Mi rendet próbálunk csinálni: interjú Balló József polgármesterrel

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Mintha tudatosan lenne minden összekeverve, egyre nehezebb kibogozni, egyre nehezebben lehet tisztán látni földügyben, mintha senki nem is akarna rendet csinálni. Jól érzem én ezt? – kérdeztem Balló József csíkcsicsói polgármesteről. „Nem érzed jól. Mert rendet próbálunk csinálni...” – válaszolta.

Daczó Katalin

2010. október 21., 18:142010. október 21., 18:14

2010. október 22., 10:062010. október 22., 10:06

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

– Az egyének használják a földet húsz éve, akkor voltak a mérések – magyarázta Balló József. – Most tehát mi van: a javítások. Javítjuk, amit egymásra mértek, s ami eszébe jut most az embereknek, de mindenki használja a földjeit. Vannak kivételek, akiknek, amikor mérték, nem kellett a helyére mérni, ez volt a legnagyobb baj. Itt a törvénnyel volt a legnagyobb baj. Ez nem csak az én dolgomat, más polgármester dolgát is megnehezíti. Én, mint polgármester részt sem vettem soha mérésben, mert azelőtt már a mérések megvoltak. A tisztázások kezdődtek aztán, hogy külön szakadtunk Madéfalvától. Legtöbbször az emberek voltak a hibások, például az erdős részekre gondolok. Egyik azt mondta, itt a határ, a másik: ott a határ, aztán megegyeztek, s aztán végül egyik meggondolta magát, nem is ott van, hanem errefelé. Tehát, ha hibák vannak azokon a részeken, akkor rosszindulatúság az emberek részéről, kapzsiság, itt van a baj. S most valahogy tisztára kéne mosni. De mi a nehéz? A birtoklevél kiadva, az illető már eladta, mit tudsz csinálni? Törvényszék. S a törvényszék, mihelyt mozgásba került, eladódott a terület, s rengeteg ilyen eset van, jóhiszemű vevőként kezeli azt az illetőt, aki megvette a földet. Úgy hallottam, sokan jutottak úgy birtoklevélhez, hogy a testvérnek, a rokonnak a területe is valahogy „rákerült” a birtoklevelükre, vagy feltételezhetően rákerült, és ezért tudták néhányan eladni a testvér, a szomszéd földjét is... miközben a másik a mai napig várja a birtoklevelet egy már nem létező területre, mivel a rokon eladta. De mivel erdőket említettél, van egy Szabó József-ügy.

– Mi azzal a helyzet?

– Azzal az a helyzet, most már tisztán s becsületesen mondom, mi volt. Tehát kimérték az erdőket... Kezdjem elölről: Egy hektárt adtak vissza a 18-assal, és akkor az instrukciók úgy voltak az erdészetnek, hogy nem a régi helyt, hanem kimérik az erdőt egy részen, nem a régi helyen, hanem ahol az erdészet jónak látta. Mert az első rendben nem volt szó arról, hogy visszaadják az egészet. Csak szembekötés volt az első törvény. S aztán jött az 1/2000-es, s akkor kezdték tisztázni, hogy hol a határ, hogy mindenki mutassa meg, s vették szerre. Volt aki nem ment, volt aki ment, s aztán voltak olyan területek, mint a Jóskáé, hogy természetben nagyobb volt, mint amire telekkönyv volt, három hektár negyven ár körül volt, de egy telekkönyvön, megosztatlanul Becze Dénesnével. Itt kezdődött az egész baj. Jóska a prefektúrát addig járta - akkor nem én voltam a polgármester - s ahogy értesültem a beszédekből, akkor nekiálltak és csináltak egy punere in posesie-t, de az erdészet nem adta át tulajdonképpen a földet, de azt megcsinálták, hogy egyedül, senkinek nem volt megcsinálva, de neki megcsinálták, mert a prefektúrát sokat járta. Igaza volt, de úgy akarták, hogy egyszerre tisztázódjon, s egyszerre menjenek be, mert több mint 250 egyénnek van birtoklevele erdős. S akkor Becze Dáénersné kezdte mondani, hogy nem ott volt a határ, hogy nem ott van, ahol mondják, hanem itt van, mert soha nem volt elosztva, s akkor szépen kijavítódott, a határ arébb tevődött, s innen kezdődött az egész. Hogy mi adtuk ki aztán a birtoklevelet... de mikor Csicsó különvált, az egész alapakta az erdőre meg volt csinálva. Az egész. S ők azt tartják fenn, hogy a mi időnkben önkényesen változtattunk.Tehát neki meglenne a terület, de ő azt tartja, hogy nem ott volt a határ. Neki, amit kért az megvan, csak úgy látszik, hogy arrébb van vonulva az egyik oldala és úgy adja ki. Szabad terület.

