Fotó: Boda L. Gergely
Amikor – ugyancsak népszavazás eredményeként – Madaras visszanyerte önállóságát, valamilyen furcsa és megmagyarázhatatlan adminisztratív döntés nyomán Szénáságy Mezőbánd községnek maradt. A dolog annál is furcsább, mivel ez a település tulajdonképpen Madarasnak „egyik utcája” volt – még a házszámok is a madarasi számok folytatásában vannak.
2011. március 24., 11:462011. március 24., 11:46
2011. március 25., 09:472011. március 25., 09:47
Szénáságy tulajdonképpen egy utcája Madrasnak
A körülbelül háromszázötven lelkes Szénáságy lakói csak később ébredtek rá milyen hátrányuk származik ebből. Templomuk, általános iskolájuk, temetőjük Madarason van, oda is járnak istentiszteletre, tanulni, temetkezni, halottaikat látogatni, ám hivatalosan ők bándi lakosok.
Kovács Ilona mezőmadarasi alpolgármester szerint a szénáságyi gyerekek attól függően, hogy a falu melyik utcájában laknak, 4–10 kilométert gyalogolnak az iskoláig. „Egy korábbi népszavazás eredménytelen volt, mert nem jöttek el elegen voksolni. Most nagyon reméljük, hogy vasárnap már elegen lesznek. A közigazgatási törvény értelmében a szavazójoggal rendelkező lakosság fele + 1 személy kell hogy megjelenjen az urnáknál, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás. A jóindulatot látjuk Bánd elöljárói részéről is, most már igazán csak a részvételen múlik, hogy azt az adminisztrációs csorbát kiköszörüljük” – fejtette ki az elöljáró.
Bánd sem vonakodik
A megyésítés idején a Szénáságy nevű falut Mezőbándhoz csatolták, annak ellenére, hogy addig Mezőmadaras szerves része volt. A most tervezett, népszavazással megoldható, Mezőmadarashoz való csatlakozás több szempontból is előnyös lenne. A gazdasági nyilvántartásokban a mai napig Fânaţele Mădăraşului-ként tartják nyilván. Bartha Domokos mezőbándi alpolgármester: „Annak ellenére, hogy csak a két település érdekelt a szavazásban, a törvényes előírások alapján – községhatár-módosításról lévén szó – Mezőbánd minden egyes településén szavazni kell arról, hogy Szénáságy kilépjen Mezőbánd községből és csatlakozzék Mezőmadaras községhez.”
Levél a mezőbándiakhoz
„Jó pár éve Szénáságy lakói különleges helyzetben élnek és azt hisszük, eljött a pillanat, hogy az ő életükre is odafigyeljünk. Ezek az emberek naponta szállítják gyerekeiket a mezőmadarasi iskolába, templomaikba is oda járnak, temetőik is ott vannak, úgy, hogy Mezőbánd községhez csak illetéket, adót fizetnek. Ebben a helyzetben nem létezett az életszínvonaluk emeléséhez szükséges befektetési lehetőség az általuk elvárt szinten.
Tisztségeinkből eredően kérjük önöket, vegyenek részt minél nagyobb számban a 2011. március 27-én a mindkét községben szervezett népszavazáson és támogassák az önök szavazatával a Szénáságy település Mezőmadaras községhez való természetes csatolását.
Mindkét község helyi tanácsa, az alpolgármesterei és a polgármesteri hivatalok alkalmazottai aktívan támogatják a március 27-én tartandó népszavazást. Mezőbánd község polgármestere, Rus Mircea; Mezőmadaras község polgármestere, Dávid Gyula-Árpád”
A szénáságyi úton pöttömnyi kislányt érünk utol, amint iskolás hátizsákkal ballag a falu felé. Felvesszük, hadd segítsünk neki hazajutni. Aztán az autóban magyarázza – Szénáságyban lakik, harmadikos, most éppen iskolából jön, Madarasról, de előbb a nagyszüleihez megy, majd csak utána haza. Hát megyünk mi is vele, legalább azon az egy-másfél kilométernyi hátramaradt úton segítsünk neki eljutni a nagyszülőkhöz. A Török család portája elé érve kiszáll, mi pedig elbeszélgetünk a nagymamával és nagytatával.
Vox populi, vox Dei
Török Judit (Szénáságy): „Közelebb lenne a községháza Madarason, nem kellene órákig, napokig álldogálni a bándi polgármesteri hivatalnál egy papírért. Mi mindig háttérbe szorulunk ott. Ha ügyintézni megyünk, előbb a bándiak kerülnek sorra, aztán majd ha azok elfogytak, jöhetünk mi is. Órákat töltünk el a hivatalban, de olyan is előfordul, hogy nem tudjuk elintézni a dolgainkat, s másnap újból kell menni. Nagy időveszteség ez, hogy a sok bosszúságról már ne is beszéljek. Ha visszakerülnénk Madarashoz egyúttal megszabadulnánk a »bándi« bélyegtől is. Mert sokszor megtörténik, hogy Madarason, ha a templomba megyünk, azt mondják, »na, megjöttek a bándiak«. Így végre bándiakból madarasiakká válhatnánk mi is, mint az őseink. Annyiról lenne szó csupán, hogy mindenki a köz érdekét szem előtt tartva szavazzon vasárnap, hagyják a kisebbecske és mulandó magánérdekeket.”
