
A novelláskötet tizenhat írást tartalmaz
Fotó: Péter Beáta
Új kötettel jelentkezett Szakács István Péter: a Magyar PEN Club kiadásában megjelent Boszorkánykör tizenhat novellát tartalmaz. A székelyudvarhelyi író, tanár könyvét a szülővárosában mutatták be.
2024. június 05., 13:222024. június 05., 13:22
2024. június 05., 17:082024. június 05., 17:08
A hétfőn Székelyudvarhelyen tomboló ítéletidőt követően szép számban gyűltek össze barátok, kollégák, tisztelők Szakács István Péter új kötetének bemutatójára a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A szerzővel Böszörményi Zoltán író, költő, a magyar PEN Club elnöke, a kötet kiadója és Simó Márton író beszélgetett.
„Azért is tartottam fontosnak, hogy a Magyar PEN Club kiadásában ez a könyv megjelenhessen, mert egy fantasztikusan érdekes, minőségi irodalom a Szakács István Péteré, ami manapság novellatermésben nagyon ritka” – hangsúlyozta Böszörményi Zoltán, hozzátéve, hogy ő maga is ír néha-néha novellákat, így belelát egy másik író műhelyébe.
Simó Márton elmesélte, amikor néhány hónappal ezelőtt életútinterjút készített a szerzővel, abból indultak ki, hogy Szakács István Péter magyartanárként nyugállományba vonult – noha, nem lépett vissza teljesen a pedagógusi munkától. Szakács István Péter akkor humorosan úgy fogalmazott, hogy elkezdődött a hosszas alkotói szabadsága.
A könyvbemutatón Ilyés-Benczédi Zsolt és Ilyés Hunor István működött közre zenei produkcióval
Fotó: Péter Beáta
„Több mint bizonyos, több idő jutott, és jut ezután az írásra. Bár van még egy újdonság az életében: megházasodott. Megházasodtak családostól, úgyhogy most már van egy tanyájuk a Hargita hegy aljában, ahová visszavonulhat, ahová elrejtőzhet, s a fűnyírás, kerítésjavítgatás, na meg a medveőrzés mellett, gyakorolhatja az íróságot, akár tollal, akár számítógéppel, akár az ódon Erika írógéppel rója a sorait.”
Simó Márton, Szakács István Péter és Böszörményi Zoltán
Fotó: Péter Beáta
Elhangzott,
A kötet alcíme: Szerelmes és egyéb történetek. A „szerelmet” értjük, az „egyéb” fogalma viszont nagyon tág – mutatott rá a kötet méltatója –, és ahhoz, hogy erre ráébredjünk, el kell olvasnunk elejétől a végéig mind a tizehat írást. Még akkor is, ha a hátlap szövegén találunk egy halvány szamárvezetőt: magányra, öregedésre, kiszolgáltatottságra, csalódásra, hinni akarásra utal, „az emlékezés titokzatos alkímiájára” – és mindez bőven elég a kíváncsiság felkeltésére.
Simó Márton kiemelte, az egyik legfontosabb mondat, amely Szakács István Péter novellisztikájának jellemzője, és amely A karosszék című novellában található: „az irodalom a valósággal folytatott rafinált játék.”
Fotó: Péter Beáta
Kérdésére, hogy vajon igaz-e, hogy a szerző az ergonomikus székét egy antik darabra cserélte, s olyannyira megszállta az ihlet benne ülve, hogy regényt ír, Szakács István Péter kifejtette:
– tette hozzá mosolyogva.
Szakács István Péter dedikál
Fotó: Péter Beáta
Elmondta, ezzel párhuzamosan még egy kötet készül, amely humoreszkeket tartalmaz majd. Ezt Karinthy Frigyesnek szeretné dedikálni, és a címe az lesz, hogy Tanár vagyok kérem. „Ez a Tanár úr kéremnek a fordítottja, tehát, hogy milyen az, amikor a katedra túlsó feléről nézi az ember a világot – legalább olyan félelmetes, mint a másik oldalról. Ez készülget. Ehhez is kell egy bizonyos hangulat, csak sajnos az utóbbi időben olyan dolgok történtek, amelyek megakasztották ezt a humoros áramlatot, de remélem, hogy be fogom tudni fejezni” – magyarázta a szerző, aki a jelenlevőknek a kötet nyitódarabját, A fiú című novellát is felolvasta.
Fotó: Péter Beáta
A meghitt hangulatú könyvbemutatón Ilyés-Benczédi Zsolt és Ilyés Hunor István működött közre zenei produkcióval, repertoárjukba olyan darabokat választottak, amelyekre a Boszorkánykör novelláiban is találunk utalást.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!