
Fotó: Rédai Botond
Nagyon elkeseredve tapasztaltam, hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja – fogalmazott az általa vezetett intézmény tevékenységével kapcsolatban Haschi András. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) néhány hete hivatalába lépett új vezérigazgatójával államtitkárként eltöltött időszakáról, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint az APIA közvélemény általi megítéléséről beszélgettünk.
2011. július 28., 13:472011. július 28., 13:47
2011. július 28., 15:072011. július 28., 15:07
Haschi András: Ügyfélközelibb APIA-t szeretnék
Fél év alatt nem lehet csodákat tenni – jellemezte röviden életének 2010 első felében mezőgazdasági államtitkárként eltöltött időszakát az igazgató, majd hozzátette: mint mindenki, aki először kerül magasabb beosztásba, úgy gondolta, sok mindent meg fog oldani. Amikor a bukaresti bürokráciával szembekerült, rá kellett jönnie, nehezebb feladat előtt áll, mint ahogyan azt elképzelte. „Úgy érzem, hogy volt annyi tapasztalatom abban a pillanatban is, hogy a meglepetéseket megfelelőképpen tudtam kezelni” – magyarázta. Hozzátette, egyik legnagyobb megvalósításának tartja, hogy a vidékfejlesztési programon belül a kedvezőtlen adottságú területekre járó támogatást sikerült emelni, ezzel együtt sokat jelentett, hogy nagyon sok, a Székelyföldről, illetve Erdély más, magyarlakta területeiről leadott vidékfejlesztési pályázatot tudtak finanszírozni.
„Az is tény, gazdálkodóink egyre idősebbek, fiataljaink közül pedig egyre kevesebben vágnak bele ebbe a szakmába” – tette hozzá. Véleménye szerint a középső generáció hozzáállása sem a legjobb, hiszen a legtöbben szabadidős foglalkozásként próbálnak megélhetést teremteni a gazdálkodásból, ami egyre kevésbé életképes.
Miért fekete bárány az APIA?
„Elkeseredve tapasztaltam , hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja. Hiszen általunk például egy hektár legelőre több mint 300 eurót kapnak” – jelentette ki az igazgató. Hozzáfűzte: a gazdáknak biztos, megvan az okuk arra, hogy így vélekednek az intézményről. Talán úgy gondolják, igazságtalanul bírálják el támogatási kérelmeiket, vagy úgy látják, sokszor többet kell sorban állni a kelleténél, vagy éppen sokkal több iratot kérnek tőlük, mint amire ők eredetileg számítanak.
„Mindenkinek meg kell értenie: ahhoz, hogy az ember pénzt kapjon, valamit tennie kell érte. Például meg kell művelje a földjét, de ahhoz, hogy támogatáshoz jusson, a bürokrácia malmait végig kell járni. Ennek módja nem tőlünk függ, hiszen az előírások Bukarestből jönnek” – fogalmazott Haschi. Elmondása szerint az is problémát jelent, hogy sokszor tájékozatlanok a gazdák, hiányos iratcsomókkal érkeznek, és az APIA-t hibáztatják. „Itt hiányolom a különböző gazdaszervezetek tevékenységét, akiknek segíteni kellene a gazdákon, hogy érvényesüljenek a bürokrácia útvesztőiben. A gazdákkal viszont nagyon nehéz megértetni, hogy nem a munkában kell társuljanak, hanem érdekeiket kellene a közösbe betegyék. Ha többen összefognának, és megbíznának egy személyt az adminisztrációs munka elvégzésére, ez megkönnyítené tevékenységüket” – hallhattuk az illetékes részéről.
Sokan tisztességtelen módon járnak el
„Nálunk nincs szigorúbb ellenőrzés, mint más megyékben, ugyanúgy betartjuk a procedúrákat. Az igaz viszont, hogy 2010-ben számszerűleg sokkal több gazdát kellett felkeressünk. Arra nem kell haragudni, ha valakinél ellenőrzést tartunk, hiszen ha az illető tisztességesen gazdálkodik, nincs, amitől félnie” – magyarázta Haschi András. Mint fogalmazott, nagyon sok elhagyott, megműveletlen földterület van Hargita megyében, ezekre viszont sokan igényelik a támogatást. „Mindig próbálják az emberek még beszúrni azt is, ami nem tisztességes. Sokszor a területek bejelentett méretei sem felelnek meg a valóságnak” – adta tudtunkra az intézményvezető. Problémaként nevezte meg, hogy nagyon sok legelő kezdett beerdősödni, a gazdák nem foglalkoznak a területekkel, a támogatást viszont igénylik. A helyszíni ellenőrzések kétharmada során tapasztalnak hasonlót.
Ügyfélbarátibb APIA
„Feltett szándékom, hogy megpróbálok valamilyen szinten változtatni az APIA–gazda kapcsolaton” – jelentette be terveivel kapcsolatban az igazgató. Kiemelte, úgy érzi, nyitottabbak kellene legyenek a gazdák iránt, jobban kellene ismertetni velük, mi történik az APIA falain belül. Ezen kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a farmerekkel zajló találkozásokra, beszélgetésekre, tájékoztatásokra, bármilyen formában zajlanának azok.
Ügyfélfogadás pontos órarenddel
Augusztus elsejétől ügyfélfogadói órarendet vezetünk be – tájékoztatott Haschi András. Az APIA igazgatója elmondta, a gazdák hétfőtől csütörtökig 9–13 óra között kereshetik fel az intézményt, az erre a célra kialakított ügyfélfogadó irodában. Ott minden iratot, kérést és dokumentációt leadhatnak az érintettek, nem kell az épület különböző irodáinál sort állniuk.
Gőzerővel készül az APIA ügyfélfogadó irodája
„Azért vezettük ezt be, mert az ügyfelek csak jönnek és jönnek, munkatársainknak pedig egyszerűen nem marad idejük feldolgozni a rengeteg kérést, adatot” – magyarázta Haschi. Hozzátette, nagyon sokat túlóráznak az alkalmazottak, emiatt néha idegesebbek, ingerültebbek a kelleténél. Egyébként az igazgató is tart ügyfélfogadást, minden csütörtökön 11–13 óra között lehet őt felkeresni, előjegyzés alapján.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
Elhunyt 83 éves korában Lázár Zoltán atomfizikus, tanár, vállalkozó, Gyergyószentmiklós egykori alpolgármestere, a képviselő-testületi tagja.
Elkezdték a gyergyószentmiklósi id. Basilides Tibor Sportcsarnok új padlózatának kiépítését. A megrongálódott, elavult borítás helyére korszerű, tömörfa sportparketta kerül. A beruházás régi hiányosságot pótol.
Jelentős közbiztonsági beruházást hagyott jóvá a város képviselő-testülete a februári tanácsülésen: egy 2,7 millió lejes uniós pályázat révén több mint negyven kamerát, rendszámfelismerő rendszert és okos gyalogátkelőket telepítenek a város kulcspontjain.
szóljon hozzá!