Nem először írunk a Tarcsafalva közelében, a Trans-Dem Kft. által működtetett homokbányáról. Mivel eddig nem volt lehetőségünk megszólaltatni a közvetlenül érintett felet is, ezúttal Demeter Béla tulajdonos véleményezését is közreadjuk.
2011. június 22., 17:332011. június 22., 17:33
2011. június 22., 17:492011. június 22., 17:49
A Székelyhon.ro két terjedelmesebb cikkben is beszámolt a városfalvi Trans-Dem Kft. által Tarcsafalva–Csehétfalva közelében működtetett homokbányával kapcsolatos eseményekről, melyek alapját többnyire a szakhatóságok (környezetvédelmi őrség, természetvédelmi hatóság) által kiadott dokumentumok, átiratok, illetve kérdéseinkre írt válaszok képezték, a bányát működtető cég tulajdonosát legutóbb nem sikerült megszólaltatni. Időközben létrejött a párbeszéd, egy beszélgetés során pedig, ha kicsit késve is, de megtörtént a szükséges információcsere, ezt követően helyénvalónak tartjuk, hogy Demeter Béla bányatulajdonos véleményét is közreadjuk.
A másik fél véleménye
A SC Trans-Dem Kft. vezetőjeként szeretném, ha közölnék néhány észrevételemet a június 15-én megjelent Bezárták, mégis működik a tarcsafalvi kavicsbánya című cikk egyes állításaival kapcsolatban.
1. Nem találtam különösen szerencsésnek a címet, hisz a bányát nem zárták be, mert az osztályozás nem ütközik semmiféle akadályba, a cég rendelkezik az összes erre vonatkozó engedéllyel. Tehát „pár autó megfordulása” teljesen indokolt a bányánál.
2. Az ipari vízhasználatot illetően megfogalmazott szabályszerűtlenségek helytállók, de el kell mondanunk az avatatlan olvasó tájékoztatására, hogy itt nem valamiféle vegyi anyagok használatáról van szó. Nagyon jó volna, ha más, ennél sokkal súlyosabb vízszennyezések esetében is ilyen kritikus éberséggel reagálnának az illetékesek.
3. A sajtóban eddig megjelent anyagok egyértelműen elmarasztaltak, sőt démonizálták a bánya működését. Senki sem beszélt arról, hogy ez az önerőből felépített kisvállalkozás hét családnak biztosít megélhetést, nem vagyunk idegen test a vidék életében, hisz kivesszük részünket a közösség életét érintő minden probléma megoldásából.
4. A vidék megyei és községi útjai nagyméretű rehabilitáció előtt állnak. És akkor felteszem a kérdést: Lehet-e kivitelezni e nagyszerű terveket a helyi természeti erőforrások mellőzésével?
Tisztelettel, Demeter Béla
„Ha lehet, közösen oldjuk meg”
Péter Zoltán siménfalvi polgármestert már a homokbányáról szóló első cikkünkben is megszólaltattuk, ezúttal levélben juttatta el hozzánk meglátásait az üggyel kapcsolatban.
„Véleményezésem a Siménfalva községben, Csehétfalva adminisztratív területén működő homokbányával kapcsolatban, mivel ismerem mind a két fél igazát és túlzásait, az, hogy nem egy katasztrofális helyzet, amire nem lehet békés megoldást találni.
Az ellenőrzést végző különféle szakhatóságok megállapításai nem voltak egybehangzók, de mivel a bánya működését nem állították le, hanem az észlelt hiányosságok kiküszöbölését kérték, a község önkormányzata semmiképpen sem rendelkezhet másképp, mivel nem hatáskörébe tartozik.
Az állapotok feltárásába egy kis szenzációkeltés, túlzás is keveredett, ahogy az szokott lenni ilyenkor, de ez már a média hatalma. Mivel egyértelmű számunkra, hogy a lakosság ilyenfajta gondjainak orvoslása az önkormányzatra tartozik, megtettük már azokat a lépéseket, amelyektől várjuk a gondok megoldását.
Kutatófúrásokat végzünk, hogy altalajvízből tudjuk megoldani a két falu, Csehétfalva és Tarcsafalva ivóvízellátását, pályázatot készítettünk a két falut összekötő 42-es községi út leaszfaltozására, miáltal csökkenne a homokbánya teherautói és más járművek által okozott porfelverés; dolgozunk azon, hogy a Trans-Dem tulajdonjogot szerezzen arra a területre, ahova a bányatevékenység nagy része lekerül, a Tarcsafalva–Kobátfalva közötti részre, hogy ne zavarja a két falut. Ezt a segítséget azért adjuk meg, mert mi is sok segítséget kaptunk a bányától a középítkezésben. Végezetül ezeknek a problémáknak a megoldása vár ránk, ha lehet, együtt, közösen kell megoldanunk.”
Péter Zoltán polgármester,
Siménfalva
A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
szóljon hozzá!