Fotó: Veres Nándor
Félkész betonfalak, hiányzó kerítések – ez a látvány fogadja azokat, akik a csíkmadarasi Köves utcában a Madaras-patak mentén járnak. A patakszabályozási munkálatok folytatása a közeljövőben nem tűnik kivitelezhetőnek.
2016. április 05., 18:002016. április 05., 18:00
A korábban a településen nagy vitákat kiváltó Madaras-patak szabályozási munkálatainak mintegy 75 százaléka van kész. A szabályozást 2005-ben kezdték el. Akkor sokan azt kifogásolták, hogy a „betonteknős” módszernek köszönhetően egyrészt lehetetlenné vált a patak megközelítése, másrészt a módszer tönkreteszi a patak élővilágát, ugyanakkor a látvány sem a legszebb.
„Nyilván vitatható az, hogy mennyire környezetbarát és mennyire tájba illő a betonfal, viszont funkcionalitás szempontjából tudjuk a szerepét. Az esztétika szempontjából pedig semmi akadályát nem látom, hogy beilleszthetővé tegyük adott esetben. Tehát a napos oldala, hogy biztonságot nyújt, rendezett a patakpart. Az árnyékos oldala ennek a történetnek az, hogy nem illik nagyon a település arculatába, de azon lehet segíteni: ki lehet rakni kővel, fákat, virágokat lehet ültetni a partra. Probléma, hogy nem fejeződött be a munkálat ott, ahol a patak eléri a települést, és heves esőzéskor fennáll a veszélye, hogy kiönt azon a szakaszon” – magyarázta Bíró László, a település polgármestere.
Madaras elöljárója rámutatott, műszaki probléma nincs, a tervek készen vannak, az engedélyeket is ismét megkaphatja a beruházó, az Olt Vízügyi Igazgatóság, viszont nincs anyagi keret a folytatásra. „Az önkormányzat nem tudja önerőből finanszírozni, ez a vízügy dolga, ha ezt annak idején felvállalta, akkor kérjük szépen, fejezze be a munkát. A problémát nem kell különösebben hangsúlyozni, a vízügyi szakemberek is tudják, mi a helyzet. És noha korábban voltak a településen nézeteltérések a szabályozás kapcsán, amikor éjszaka kiöntött a patak, és kellett menteni az embereket, akkor egyértelmű lett, hogy erre szükség van.” A polgármester szerint közvetlenül mintegy húsz gazdaság van veszélyeztetve a patak mentén, de ha a patak ki talál önteni, akkor a fél települést érinti ennek a következménye.
A munkálatok folytatásához, befejezéséhez egyelőre a szükséges pénz nem áll az Olt Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére. „Amikor biztosítják a pénzügyi alapokat rá, akkor lesz majd folytatás. Röviden és velősen a jelenlegi helyzetről annyit tudunk mondani, hogy nincs anyagi fedezet rá” – fogalmazott Darvas János főmérnök, az Olt Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségének munkatársa.
Közel 8,5 millió lejt szavazott meg Hargita Megye Tanácsa pénteki rendkívüli ülésén a Csík-térségi településeknek. A hatszázalékos adóvisszaosztásból származó pénzt az infrastrukturális és európai uniós projektek fejlesztésére szánják.
Ha április 11-e, akkor Tizenegy: a magyar költészet napján ismét megrendezték a Csíki Játékszín hagyományos irodalmi eseményét. Idén Szabó Lőrinc munkássága előtt tisztelegtek, az ünnepség különleges apropója a költő születésének 125. évfordulója.
Csíkszeredában a 308 tömbházból 158 már teljesen, öt pedig részben hőszigetelt. A munkálatokat folytatják: csütörtökön a városvezetés és a kivitelező cég aláírta a szerződést a Decemberi Forradalom utca 34/A házszám alatti tömbház hőszigetelésére.
B. Kovács András legújabb kötetét mutatják be Csíkszeredában csütörtök délután, a könyvbemutató előtt dokumentumfilm-vetítés is lesz.
Noha az Anghel Saligny-program biztosította támogatás felhasználásával kapcsolatos egyeztetések még mindig tartanak, a csíkszeredai városvezetés nem vár tovább a Nagy István festő sétány felújításával, nemsokára kiírják a közbeszerzési eljárást.
Hamarosan sztrókközponttá fejlődik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sztórkegysége, ahol az eddig alkalmazott intravénás trombolízis mellett trombektómiát, azaz a vérrög katéteres eltávolítását is el fogják tudni végezni.
Csíkszereda egyetlen okos közvécéje újra használható a téli szünet után. A helyi önkormányzat újabb közvécék kihelyezését, kialakítását tervezi a jövőben a városban, ugyanis a lakók jelzései szerint nagy igény van erre a szolgáltatásra.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
Csíkszeredai lakókat ijesztgettek, székely zászlót gyaláztak, a területi autonómia igényével kapcsolatban élcelődtek, két órán keresztül pedig magyarellenes rigmusokat skandáltak a bukaresti Steaua focicsapat szurkolói csütörtökön délután.
Elektronikus hulladékgyűjtést szerveznek Tusnádfürdőn április 10-én, csütörtökön – tájékoztatja a lakosságot a tusnádfürdői polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!