Székelyderzs: lencsevégen egy eltűnő világ végórái

Először 2002-ben, Székelyvarságon gyűltek össze a fotósok, az akkori az eseményt még a Csíkhoz tartozó Udvarhelyszék Kulturális Egyesület szervezte. „Hargita megye területén ez volt az első fotótábor” – árulja el Balázs Ödön. Az Orbán Balázs szemével című, április 29-én kezdődő tábort a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont hívta életre, szoros együttműködésben a derzsi polgármesteri hivatallal és a Viharsarok Egyesülettel. Legutóbb Bögözben volt fotótábor, legközelebb, május 27-én Siménfalván lesz. A cél az udvarhelyszéki települések ezredfordulós képének (eltűnőben lévő paraszti világ, hagyományos gazdálkodás, népszokás, építészet, életforma stb.) minőségi megörökítése, dokumentálása a fotográfia eszközeivel. A tervek szerint ez a célkitűzés 2012-ig meg is valósul.

Hétköznapok és szalonnabástyák

„Természetesen vannak előre megtervezett mozzanatok is, így például tudjuk, hogy a hét végén egy fiatal református papnak lesz a beavatása Muzsnában, ezt dokumentálni is fogjuk, és remélhetőleg lencsevégre kapunk néhány idős lakost, amint a szalonnát vagy gabonát hordja. Freskóin kívül Derzs arról is híres, hogy az állandó török és tatár betörések miatt gabona- és szalonnakészletüket a derzsiek az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták. Bár egyre kevesebben, de a hagyományt még ma is őrzik, ezt is szeretnénk megörökíteni” – árulja el Balázs Ödön, hozzátéve, hogy azért nem lehet és nem is kell előre mindent kiszámítani.

„Sokat bízunk a véletlenre is, együtt járjuk a falut, ha megtetszik egy porta, bekérezünk, szóba elegyedünk a házbeliekkel, könnyen megnyílnak, szívesen mesélnek vagy mutatnak nekünk egyet s mást. Természetesen ilyenkor kattognak a gépek, felváltva fotózunk, valakinek mindig szóval kell tartania, hogy a fényképezkedés ne terelje el figyelmét, ne tudjon a fotósokra figyelni, hogy a kiragadott pillanat megmaradjon természetesnek, hétköznapinak” – avat be néhány kulisszatitokba a fotográfus.

Életre szóló élmények

Megtudtuk még, hogy Derzs és Muzsna határterületén a Ramocsa dűlőnek nevezett rész gazdag növényvilágát is lencsevégre kapják a részt vevő fényképészek: Tóth Zsuzsanna (Hatvan – HU), Tiszavölgyi Zsolt (Füzesabony – HU), Antal Levente, Kovács László Attila, Fülöp Lóránt (Agyagfalva), Fekete Réka, Kibédi Sándor, Kozma Erzsébet, Vass Lehel és a szervező Balázs Ödön (Székelyudvarhely).

A táborok válogatott fotóanyagából kiállítások és az adott települést népszerűsítő kiadványok készülnek, ezenkívül a falu honlapjára is fölkerülnek belőlük, és fotópályázatokra küldve eljutnak a nagyvilág számos országába. Olykor több ezer fotóból kell százat kiválasztani, ezeket két példányban A3-as méretre kinagyítják, egyik részét a falu kapja, másikat intézményük. Évente három, olykor négy faluban fotóznak, és minden év elején, a Magyar Kultúra Napján egy-egy kiválasztott falu fotóit teszik kiállításon közszemlére.

Bár komoly dokumentációs munkáról van szó, a fényképészek nem szívesen mondanák le a tábort. Minden alkalommal szomorúan veszik tudomásul, hogy egy eltűnőben lévő világ végóráit fotózzák, ugyanakkor életre szóló élményekkel, tapasztalatokkal is távoznak minden táborból. „Egy-egy helyszínt, embert, jól eltalált megjegyzést, mondást örökre bevésnek szívükbe, emlékezetükbe, és ezek után nehezükre esik a hazatérés” – vallja Balázs Ödön.