Nem először írunk a Tarcsafalva közelében, a Trans-Dem Kft. által működtetett homokbányáról. Mivel eddig nem volt lehetőségünk megszólaltatni a közvetlenül érintett felet is, ezúttal Demeter Béla tulajdonos véleményezését is közreadjuk.
2011. június 22., 17:332011. június 22., 17:33
2011. június 22., 17:492011. június 22., 17:49
A Székelyhon.ro két terjedelmesebb cikkben is beszámolt a városfalvi Trans-Dem Kft. által Tarcsafalva–Csehétfalva közelében működtetett homokbányával kapcsolatos eseményekről, melyek alapját többnyire a szakhatóságok (környezetvédelmi őrség, természetvédelmi hatóság) által kiadott dokumentumok, átiratok, illetve kérdéseinkre írt válaszok képezték, a bányát működtető cég tulajdonosát legutóbb nem sikerült megszólaltatni. Időközben létrejött a párbeszéd, egy beszélgetés során pedig, ha kicsit késve is, de megtörtént a szükséges információcsere, ezt követően helyénvalónak tartjuk, hogy Demeter Béla bányatulajdonos véleményét is közreadjuk.
A másik fél véleménye
A SC Trans-Dem Kft. vezetőjeként szeretném, ha közölnék néhány észrevételemet a június 15-én megjelent Bezárták, mégis működik a tarcsafalvi kavicsbánya című cikk egyes állításaival kapcsolatban.
1. Nem találtam különösen szerencsésnek a címet, hisz a bányát nem zárták be, mert az osztályozás nem ütközik semmiféle akadályba, a cég rendelkezik az összes erre vonatkozó engedéllyel. Tehát „pár autó megfordulása” teljesen indokolt a bányánál.
2. Az ipari vízhasználatot illetően megfogalmazott szabályszerűtlenségek helytállók, de el kell mondanunk az avatatlan olvasó tájékoztatására, hogy itt nem valamiféle vegyi anyagok használatáról van szó. Nagyon jó volna, ha más, ennél sokkal súlyosabb vízszennyezések esetében is ilyen kritikus éberséggel reagálnának az illetékesek.
3. A sajtóban eddig megjelent anyagok egyértelműen elmarasztaltak, sőt démonizálták a bánya működését. Senki sem beszélt arról, hogy ez az önerőből felépített kisvállalkozás hét családnak biztosít megélhetést, nem vagyunk idegen test a vidék életében, hisz kivesszük részünket a közösség életét érintő minden probléma megoldásából.
4. A vidék megyei és községi útjai nagyméretű rehabilitáció előtt állnak. És akkor felteszem a kérdést: Lehet-e kivitelezni e nagyszerű terveket a helyi természeti erőforrások mellőzésével?
Tisztelettel, Demeter Béla
„Ha lehet, közösen oldjuk meg”
Péter Zoltán siménfalvi polgármestert már a homokbányáról szóló első cikkünkben is megszólaltattuk, ezúttal levélben juttatta el hozzánk meglátásait az üggyel kapcsolatban.
„Véleményezésem a Siménfalva községben, Csehétfalva adminisztratív területén működő homokbányával kapcsolatban, mivel ismerem mind a két fél igazát és túlzásait, az, hogy nem egy katasztrofális helyzet, amire nem lehet békés megoldást találni.
Az ellenőrzést végző különféle szakhatóságok megállapításai nem voltak egybehangzók, de mivel a bánya működését nem állították le, hanem az észlelt hiányosságok kiküszöbölését kérték, a község önkormányzata semmiképpen sem rendelkezhet másképp, mivel nem hatáskörébe tartozik.
Az állapotok feltárásába egy kis szenzációkeltés, túlzás is keveredett, ahogy az szokott lenni ilyenkor, de ez már a média hatalma. Mivel egyértelmű számunkra, hogy a lakosság ilyenfajta gondjainak orvoslása az önkormányzatra tartozik, megtettük már azokat a lépéseket, amelyektől várjuk a gondok megoldását.
Kutatófúrásokat végzünk, hogy altalajvízből tudjuk megoldani a két falu, Csehétfalva és Tarcsafalva ivóvízellátását, pályázatot készítettünk a két falut összekötő 42-es községi út leaszfaltozására, miáltal csökkenne a homokbánya teherautói és más járművek által okozott porfelverés; dolgozunk azon, hogy a Trans-Dem tulajdonjogot szerezzen arra a területre, ahova a bányatevékenység nagy része lekerül, a Tarcsafalva–Kobátfalva közötti részre, hogy ne zavarja a két falut. Ezt a segítséget azért adjuk meg, mert mi is sok segítséget kaptunk a bányától a középítkezésben. Végezetül ezeknek a problémáknak a megoldása vár ránk, ha lehet, együtt, közösen kell megoldanunk.”
Péter Zoltán polgármester,
Siménfalva
Szeptember 6. és 9. között ismét megszervezik a DOKLAVINA filmfesztivált Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Szellemileg sérült férfi rongálta meg egy évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Patkóban kiállított magyar címert. A család megtérítené a kárt, ám az nagyon költséges. A városháza abban bízik, hogy kevesebb pénzből is helyreállítható a szimbólum.
Változik a vízszolgáltatás Kányádon és Szentlászlón: október 1-jétől a Harvíz Rt. veszi át a szolgáltatást – tájékoztatott a Kányád Községi Polgármesteri Hivatal.
Szeptember 4–5. között ismét benépesül Székelyudvarhely népzene- és néptánckedvelőkkel: az idei Erdélyi Táncháztalálkozó középpontjában Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő és pedagógus öröksége áll.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
Újabb korszerű, minimálisan invazív sebészeti beavatkozást hajtottak végre sikeresen a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban.
Sikerült ártalmatlanná tenni azt a medvét, amelyik rátámadt egy jószágait legeltető férfire Homoródszentmárton és Recsenyéd közötti tisztáson csütörtök délután.
Emberre támadt a medve Homoródszentmárton és Recsenyéd között csütörtök délután.
Csúszhat a székelyudvarhelyi művelődési ház felújításának lezárása, mert a tervező egyelőre nem javította ki a hibás tűzvédelmi terveket. A város szerint emiatt akár hárommillió lejes pluszköltség is keletkezhet.
Gazdátlanul kószáló, a terményeket megdézsmáló lovak okoznak gondot Oklánd községben. Tavaly is előfordult hasonló eset, akkor befogták és Bákó megyébe szállíttatták a jószágokat – ha a helyzet nem javul, ez most sem lesz másképp.
szóljon hozzá!