– Olyat is hallottam, hogy valakinek visszamértek területet, visszaadtak erdőt, lehet, hogy éppen kaszáló vagy szántó helyett, de azzal a kikötéssel, hogy rögtön el is kellett adnia....

– Én nem tudok ilyenről.

– Kié a Várkőszikla?

– Egy része a közbirtokosságé, a környéke, de a községnek meg van maradva a felső rész, most nem tudom pontosan, hány ár. Az maradt községi terület.

– Valamikor a községnek 526 hektár saját területe volt. Abból most mennyi van?

– Semmi majdnem. Például ott a Bezsenye, ott voltak nagy területek a repülőtéren, de az egyéneknek kiosztódott, az egyének használták, benne volt a regiszterükben. Ők az 1/18-as törvénnyel visszakérték, mert az akta volt a regiszter, ezt kell tudjuk mindnyájan. Használták évtizedeken keresztül, s rendesen az ő nyilvántartásukban szerepelt. Ha elővesszük a telekkönyvet, akkor telekkönyvben tulajdonképpen a községé lenne.

– De jelenleg a községnek ez a néhány árja van a Várkősziklánál?

– Persze, így van. S a többit, mi Hargitafürdőn volt, az a közbirtokosságnak adódott.

– S ami nem Hargitafürdőn volt, az kiosztódott?

– Nem, máshol nem, Hargitafürdőn volt Csicsónak, s itt bent a Retek, s a Tollaskert. S a Tollasskert is mi volt? A 18-assal a kollektív határt be kellett tartani, tehát mi nem mérhettünk ott. Telekkönyvileg az egész terület mind Pálfalva, Delne s ezeké. Aztán ők csináltak egymás közt egy olyan papírt, az egyének használták. Tehát ott nem tudtunk adni, Pálfalvának vissza is kellett adjuk. Mert ahelyett, hogy az egyént, mert kérte, hogy a pálfalvi rész neki tényleg szerepelt, de a mások a telekkönyvet igazolták... nem csináltak telekkönyvbe modifikálást, tehát nem írhatták át, itt volt a baj. s neki volt.

– Tehát akkor a pálfalvi helyett mértetek...

– Igen, például a Tollaskertbe. Ott ment el el kicsi községi terület, nem most, mert a méréseknek 99 %-a a 2000-es évek előtt volt. Most sajnos a tisztázások maradtak, itt a baj. S mi volt? Métressel, léptekkel történtek az erdőn is a mérések, így történtek. Elképzelheted, mikor a birtoklevelekhez egészen 2005-ig nem kellett rajz, csak írtál topószámot melléje, s adták ki a birtoklevelet. Most, mikor le kell ellenőrizni, úgy kell vigyázni, mert van, amikor egymásra esnek. Így volt édesanyádnak is. Plusz aztán jött az új rendelkezés, nagyon le vagyunk állva. Kellenek a cod numeric personalok-ok az egész örökösnek.

– Az nem nehéz.

– Dehogynem nehéz!

– Hát el van halva fele. Akinek nem volt, amikor meghalt, annak ezután sem lesz.

– Akkor a hagyatékot kell lejártatni. Itt kezdődik baj. Nem adnak másképp birtoklevelet. Ha el van halva, utána hagyatékot kell csináltassanak.

– Azt mondod, hogy minden 2000 előtt volt, de 2000 előtt te már alpolgármester voltál.

– Egy félévet igen.

– Xántusz László topográfus mióta dolgozik Madéfalván, illetve Csicsóban?

– Madéfalván ... 98-tól? Mert előre úgy volt, az OCOT-tól helyezték ki, ők fizették, s kihelyezték, de alkalmazott 97–98-tól.

– De azelőtt is Madéfalván mért...

– Igen, Madéfalván mért.

– Tehát a jelenlegi összekutyult méréseket is már ő végezte...

– Nagyrészt ő végezte, így van.

– Tehát nem egyértelmű, hogy azt mondjuk, hogy valami 2000 előtt volt, s ezért más rendezte el, tehát van olyan most is a földtörvényt alkalmazó bizottságban, aki 2000 előtt is benne volt, aki folyamatosan tisztában lehetett volna vagy lehetne a dolgokkal...

– Így van. Csak miért mondtam, hogy 2000 előtt? Mert mindenki rám akarja vetni a vizes lepedőt, hogy én vagyok a hibás, hogy el voltak valamik lőve. Hidd el, az a helyzet, hogy itt az ember békében szeretne lenni, úgy szeretném, mindenki legyen megelégedve. Jobban érzed magad,... de lehetetlenség.

