó, a bodza persze a kertésznek is kínál gyógyító terméseket, illatos teafüvet. Keveset öntözök, hiszen a vadvirágok nem is igénylik a külön vízpótlást, és a kerti virágok közül is inkább azokat telepítettem be, amelyek kedvelik a budaörsi száraz, napos, szeles klímát. Most a levendulából van a legtöbb, hiszen ezt szárítva, csokorban, lemorzsolva is lehet értékesíteni, és sokféle évelő virág, hogy a szombati biopiacra mindig friss csokrok is legyenek a cserepes fűszernövények mellé. Zöldségfélét most nem ültetünk, hiszen a piacon frissen mindent megtalálunk, és a talaj nálunk nem igazán alkalmas rá. Van néhány gyümölcsfa, és persze a sokféle friss zöld fűszernövény, madársaláta, csabaíre vérfű, medvehagyma, metélőhagyma. A cserepes fűszernövényeket többnyire a saját növényeim magjáról szaporítom tovább, ezért a sziklakert is tele van a kolostorkertek illatos mediterrán fűszercserjéivel, zsálya, izsóp, ruta, szurokfű, kakukkfű csalogatja a pillangókat, a méheket egész nyáron. Az árnyékban, nyirkos sarkokban terjed mindenfelé a menta többféle változata, itt él a lestyán, a csalán, ezekről persze saját magunknak is bőven jut szárítmány télire.
– Nagyanyáink még ismerték a fűszertermesztés csínját-bínját. Miért fontos megőrizni ezt a tudást?
– A gyógynövények, fűszerek kiskerti termesztésének gazdag hagyományai vannak. A középkori kolostorok lakói magukkal hozták a mediterrán eredetű fűszernövényeket már évszázadokkal ezelőtt, ezek szépen meghonosodtak a magyar kertekben, megismertük igényeiket, szaporításuk módját és a felhasználásukat, gyógyító erőiket. Sokszor éppen a latinból szinte változtatás nélkül átvett nevek árulkodnak eredetükről. A levendula, a rozmaring, a ruta, a zsálya egész Európában így terjedt el a tudós szerzetesek közvetítésével. A másik forrás a vadon termő gyógynövények ismerete, ezeket sokszor gyűjtögették, de ma már annyira megváltozott a táj, hiányoznak a legelők, a kaszálók, hogy érdemes saját használatra ezeket is betelepíteni a kertbe, itt abban is biztosak lehetünk, hogy tiszta, vegyszermentes a gyógynövény. A cickafark, az orbáncfű, a szurokfű, a kakukkfű dísznövényként is ültethető a virágoskertbe, és jól megfér közöttük az észak-amerikai eredetű bíbor kasvirág, az ánizsmenta, az ápolka. Az erdélyi konyha kedvelt fűszerei, a tárkony, a csombor, a kapor is jó, ha frissen kéznél van a főzéshez.
– Milyen témaköröket érint előadásában?
– Szó lesz a gyógynövények eredetéről, a sziklakertek, támfalak évelő fűszercserjéiről, a veteményeskert védőnövényeiről, amelyek a kártevőket riasztják el erős illatukkal a zöldségféléktől. A szaporításról, a szárítás, tartósítás fortélyairól is beszélünk, és nem feledkezhetünk meg a csodálatos mondákról, legendákról sem, amelyek a gyógynövények felfedezéséről szólnak, hiszen a Szent László füve, a csabaíre vérfű történetének legendája, a növények megismerése hozzátartozik magyarságunk mélyebb, teljesebb megéléséhez.
A fiatalok körében is menő részt venni a szavazáson és a közösségi oldalakon megmutatni a személyi igazolvány hátoldalát – vallotta egy csíkszeredai fiatal, aki elmondta, a szüleitől tanulta, hogy fontos kivenni a részünket a választásból.
Évadzáró táncházat szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány több másik egyesülettel a táncház világnapján, május 9-én Csíkszeredában.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozatot, a színház előtti téren tartott záróeseményt fotókon mutatjuk.
A május 4-i és 18-i államelnök-választás miatt a csíkszeredai lakosságnyilvántartó közszolgálat és a városházi pénztár a választási hétvégéken is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkező, szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
A nyár folyamán kezdődhet el a csíkcsicsói sportcsarnok építése. Az előkészületek egyelőre a kiviteli terv véglegesítésénél tartanak, ezután következhet az építkezési engedély és a szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
szóljon hozzá!