Fotó: Kristó Róbert
Különleges gyűjteményt nyitottak meg nemrégiben Szépvíz központjában: a Szentháromság Alapítvány által létrehozott emlékház a környék örménységének egyetlen állandó, nyilvános gyűjteménye, és különlegessége az is, hogy egy maroknyi közösség hívta életre, és próbálja átmenteni vele múltját a jövendőnek.
2010. november 15., 17:182010. november 15., 17:18
2010. november 15., 19:022010. november 15., 19:02
Fotó: Kristó Róbert
Valószínűleg valamikor kereskedő családé volt az az 1862-ben emelt központi fekvésű ingatlan, amelyet 1924-ben vásárolt meg a szépvízi Szentháromság Alapítvány. 1948. január 3-án, amikor az alapítvány teljes tulajdonát kisajátították, elvették ezt az épületet is, különböző területekkel és a szépvízi örmény kaszinóval együtt. Az idők folyamán a masszív, földszintes házban családok laktak, majd szülőotthon, végül az öregotthon fektetője működött. Miután az öregotthon új épületbe költözött, ismét a Szentháromság Alapítvány vehette birtokába.
„Borzasztó rossz állapotban volt az ingatlan – idézte fel Ajtony Gábor, a Csíkkörzeti Magyar–Örmény Szentháromság Alapítvány elnöke az alapítás körülményeit. – A Székely Károly Gimnáziumban tartott Örmény relikviák című kiállításkor született meg az ötlet, hogy emlékházban kellene elhelyezni a szépvízi örménység múltjának dokumentumait, tárgyi emlékeit, és hogy ez a ház alkalmas lenne a célra. A Harbau igazgatója, Zakariás István helybéli örmény származású szakember az épület első részét felújíttatta, így rendezhettük be ide az emlékházat.”
Az emlékház anyaga egyelőre három szobában kapott helyet: az egyik terem a világi tárgyakat őrzi, a mai családokat és őseiket mutatja be. Itt sorakoznak többek között a Zakariás, a Dániel, a Fejér, az Ajvász, a Száva családok fényképei, dokumentumai. A másik teremben egyházi vonatkozású tárgyak: díszes miseruhák és templomi zászlók kaptak helyet. Ezeket mostanáig a helybéli római katolikus plébánia őrizte. (A nagy értékű egyházi, liturgikus tárgyak most is ott vannak, azokat csak ideiglenes állítják ki az emlékházban.) „Mindig is szoros az együttműködés az alapítvány és az egyház között – tisztázta Ajtony Gábor. – Az alapító okmányában is szerepel a szervezet céljai között a mindenkori örmény katolikus egyház és a szegénysorú örmény fiatalok támogatása.” A harmadik teremben a felújításra váró miseruhák, fotók, dokumentumok találhatók.
Fotó: Kristó Róbert
Tábla még nem jelzi az emlékházat, de hamarosan azt is elhelyezik, ígéri Ajtony Gábor nyugalmazott gyógyszerész, megjegyezve, hogy helyben mindössze 2–3 örmény van, Zakariás Péter bácsival az élen. A Szentháromság Alapítvány tagsága jórészt Csíkszeredában él, és ez a tíz kilométeres távolság megnehezíti a működést.
„Úgy éreztük, hogy az emlékház létrehozásával Szépvíz régi örmény családjainak egy emléket állítunk, s ugyanakkor Szépvíz községnek, mint régi örmény településnek a turisztikai látogatottságához hozzájárulunk” – magyarázta az alapítványi elnök.
Ezt a megvalósítást szervesen egészíti ki az a kezdeményezés, amely a szépvízi örmény katolikus templom műemléklistára való felvételét célozza meg.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!