Fotó: Rédai Botond
Nagyon elkeseredve tapasztaltam, hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja – fogalmazott az általa vezetett intézmény tevékenységével kapcsolatban Haschi András. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) néhány hete hivatalába lépett új vezérigazgatójával államtitkárként eltöltött időszakáról, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint az APIA közvélemény általi megítéléséről beszélgettünk.
2011. július 28., 13:472011. július 28., 13:47
2011. július 28., 15:072011. július 28., 15:07
Haschi András: Ügyfélközelibb APIA-t szeretnék
Fél év alatt nem lehet csodákat tenni – jellemezte röviden életének 2010 első felében mezőgazdasági államtitkárként eltöltött időszakát az igazgató, majd hozzátette: mint mindenki, aki először kerül magasabb beosztásba, úgy gondolta, sok mindent meg fog oldani. Amikor a bukaresti bürokráciával szembekerült, rá kellett jönnie, nehezebb feladat előtt áll, mint ahogyan azt elképzelte. „Úgy érzem, hogy volt annyi tapasztalatom abban a pillanatban is, hogy a meglepetéseket megfelelőképpen tudtam kezelni” – magyarázta. Hozzátette, egyik legnagyobb megvalósításának tartja, hogy a vidékfejlesztési programon belül a kedvezőtlen adottságú területekre járó támogatást sikerült emelni, ezzel együtt sokat jelentett, hogy nagyon sok, a Székelyföldről, illetve Erdély más, magyarlakta területeiről leadott vidékfejlesztési pályázatot tudtak finanszírozni.
„Az is tény, gazdálkodóink egyre idősebbek, fiataljaink közül pedig egyre kevesebben vágnak bele ebbe a szakmába” – tette hozzá. Véleménye szerint a középső generáció hozzáállása sem a legjobb, hiszen a legtöbben szabadidős foglalkozásként próbálnak megélhetést teremteni a gazdálkodásból, ami egyre kevésbé életképes.
Miért fekete bárány az APIA?
„Elkeseredve tapasztaltam , hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja. Hiszen általunk például egy hektár legelőre több mint 300 eurót kapnak” – jelentette ki az igazgató. Hozzáfűzte: a gazdáknak biztos, megvan az okuk arra, hogy így vélekednek az intézményről. Talán úgy gondolják, igazságtalanul bírálják el támogatási kérelmeiket, vagy úgy látják, sokszor többet kell sorban állni a kelleténél, vagy éppen sokkal több iratot kérnek tőlük, mint amire ők eredetileg számítanak.
„Mindenkinek meg kell értenie: ahhoz, hogy az ember pénzt kapjon, valamit tennie kell érte. Például meg kell művelje a földjét, de ahhoz, hogy támogatáshoz jusson, a bürokrácia malmait végig kell járni. Ennek módja nem tőlünk függ, hiszen az előírások Bukarestből jönnek” – fogalmazott Haschi. Elmondása szerint az is problémát jelent, hogy sokszor tájékozatlanok a gazdák, hiányos iratcsomókkal érkeznek, és az APIA-t hibáztatják. „Itt hiányolom a különböző gazdaszervezetek tevékenységét, akiknek segíteni kellene a gazdákon, hogy érvényesüljenek a bürokrácia útvesztőiben. A gazdákkal viszont nagyon nehéz megértetni, hogy nem a munkában kell társuljanak, hanem érdekeiket kellene a közösbe betegyék. Ha többen összefognának, és megbíznának egy személyt az adminisztrációs munka elvégzésére, ez megkönnyítené tevékenységüket” – hallhattuk az illetékes részéről.
Sokan tisztességtelen módon járnak el
„Nálunk nincs szigorúbb ellenőrzés, mint más megyékben, ugyanúgy betartjuk a procedúrákat. Az igaz viszont, hogy 2010-ben számszerűleg sokkal több gazdát kellett felkeressünk. Arra nem kell haragudni, ha valakinél ellenőrzést tartunk, hiszen ha az illető tisztességesen gazdálkodik, nincs, amitől félnie” – magyarázta Haschi András. Mint fogalmazott, nagyon sok elhagyott, megműveletlen földterület van Hargita megyében, ezekre viszont sokan igényelik a támogatást. „Mindig próbálják az emberek még beszúrni azt is, ami nem tisztességes. Sokszor a területek bejelentett méretei sem felelnek meg a valóságnak” – adta tudtunkra az intézményvezető. Problémaként nevezte meg, hogy nagyon sok legelő kezdett beerdősödni, a gazdák nem foglalkoznak a területekkel, a támogatást viszont igénylik. A helyszíni ellenőrzések kétharmada során tapasztalnak hasonlót.
Ügyfélbarátibb APIA
„Feltett szándékom, hogy megpróbálok valamilyen szinten változtatni az APIA–gazda kapcsolaton” – jelentette be terveivel kapcsolatban az igazgató. Kiemelte, úgy érzi, nyitottabbak kellene legyenek a gazdák iránt, jobban kellene ismertetni velük, mi történik az APIA falain belül. Ezen kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a farmerekkel zajló találkozásokra, beszélgetésekre, tájékoztatásokra, bármilyen formában zajlanának azok.
Ügyfélfogadás pontos órarenddel
Augusztus elsejétől ügyfélfogadói órarendet vezetünk be – tájékoztatott Haschi András. Az APIA igazgatója elmondta, a gazdák hétfőtől csütörtökig 9–13 óra között kereshetik fel az intézményt, az erre a célra kialakított ügyfélfogadó irodában. Ott minden iratot, kérést és dokumentációt leadhatnak az érintettek, nem kell az épület különböző irodáinál sort állniuk.
Gőzerővel készül az APIA ügyfélfogadó irodája
„Azért vezettük ezt be, mert az ügyfelek csak jönnek és jönnek, munkatársainknak pedig egyszerűen nem marad idejük feldolgozni a rengeteg kérést, adatot” – magyarázta Haschi. Hozzátette, nagyon sokat túlóráznak az alkalmazottak, emiatt néha idegesebbek, ingerültebbek a kelleténél. Egyébként az igazgató is tart ügyfélfogadást, minden csütörtökön 11–13 óra között lehet őt felkeresni, előjegyzés alapján.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!