Nagy Imre és Emese (Szénáságy): „Nyolcadikos a fiunk, minden nap hat kilométert buszozik Madarasig, s ugyanannyit gyalogol haza. Mert délután nincs busz. Ha visszacsatolnak Mezőmadarashoz, talán sikerül elérni, hogy iskolabuszt kapjunk, akkor nem kell a gyerekeknek hóban, fagyban, sárban gyalogolniuk. Emellett – mi itt vagyunk otthon. Mert most tulajdonképpen sehova nem tartozunk.”
Sipos Ferenc (Szénáságy): „A mi sorsunk másokra volt bízva. Én itt születtem, ebben a madarasi utcában, talán senki úgy nem szeretné, hogy visszakerüljünk Madarashoz, mint én. Valamikor Orbán Károly (földbirtokos volt, kivégezték 1958-ban, Temesváron, szerk. megj.) osztotta a Komlódon túl a földeket a madarasiaknak, meg Mihály Zsiga (az egykori Bethlen-birtok tulajdonosa, szerk. megj.), s akkor sok madarasinak lett itt földje a miénk mellett. Aztán megcsinálták a gosztátokat, utána összecsapták a gosztátokat, s hogy csinálták, hogy nem, de a sámsondiaké lett a sok madarasi és szénáságyi lakos földjeinek nagy része. Hektárok százaiban lehet számolni az így elorzott területeket. Hát – többek között – ez a mi nagy bánatunk. Az pedig csak természetes, hogy Madarashoz akarunk tartozni, hiszen mondottam – egy a sorsunk. Meg aztán, Szénáságy sohasem volt másé, csak a Madarasé, ideje lenne már, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok. Én nagyon reménykedem abban, hogy végre igazságot szolgáltatunk magunknak.\"
Ha a népszavazás meghozza a várt eredményt, Mezőmadaras lesz a községközpont, Szénáságy a beosztott falu
Balázs Gergely (Mezőmadaras): „Én nem tudom, ki kit vezetett félre akkor, amikor Bándhoz csatolták Szénáságyat, de nagy félrevezetés volt. Édesapámtól tudom, hogy ide tartozott mióta világ a világ. Soha nem volt elvéve Madarastól ez a falu, csak most. Még Kölpény és Száltelek is ide tartozott – legalábbis így mondják a régi öregek. Hát akkor meg hogy ne akarnám, hogy újból a miénk legyen az, ami mindig is a miénk volt?!”
Czirjék Gizella (Mezőmadaras): „Hát persze, hogy Madarashoz kell tartoznia. Mi, madarasiak is így akarjuk. Így aztán a határkérdések is rendeződnek, nem kell majd pereskedni miattuk, s mindenkinek jobb lesz így. Még a bándiaknak is – megszabadulnak egy gondtól, mi pedig majd jól elleszünk itt együtt. Úgy, mint régen. Tőlünk a családból hárman megyünk szavazni, s az nem is vitás, hogy mire voksolunk – az újraegyesítésre. Mert az már csak természetes, hogy ami összetartozik, az összenő”
Reggeltől estig
Vasárnap Mezőbánd községben 12 szavazóhelyiségben (a községközpontban, Drekulyatelepen, Feketén, Feketelakon, Hidegvölgyben, Istentón, Marosesden, Mezőpetében, Nagyvölgyben, Szálteleken, Székelyuralyban és Szénáságyban) várják népszavazásra az erre jogosult állampolgárokat, Mezőmadarason pedig egy helyen, a polgármesteri hivatal épületében. Reggel 8 órától este 8-ig lehet leadni a voksokat, s hétfőre már remélhetőleg meglesz a szavazás eredménye.
A lakosságnyilvántartó is segít
A marosvásárhelyi lakosságnyilvántartó iroda közleményt adott ki, amelynek értelmében a Mezőbánd és Mezőmadaras községben lakók, akik a népszavazáson részt akarnak venni, de lejárt, eltűnt, vagy ellopták a személyazonossági igazolványukat, új személyit kaphatnak sürgősségi eljárással, még a szavazás napján is reggel 8 és este nyolc között. Ilyen értelemben információkkal szolgálnak munkanapokon 8.30 és 16.30 óra között a 0265 250 391 vagy a 0265 218 366 telefonszámokon, vagy személyesen az iroda marosvásárhelyi, Kossuth (Călăraşilor) utca 26–28. szám alatt.
A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.
Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.
Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.
szóljon hozzá!