Nem először írunk a Tarcsafalva közelében, a Trans-Dem Kft. által működtetett homokbányáról. Mivel eddig nem volt lehetőségünk megszólaltatni a közvetlenül érintett felet is, ezúttal Demeter Béla tulajdonos véleményezését is közreadjuk.
2011. június 22., 17:332011. június 22., 17:33
2011. június 22., 17:492011. június 22., 17:49
A Székelyhon.ro két terjedelmesebb cikkben is beszámolt a városfalvi Trans-Dem Kft. által Tarcsafalva–Csehétfalva közelében működtetett homokbányával kapcsolatos eseményekről, melyek alapját többnyire a szakhatóságok (környezetvédelmi őrség, természetvédelmi hatóság) által kiadott dokumentumok, átiratok, illetve kérdéseinkre írt válaszok képezték, a bányát működtető cég tulajdonosát legutóbb nem sikerült megszólaltatni. Időközben létrejött a párbeszéd, egy beszélgetés során pedig, ha kicsit késve is, de megtörtént a szükséges információcsere, ezt követően helyénvalónak tartjuk, hogy Demeter Béla bányatulajdonos véleményét is közreadjuk.
A másik fél véleménye
A SC Trans-Dem Kft. vezetőjeként szeretném, ha közölnék néhány észrevételemet a június 15-én megjelent Bezárták, mégis működik a tarcsafalvi kavicsbánya című cikk egyes állításaival kapcsolatban.
1. Nem találtam különösen szerencsésnek a címet, hisz a bányát nem zárták be, mert az osztályozás nem ütközik semmiféle akadályba, a cég rendelkezik az összes erre vonatkozó engedéllyel. Tehát „pár autó megfordulása” teljesen indokolt a bányánál.
2. Az ipari vízhasználatot illetően megfogalmazott szabályszerűtlenségek helytállók, de el kell mondanunk az avatatlan olvasó tájékoztatására, hogy itt nem valamiféle vegyi anyagok használatáról van szó. Nagyon jó volna, ha más, ennél sokkal súlyosabb vízszennyezések esetében is ilyen kritikus éberséggel reagálnának az illetékesek.
3. A sajtóban eddig megjelent anyagok egyértelműen elmarasztaltak, sőt démonizálták a bánya működését. Senki sem beszélt arról, hogy ez az önerőből felépített kisvállalkozás hét családnak biztosít megélhetést, nem vagyunk idegen test a vidék életében, hisz kivesszük részünket a közösség életét érintő minden probléma megoldásából.
4. A vidék megyei és községi útjai nagyméretű rehabilitáció előtt állnak. És akkor felteszem a kérdést: Lehet-e kivitelezni e nagyszerű terveket a helyi természeti erőforrások mellőzésével?
Tisztelettel, Demeter Béla
„Ha lehet, közösen oldjuk meg”
Péter Zoltán siménfalvi polgármestert már a homokbányáról szóló első cikkünkben is megszólaltattuk, ezúttal levélben juttatta el hozzánk meglátásait az üggyel kapcsolatban.
„Véleményezésem a Siménfalva községben, Csehétfalva adminisztratív területén működő homokbányával kapcsolatban, mivel ismerem mind a két fél igazát és túlzásait, az, hogy nem egy katasztrofális helyzet, amire nem lehet békés megoldást találni.
Az ellenőrzést végző különféle szakhatóságok megállapításai nem voltak egybehangzók, de mivel a bánya működését nem állították le, hanem az észlelt hiányosságok kiküszöbölését kérték, a község önkormányzata semmiképpen sem rendelkezhet másképp, mivel nem hatáskörébe tartozik.
Az állapotok feltárásába egy kis szenzációkeltés, túlzás is keveredett, ahogy az szokott lenni ilyenkor, de ez már a média hatalma. Mivel egyértelmű számunkra, hogy a lakosság ilyenfajta gondjainak orvoslása az önkormányzatra tartozik, megtettük már azokat a lépéseket, amelyektől várjuk a gondok megoldását.
Kutatófúrásokat végzünk, hogy altalajvízből tudjuk megoldani a két falu, Csehétfalva és Tarcsafalva ivóvízellátását, pályázatot készítettünk a két falut összekötő 42-es községi út leaszfaltozására, miáltal csökkenne a homokbánya teherautói és más járművek által okozott porfelverés; dolgozunk azon, hogy a Trans-Dem tulajdonjogot szerezzen arra a területre, ahova a bányatevékenység nagy része lekerül, a Tarcsafalva–Kobátfalva közötti részre, hogy ne zavarja a két falut. Ezt a segítséget azért adjuk meg, mert mi is sok segítséget kaptunk a bányától a középítkezésben. Végezetül ezeknek a problémáknak a megoldása vár ránk, ha lehet, együtt, közösen kell megoldanunk.”
Péter Zoltán polgármester,
Siménfalva
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
Kigyulladt egy lakóház kedden délután Székelyudvarhelyen, a tulajdonosa egészségügyi ellátásra szorul. A tűzoltók a tűz továbbterjedését próbálják megfékezni.
Újra lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban jövő hét elejétől – adta hírül az intézmény Facebook-oldalán.
Megkezdik a héten az épületrész bontását a 2023 decemberében részben összeomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál – adta hírül hétfőn este Szakács-Paál István polgármester.
szóljon hozzá!