– De valaki hibás ezért a helyzetért, ami Csicsóban kialakult. Valaki hibás azért, hogy végül az emberek egymással kell pereskedjenek. Olyan földekért kell pereskedjenek, ami a csűrük hátánál van: most vegyük a László Kálmán-féle ügyet.

– Itt a felszámoló bizottság adta el. Én neked leszögeztem.

– De ha belegondolsz, nem visszás dolog, hogy a saját csűröd hátától, mondhatnia saját földedre egyszer csak azt mondják, hogy szállj le róla.

– De nagyon visszás.

– Ugyanennyi erővel a házadból is kirakhatnak.

– Sajnos, így van. Idefigyelj: a felszámoló bizottság, ott kell megnézni, ott kellett volna kezdeni, mindegyikre megvan a rajz, hogy mit adtak el, papíron, akkor mikor adták el, én Czézárnál láttam, s látom, a Törvényszéknél is van. Le van rajzolva az istálló, és mellette a terület, hogy mi megy vele. Eladódott. Azt nem lehetett kiadni.

– Abban állítólag nem volt a terület benne, csak betonoszlopokat vásárolt az az illető.

– De nem én adtam el, hidd el. Törvényesítették, úgy szerepelt mint ... constructii az a rész, az értesülésem szerint. Mert aztán kellett érdeklődjek én is, mert 91-ben adódott el az egész. Úgy szerepelt, mind udvarrész, cu constructii, s rajta voltak, s úgy adódott a terület el. Pedig ez egy igazságtalanság volt, tudom ezt jól. Tényleg L alakú betonelemek voltak oda felállítva. S azt a felszámolóbizottság úgy adta el, mint udvar, az elemekkel együtt. Vagy 70-80 ár körül.

– Az udvar először nem volt rajta a papíron.

– De rajta van, meg kell nézni az aktákat. Én nem hánytorgatózom a szavakkal, mert én ... Én megnéztem.

– 2003-ban, amikor rendőrség szállította le a földjükről ezeket az embereket, az egy iktatószám nélküli papírral történt. Megdöbbentő, hogy egyszer csak azt mondják, hogy birtokháborítást követsz el, ha holnaptól rámész a földedre.

– Utána én is ezt kértem... Czéréknál megvolt, hogy hová adták el. Rajz volt csinálva. Úgy vette volt meg Ábel az egészet ... mert az a társaság vette meg, Ábel, az egész malomtól elkezdve, gattert, rajz volt mellette, kézi rajz, igaz, mellékelve, mikor csinálták az eladást. S itt a Máthéékra is azután van ráírva, mert látszik az, mert megcsinálta a hogyhivjákot és azután mérték fel, hogy mekkora a terület, s aszerint fizettek. Fenntartsa egy része, hogy csak az épületet lehet eladni. De nekem Czézár mutatta, ha nem tévedek, mikor kezdődtek a cirkuszok, az átiratot a prefektúráról, hogy az istállókat nem szabad lebontani, kell adni területet is oda, teren aferent, kiszolgálási területet kell adni az istállókhoz, mert az volt a cél, hogy ne lebontani, hanem maradjon meg valami, hogy tovább tudjunk fejlődni.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

– Mi a helyzet Both Imre ügyével?

– Sajnos, ott is a határ miatt van. Ő is 2007-ben vagy 2008-ban vette észre állítólag, amikor építeni akart, hogy neki nem ott volt határ. S így voltak csinálva az alapakták. S ő mikor kezdett járkálni, hogy építeni akar, kisült, hogy a régi határ nem ott volt, pedig állítólag meg voltak egyezve, hol a határ, meg voltak, mert testvérbirtokok. A birtoklevél neki is 2004–2005-ben kiadódott, s 2008-ban már be volt telekkönyvezve a szomszédé a terület, s akkor már mi nem tudtunk semmit csinálni, csak törvényszékileg, itt a baj. Mert vannak olyan dolgok, amit lehet csinálni, de ha telekkönyv van, akkor csak törvényszéken. Most már a megye nem is fogad el modifikálásokat. Törvényszékre kell menni...

– Xántusz Lászlónak van-e földje Csicsóban?

–Nincs. Ha van földje, vásárolt földje van. Ha van, akkor vásárolt. Neki nem volt ahogy mérni.

– Másnak a nevén sincs neki földje?

– Én annyit tudok, hogy Csicsóban van neki területe, de vásárolt terület. Én elmondom neked, hogy hogy csinálta. Úgy, hogy... ahhoz, hogy vásárt tudjon csinálni valakikkel, például úgy lehet az Antalok is így voltak, azután hallottam én is, mert az ember érdeklődik, s hallja, hogy ne kelljen fizessenek a betelekkönyvezésért, ő megcsinálta az aktákat, s azt mondta: ne, én betelekkönyveztetem a ti területeket, de nekem adtok öt árat. S mondtam egy példát csak. Így mentek, érted, soknál így volt.

– Ez valahol egy kicsit zsarolás...

– Ez zsarolás, de örvendett az illető, hogy nem kellett fizessen semmi pénzt. Nem volt zsarolás, mert mehetett volna telekönyveztetni akárhová. Mert akinek engedélye van, telekkönyvezhet. S ő kihasználta ezt, mert komoly ára van. Egy szimpla ember, különösen idősnek nehéz mindent kifizetni, s mikor hallotta, hogy adok neki öt árat, vagy tízet s megcsinálja a telekkönyvezési dokumentációt, ez persze nem hivatali ügy, a cég ügye. Ilyent hallottam én is.

– Ez a hivatallal való visszaélés.

– Van cégük nekik, ő nem functionar public. Neki s a feleségének cége van, ők úgy telekkönyveznek.

– Ő Csicsóban a polgármesteri hivatalnál nem cégként számláz, hanem fizikai személyként főállású alkalmazott, és fizikai személyként a munkavégzését összekeverte a saját cégén belüli tevékenységgel.

– Ezt sehol nem tiltja. Ennek morális oldala van. A törvény sehol sem tiltja érted, hogy ő nem csinálhat telekkönyvezést.

– De kihasználta ezt a helyzetet.

– Igen.

– Mi a helyzet Kelemen István ügyével?

– A regiszterben a visszakérésben Szász Árpinak van több mint két hektár területe Bétában, ha nem tévedek. Szász Jóska bácsinak is van 80 ár területe, ugyancsak papíron. Kimentek, megmutatták, be van kertelve a terület, s egybe volt, de helybe, amit mutattak, az két hektár valamennyi, de hogy hol van a 80 ár, azt nem lehet tudni. A határt megmutatták, s annyi a terület. Tehát 2 hektár nyolcvan ár kéne legyen, de a helyszínen csak két hektár van. S a határokat ők mutatták meg.

– Gyakori az ilyen – idézem egy levélből –, hogy ugyanazon helyről van három birtokbahelyezési jegyzőkönyv, három rajz különböző személyeknek, ugyanazon személy csinálta, vagy sokszor ilyen vád van, hogy kiállítják a birtokba helyezési jegyzőkönyvet, aláíratják a gazdával, utána Xántusz megmódosítja a rajzot. Ilyen vádak vannak. Az ember felébred, hogy valamit aláír, de a terület nem ugyanaz, mint amit a mérnök neki mutatott. A már felmért területből egy részt később másnak adnak, s arra másnak megint papírt csinálnak...

– Nem, ezek csak technikai hibák lehetnek, így másképpen nem, elvevés nem. Technikai hibák, mikor egymásra helyezik.

– Szerinted hány ilyen eset van?

– Nem hiszem, hogy sok lenne, komolyan mondom.

– Hány olyan ügy van a törvényszéken, hányról tudsz, amibe a földtörvényt alkalmazó bizottság érintett?

– Kb. van hat perünk ilyen. Több nincsen most.

– Hargitafürdővel mi a helyzet? Hogy áll az ügy?

– 1998 körül kineveztek egy bizottságot a prefektusi hivatalnál. Akkor Szereda húzott egy perimétert, 45 hektárt. A 2/1968-as törvénnyel pedig 30 hektár és 26 ár volt elvéve, mikor odaadták Szeredának Hargitafürdőt. Tehát 15 hektárral megnövelték. S azt aláírták akkor. Most ismét a prefektus kinevezett egy bizottságot, tehát most már véglegesíteni akarják. Madéfalvával megvan az egyezség, nagyjából talál a határunk, alá is van írva a jegyzőkönyv. Akkor alá van írva Pálfalvával, Szépvízzel van egy kis vitánk, s hátravan Szereda. Mi azt kérjük, amit 1968-ban a kettős törvénnyel elvettek. Mi ezt tartjuk, a 68-ast tartjuk, a 30 hektár 32 ár ilyesmi, hogy házat s területet ne vágjon el, mert az hülyeség. Hogy mi lesz a vége, ezt a jó Isten tudja....

Mit mondanak a panaszosok? Olvassa el ide kattintva!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei